 | |
|
|
|
|
| cspv home | film_info | friss cikkek | hírek | kult | mozi mûsor | tv mûsor | videók | HSZ | |
 |
|   |  |
|
2000-11-30 Taxi 2. Taxi 2. 2000. 2000-11-30 A Marseille-i vagány újra támad. Mi, nézÅ‘k eközben olyan lelassultan ülünk be, amennyire csak lehet, mert nem szeretnénk hoppon maradni. Amúgy is párszor ráfáztunk már a második részek  várásával, plusz agyunk mélyén éreztük mindig, hogy a Taxit 1-et is csak egy halvány (de konkrét) vonal választotta el a "Made In Taiwan" kategóriától, bár ennek a gépnek (és Tiédnek is) taiwani RAM-jai vannak (szóval mégiscsak tök okés hely ez a Taiwan), mint ahogy a Taxi 1. is tényleg tudott valamit, amit nem lehet eléggé dÃjazni: jó hatást tudott tenni a közönségre.
Nem arról van szó, az ember már egy üres vásznat is szÃvesen megnéz, ha közben Dick Dale Misirlou cÃmű száma megy, amely arról hÃresült el, hogy az elhÃresült Ponyvaregény bevezetÅ‘ témája lett, közvetlenül a Taxi 1. elÅ‘tt, melyben, mint ismeretes, ugyancsak bevezetÅ‘ témaként (intro) szerepelt. De mint jól tudjuk, a filmekben a legkényesebb pont a kezdet, mert amilyen magasra emeled a tétet, olyan sokat fog várni tÅ‘led a közönség, amely amúgy, ha valami "a kamera lassan átsvenkel az egyik szobából a másikba" -szerű, szolid kezdést lát, türelmesen végigülte volna lassan kibontakozó művészfilmed is. Tulajdonképpen nincs félelmetesebb dolog, mint egy "durva kezdés", mert onnan már nincs visszaút, sem sebességben (a filmek, minden film, az eleiktÅ‘l a végükig gyorsulnak), sem minÅ‘ségben, sem témában, sem hangvételben. ------------------------------------------------------ A Taxi 2. ugyanúgy rendesen belehúz, mint elÅ‘dje. Úgy is hÃvhatnánk, hogy Taxi-rapido, nem kever sokat, egybÅ‘l belevág, bele a közepébe. Ekkor derül ki, ahogy a film közepe a szÃvet melengetÅ‘ vÃgjáték, és nem az "oktalan" (az okos ellentéte) száguldozás. Azzal vagyunk ugyanis elfoglalva, hogy Daniel autójában szül egy nÅ‘, miközben a barátnÅ‘je otthon várja ebédre, a szüleivel, akiknek most mutatná be, ha sikerülne. Egyszerű kis napnak indult, de annál durvább lett a vége, illetve a végére. Ez az ember kedvence. Ezt az "epizódot" is Besson Ãrta, és ezt sem Å‘ rendezte, bár a két rendezÅ‘ nem ugyanaz. A film egyetlen nap története! DélelÅ‘tt egy szülés, utána egy hosszú családi ebéd, majd egy kis kaland, mely során útba ejtik (repülÅ‘vel és ejtÅ‘ernyÅ‘vel, autóstól)  Párizst is, ahol az ellenség, amikor elÅ‘kapja a pisztolyait (oké, géppisztolyait), akkor ágyúcsövet fognak rájuk, és megadják magukat: szóval van a filmben halmozás, az biztos. Kérdés, hogy miért szeretjük ennyire.
De tényleg, miért? Azt lehetne mondani, amit minden olyan esetben használ az ember, amikor ki akarja kerülni a kifejezést, hogy "csak úgy", szóval azért, mert aranyos, kedves, vidám, sÅ‘t, vicces, meg minden. Gyakorlatilag pont az a film, amit az ember a kisagyában elképzel, amikor azt mondja, "hú, de meg néznék valami filmet". Mármost ezt a minÅ‘ségi sztenderdet fikázni könnyű, csak teljesÃteni nehéz. Ó, igen, nekem is eszembe juthatott volna .., persze, sure, why not .. Ezeket a még mindig kicsit "limonádéba" hajló tulajdonságait a filmnek továbbiak erÅ‘sÃtik. Az elsÅ‘ ezek közül az, hogy ad egy egyszerű, derűs valóságképet. Van egy jófej csávó, Daniel, teszi a dolgát, leszarja a szabályokat, de mivel biztonságosan vezet, "meg is teheti", a nép egyszerű fia, mint te, vagy én, egyszerűen él, cselekszik és gondolkodik. Van egy egyszerű csaja, Lili (Marion Cotillard, akinek ebben a részben eléggé kevés szerep jut, valószÃnűleg egyetlen forgatási nappal, sÅ‘t délutánnal elintézték szegényt ..), és egyszerűen csak hozzá igyekszik, mint Maclaine-Willis a Die Hard-okban, ez  minden, nincs vele sok gond. Ez az egyszerű életkép annyira üdÃtÅ‘, hogy az már luxus. Mint ahogy ez az egész film, az elÅ‘zÅ‘ résszel együtt, nem nagyon-nagyon jó film, csak "egyszerűen jó", de pont ez benne a nagyon-nagyon jó, hogy ilyen egyszerűen jó (lehet ezt érteni?).
Lényegében ott ülhetsz a nézÅ‘téren, és lazÃthatsz, elengedheted magad, mert ez a film, mint egy gondos szórakoztató, mindent megtesz neked, teljesen a levegÅ‘be röpÃt, székkel együtt, nem kell mást csinálnod, csak nevetni, ha még nem fáraszt. A Taxi 2., hasonlóan a Taxi 1-hez, nagyon vicces film, sokat lehet rajta nevetni, de az sem kis teljesÃtmény, hogy szinte, mint a Die Hard (kicsiben), a második rész ugyanolyan jó, mint az elsÅ‘ volt. Ugyanazok a szereplÅ‘k, Petra (Emma Sjöberg), Emilien (Frédéric Diefenthal), és persze Samy Naceri Daniel szerepében, mint akik a Taxi 1-ben voltak. Egy új, alkalmi szereplÅ‘ is becsúszik a képbe, egy japán lány, aki kÃsértetiesen hasonlÃt két nÅ‘re is. Az egyik Ming-Na, aki az Egyéjszakás kalandban volt Wesley Snipes felesége, Mimi, valamint mostanában látni az amúgy '94-ben készült Vészhelyzet-részeket, melyben Dr. Chen ("Deb") szerepe az övé. A másik Lucy Liu, akit a Visszavágóban láthattunk, mint mazochistákat verÅ‘ (50 kilós) gengsztercsajt, és a lapos Charlie Angyalaiban mint második angyalt. Mindkét nÅ‘re emlékeztet minket, tudjuk, hogy már láttuk ezt a lányt, de valami mégsem stimmel, mert egyikük sem Å‘. De akkor most hirdessünk  eredményt, Yuli, a japán titkosügynöknÅ‘ szerepében Tsuyu Shimizu, akit a magyar közönség (egy része) a Közel a Szerelemhez c. filmbÅ‘l ismer, melynek eredeti cÃme Közel a Szerelemhez, mert hogy ez egy tökre magyar film. Tsuyu Shimizu játszotta benne a kÃnai lányt, vagyis a két film valamelyikében pályát tévesztett, az fix, mindenesetre nagyon ari, ahogy ott tesz vesz, meg minden, végig az egész film során.
Egyik Ãzben például a nálánál kicsikét nagyobb, legalább is magasabb Emma Sjöberg-gel, Petrával együtt játsszák azt, hogy három komoly szamurájt karatéznak le. Ennek a jelenetnek mindketten egyformán aktÃv és aranyos résztvevÅ‘i, ám mégis minden szem Petrára tapad, hiszen amikor pár órája a toalettbÅ‘l elrabolták, a bugyija nem volt rajta, Ãgy most valahányszor cigánykereket hányt (ami nélkül karatéban nincs élet), állandóan a csupasz feneke villant ki, legalább is ez lett volna a sportszerű. A harc elején viszont egybÅ‘l kibukkant egy fehér tanga, ami mégiscsak hogy kerül oda, késÅ‘bb hiába próbáltak szépÃteni valami feltehetÅ‘en testszÃnű darabbal, odalett a varázs, de persze mindezt csak a humor kedvéért mondjuk. Tényleg izgis film, jó szórakozás, sok nevetéssel, de van még egy külön titka neki, és ez az európai krimik hagyománya. Az ún. "bűnügyi filmek", Belmondo, Delon, Romy Schneider, és oly sokan mások, szóval az európai krimi mint olyan. Romy Schneider csak a  szadista, dühöngÅ‘ Alain Delon miatt, meg egy roppant jó, ebbÅ‘l az érából származó krimi miatt merült fel, aminek az volt a cÃme, hogy Gyilkosság a Tengerparton (eredetiben pedig Qui?), melyet akinek egyszer is volt szerencséje megpillantani valamelyik tévécsatornán, megnyalta utána mind a tÃz ujját. Szóval az európai "krimi", melyrÅ‘l annyit lehetne beszélni, és plusz az európai vÃgjáték, mely (csupáncsak a francia ágat véve) lenyúl egészen Luis de Funes-ig, de hogy rövidek legyünk: megvannak a jó kis gyökerei neki is. A Taxi "sorozat" pedig elegánsan és sebészi pontossággal nyúl hozzá ehhez a (két) hagyományhoz, és ez nem kis mértékben járul hozzá a (megérdemelt) sikeréhez, melyet nem meglepÅ‘ módon elsÅ‘sorban Európában arat.
Az elsÅ‘ Taxi egyébként 53 millió Frank, ez utóbbi pedig egy kerek százasba került a LeeLoo productions-nak (Besson cége) és partnereinek. A Frankot egy hetessel kell osztani dollárhoz, szóval a második rész 14, az elsÅ‘ pedig 7 millió dollárra rúgott, vagyis, ha valaki "nem szereti a drága akciófilmeket", ezt még akkor is bátran megnézheti. Remek kis film tehát, egyetlen problémáját lehet emlÃteni, hogy ez elsÅ‘ rész 86 percéhez képest ez már csak 82 volt, innen is a becenév, hogy Taxi-rapido. De nemcsak rövid, hanem rövidnek is tűnik, és nemcsak a szó jó értelmében, hanem úgy is, mintha a végére elfogyott volna a pénz, vagy egy-két jelenet lassabbra, giccsesebbre sikerült volna, szóval, mintha a vágóasztal környékén dÅ‘lt volna el, hogy "elég ebbÅ‘l ennyi". Van ugyanis egy japán miniszter, akit most védeni kell, de elrabolják, Petrával együtt, akirÅ‘l lehullott a bugyi, amikor a plafonról lenyúló ninják  lenyúlták, illetve felkapták, de ezt már emlÃtettük. De nemcsak elrabolták, hanem két (szintén japán) hipnotizÅ‘rt is hozatnak, akik behipnotizálják, hogy az adott pillanatban (mint valamelyik Csupasz Pisztolyban) hipnózis hatására öljön. A hipnózis tulajdonképpen majdnem teljesen sikerült is, tehát a film végén látható felvonulási dÃszmenetet látva talán okkal gondolhatunk arra, hogy a japán miniszter most megkÃsérel ölni majd, különös tekintettel arra, hogy az egészet a háttérbÅ‘l irányÃtó fÅ‘-japán, valamint a hipnotizÅ‘rök is még mindig szabad lábon vannak.
Nem látjuk a film végén Daniel-t és a csaját találkozni, sem Daniel-t és a lány apját, sem egyáltalán senkit semmit sem csinálni, mert még szinte menet közben vágják el a filmet egyetlen nyisszantással. Szerintünk egy olyan 8-10 perc kimaradt, és mivel ez a felvonulási dÃsztér (Párizsban) eléggé sok statisztát vonultatott fel, inkább arra gyanakszunk, hogy a pénz fogyott el, és nem a vágószobában dobták ki a végét. Ezzel együtt tényleg nem sokat veszÃtünk, csak érdekesnek tűnt mindezt megjegyezni. Kedveljük ezt a filmet, tuti befutó, jó szórakozást nektek is .. -vrae- Intercom -lid-
|
|
|
 |