vissza a cikkhez

A 2001-es Sziget Fesztivál kapcsán 2002-ben indított, mindkét fokon elvesztett per után Derce Tamás, IV. kerületi polgármester 2006-ban újabb pert kezdeményezett a Sziget ellen, a korábbihoz hasonló, „birtokháborítás megszűntetése” iránti kérelemmel. Az új per azonban 2007 októberében olyan fordulatot vett, ami alapján kijelenthető: Derce nem kevesebbet akar, mint a Sziget Fesztivált ellehetetleníteni, gyakorlatilag megszűntetni. Új kérelmében azt szorgalmazza ugyanis, hogy a bíróság „tiltsa el a szervezőket a 22.00 és 6.00 óra közötti zenés és egyéb műsoros rendezvények megrendezésétől, valamint a zene- és műsorszolgáltatástól.” Ez a korlátozás egyértelműen a Sziget végét jelentené.

Tarlós szerint a III. kerületben – a hangszigetelt sátrak bevezetése óta – alig voltak már lakossági panaszok.

Az 1993-ban indult fesztivál1997-ig a zajjal kapcsolatos különösebb problémák nélkül zajlott. Pedig ekkor még zajszigetelt sátrakról és időkorlátozásról szó sem volt, a fesztivál Nagyszínpadán hajnalig szólt a program. A „Sziget zajjal” kapcsolatos viták 1997-ban láttak napvilágot. Akkor Tarlós István, III. kerületi polgármester azzal az indokkal, hogy a fesztiválról kiszűrődő hangos zene zavarja az óbudai lakosok esti nyugalmát, többször is a Sziget bezárásával fenyegetőzött. A béke megőrzése érdekében a szervezők a következő évtől a szabadtéri nagyszínpadokon a programokat este 11-kor befejezték és az ezután is működő programokat zajszigetelő sátrakba vitték. A probléma kezelésére a Duna mindkét oldalán járőröket, a Szigeten minden nagyobb helyszínen hangellenőröket és egész héten hangmérő szakembereket alkalmaztak. ’98-óta minden évben közel százmillió forintot fordítottak a zajszigetelésre a szervezők. Az évek során a közeli III. kerülettel a kapcsolat pacifikálódott és Tarlós kijelentése szerint a hangszigetelő sátrak bevezetése óta gyakorlatilag megszűnt a probléma. (Persze a IV. kerület mondhatja, hogy nála más a helyzet, de a szervezők minden intézkedése egyaránt figyelemmel volt a Duna mindkét oldalára, és kihat a környék minden irányába.) Azt pedig soha nem állították a szervezők sem, hogy egy ekkora rendezvény nem jár semmilyen érzékelhető hatással, a tőle párszáz méterre élők nem fogják észlelni azt. A Sziget szervezőinek minden igyekezete arra összpontosult, hogy a lakott területeken az előírt határértékeket betartsák és a zavaró hatásokat minimalizálják, megszüntessék.

Tíz évig nem jelentett prob-lémát a IV. ker-ben a zaj.

Derce 2002-ben perel, keresetét az elsőfokú, majd a másod-fokú bíróság is elutasította

2002-ben már a 10. fesztivál évében (és a helyhatósági választások évében) járunk, s annak ellenére, hogy a III. kerület vezetője szerint is megbízhatóan működtek a zajvédelmi rendszerek, a Szigettől területileg jóval távolabbi kerület vezetője, az újpesti polgármester emelte fel hangját és birtokvédelmet kért a III. kerülettől, majd miután kérését elutasították perre vitte az ügyet. A perben azt állították, hogy függetlenül az előírt határértékektől a lakásokba beszűrődő zaj birtokháborítást követ el. A pert – melyben a Sziget szervezői bizonyították, hogy „mindent megtettek annak érdekében, hogy a zajkibocsátási határértéket betartva járjanak el” - a II.-III. Kerületi Bíróság folytatta le és a felperes IV. kerület keresetét elutasította. A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 2003. december 2-án helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A felperes IV. kerület jogerősen pervesztes lett.

Újabb önkormányzati választási év.

Immár nem a korábbi bíróság tárgyalja az ügyet.

Derce kérése, hogy az első fok után már lehes-sen végrehajtani a döntést.

Ezek után Derce, a következő helyhatósági választások évében, az azévi, tehát 2006-os Sziget tárgyában indított pert az év novemberében, azonban ennek tényét már augusztusban, a nagy médianyilvánosság övezte Sziget alatt közölte a sajtóval. A keresetében ismét arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg, a Sziget Szervezőiroda birtokháborítást követett el. Ezúttal azonban az elsőfokú hatóságként eljáró III. Kerületnél már nem is kért birtokvédelmet és ezzel a jogi trükkel elérte, hogy már nem a Budapesti II.és III. Kerületi Bíróság, hanem a IV. kerületben működő Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság tárgyalja az ügyet. A keresetében tehát arra kérte a bíróságot, hogy a tiltsa el az alperest (a Sziget szervezőit) a jövőbeni birtokháborító magatartástól és csak akkor lehessen megrendezhető a fesztivál, ha a szervezők megfelelő zajvédelmi intézkedéseket tesznek, megfelelő technikát alkalmazzák. Arra is kérte a bíróságot, hogy a keresetnek helyt adó ítéletet nyilvánítsa előzetesen végrehajtandónak. Magyarul: ne kelljen megvárni a másodfokú bíróság jogerős döntését, ha az akár másképp dönt is, az elsőfokú ítélet addig is végrehajtható legyen.

Derce már a zajmérés vég-eredménye előtt újságban tobo-rozta a Sziget ellen tanús-kodókat. A bíróságon 3 tanú jelent meg.

A 2006 augusztus 17-én megjelent Újpest című újság tudósított arról a sajtótájékoztatóról, ami a IV. kerületben, a Sziget ideje alatt mért zajeredményeket mutatta. A kerület által felkért szakértő tájékoztatta az újságírókat hangsúlyozva, hogy a kísérlet augusztus 18-ig tart, a végleges összegzés csak ezt követően készül el. Szalkay István alpolgármester elmondta: a kísérlet lezárását követően mérlegeli majd Újpest Önkormányzata, hogy milyen lépéseket tesz. Ennek ellenére már ebben a lapszámban a következő felhívás volt olvasható:

„Kérem mindazon újpestiektől, akik számára a Sziget fesztivál rendezvényének zaja életvitelükre nézve zavaró körülményként hat, nevüket és elérhetőségüket meghagyva, jelentkezzenek titkárságomon.

Tel.: 231-3131.”

dr. Derce Tamás polgármester

A tanú-toborzás eredményeként mindössze három (3) tanú jelent meg a bíróságon.


A 2006-os Sziget zajosságának bizonyítása kudarcba fulladt.

Derce a birtokháborítást egy környezetvédelmi és közegészségügyi kft szakértői véleményére, a felkért cég által „kísérleti zajmonitorozás”-ként aposztrofált mérésre alapozta. A felkért cég egy IV. kerületi 10 emeletes lakóházra szerelt mérőműszerrel végzett folyamatos méréseket a 2006-os Sziget alatt. (Ezek eredményeit – a IV. kerület kérésére - a Sziget Fesztivál hivatalos honlapján, a sziget.hu oldalon is nyomon lehetett követni, és amelyből világosan kiderült, hogy a kerületben a Szigeten kívüli napokon is az alapzaj folyamatosan felülmúlt minden határértéket.). A per során az ügyben kirendelt igazságügyi szakértői anyag rámutat, hogy ez a módszer a vizsgált terület általános zajszintjének jellemzésére alkalmas, egy peres ügyben, a határértékhez történő összehasonlításhoz azonban „nem szerencsés”. Az alkalmazott műszer magyarországi hitelesítése nem történt meg, továbbá a mérési pont felvétele sem volt szabványos. Az igazságügyi szakértő így kijelentette, hogy a rendelkezésére álló iratokból nem tud nyilatkozni az ügyben, hogy milyen volt a IV. kerületben a zajterhelés 2006-ban, a Sziget ideje alatt.

A Szigetre nézve átlagnál jóval szigorúbb intéz-kedést vezettek be a IV. kerü-letben.

A helyi kör-nyezeti zajter-helés azonban – függetlenül a Szigettől – egész évben lénye-gesen túllépi a megengedettet.

Az azonban biztos, hogy - a két per közötti időszakban - egy 2005-ös helyi rendelet alapján a IV. kerületben a szabadidős tevékenység által keltett zajhatás határértékét nappal (07-20 h között) 45 decibelre, este (20-07 h között) 40 decibelre vitték le, ezzel időben és zajértékben is jelentősen szigorítva az általánosan használt KöM-EüM-rendeletben megszabott nappali (06-22 h közötti) 55dB és esti (22-06 h közötti) 45 dB-es értéket.

(Tehát időintervallumban és dB-ben is komoly a szigorítás, hiszen az 5dB-el történő határérték szigorítás a hanghatások közel a felére csökkentését várja el, 10dB szigorítás 68,4% zajszint csökkenést, azaz több mint a harmadára csökkentést jelent. Jelen esetben például az este 9-kor 55-ről 40 dB-re csökkenés 82.3% zajszint csökkenést feltételez, ami kevesebb, mint az ötöde az eredetileg szabályos értéknek. A laikusok számára egy példával érzékeltetve ez az egész eljárás olyan, mintha egy helyi rendelettel azt mondanák ki, hogy bár tudjuk és tehetetlenek vagyunk vele szemben, hogy a területünkön az autók átlag 75km/h-val közlekednek a városban érvényes 50 km/h helyett, mostantól a nekünk nemtetszőknek csak 8km/h-val lehet gépjárműveikkel közlekedni és, ha ezt nem tartják be nemcsak büntetünk, de a közlekedésüket is lehetetlenné tesszük.)

A IV. kerület szigorító intézkedéseit még a szakértői vélemény is túlzónak tartotta. Nem beszélve arról, hogy a megadott határértékeket a kerületben keletkezett zajokkal kapcsolatban sem lehet betartani, a kerület zajterhelése – nappal és éjszaka is - jóval meghaladja a határértékeket - egész évben!. Ilyen határértékek mellett az utcán halkan beszélő ember (60 dB-lel) többszörös birtokháborító, nem beszélve az utcán elhaladó autókról, melyek 70dB-es zaja a megengedett értéknél mintegy harmincszor nagyobb zajt jelent. És ez a terhelés nem csak egy hétig tart.

A 2007-es Sziget előtt módos-ítottak egy IV. kerületi helyi rendeletet.

Közben a IV. kerületi önkormányzat képviselő testülete, a helyi zajvédelmi szabályok megállapításáról szóló 2005-ös rendelet módosításáról döntött. A kiegészítő passzus szerint „Jelen rendelet hatálya kiterjed azon az Önkormányzati közigazgatási területen kívüli zajforrásokra is, amelyek hatásterülete az Önkormányzat közigazgatási területét is érinti. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait csak az Önkormányzat közigazgatási területén jelentkező zajterhelésre lehet alkalmazni.” Ezzel egyértelművé tette a testület, hogy a Sziget felől érkező zajra is a IV kerületi szabályok érvényesek, (bár a kirendelt szakértő szerint sem meghatározható, hogy mit jelent egy zajforrás „hatásterülete”.) Mindenesetre a rendeletet 14 nappal a 2007-es Sziget előtt kihirdették.


A per tárgyában indiferens ingat-lanokat jelölt meg a felperes. A kirendelt szak-értő a felperessel önhatalmúlag változtatott.

Immár a 2007-es Sziget a per tárgya és a kérés, hogy „zárjon be” este a Sziget

A Szigetesek azirányú kérdésére, hogy a birtokháborítást milyen kerületi birtokokban követték el, a per tárgyaként 6 db IV. kerületi, az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant jelölt meg a felperes, melyekkel kapcsolatban szerintük fennállt a birtokháborítás ténye. A bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő - ekkor már 2007-es Sziget alatt járunk - azonban azt állapította meg, hogy ezek az ingatlanok az éjszakai időszakban nem minősülnek védendőnek, mivel nem lakóingatlanok, hanem például iskolák, óvodák, stb. A felperes helyszínen tartózkodó képviselője és a bíróság által kirendelt szakértő azonban „feltalálták magukat” és újabb helyszíneket választottak, olyan önkormányzati ingatlanokat, ami szerintük védett, és ott méréseket végeztek. Ez nem csak azért megkérdőjelezhető, mert az alperest erről nem tájékoztatták, de egy kirendelt szakértőnek sincs joga arra, hogy a bírósági végzésben kiírt kérdések körét önhatalmúlag meghaladja. Mindenesetre jelenleg ezen mérésekre alapozva

2007. október 2-án kereset kiterjesztéssel élt Derce. Ebben már azt kéri, hogy bíróság a 2007-es rendezvénnyel kapcsolatban állapítson meg birtokháborítást. A felperes szerint a 2006-os fesztivál körülményeit már nem lehet rekonstruálni, szerintük a 2006-os Szigetet a 2007-es fesztivál alapján lehet modellezni és visszamenő következtetéseket levonni. Megváltoztatva korábbi keresetét immár azt kéri továbbá, hogy a bíróság tiltsa el a szervezőket a 22.00 és 6.00 óra közötti zenés és egyéb műsoros rendezvények megrendezésétől. Mindezek után már csak hab a tortán, hogy a felperes, igazát alátámasztandó, új keresetében úgy érvel, hogy „a Polgármesteri Hivatal épületében a zaj délután, munkaidőben, csukott ablak mellett is hallható volt, amely jelentősen zavarta a munkát.” Az önkormányzat épületei azonban igen távol esnek a Szigettől és du. 4-5-ig (naponként változóan) tart a munkaidő. Ezzel szemben a ”jelentősen zavaró” rendezvényen a hangosított programok délután 5-kor kezdődtek.


Reggel hattól este tízig nem lehet fesztivált tartani.

Ha nincs közönség akkor nincs fesztivál.

A per 2007. decemberben folytatódik tovább s a tét nem kisebb, minthogy lesz-e Sziget, vagy sem. Derce Tamás ugyanis azt kéri, hogy a Sziget minden este 10-kor „zárjon be” és csak reggel hatkor „nyisson ki”, ez pedig egyértelműen lehetetlen.

> Lehetetlen, hiszen nem lenne közönsége: egy a szigetlátogatók körében a felvetés kapcsán  frissen készült telefonos felmérés szerint a megkérdezettek ¾ -e nem menne el olyan fesztiválra, ahol a programok naponta 22 órakor befejeződnek.

> Lehetetlen, hiszen így nem lehetne finanszírozni: A fesztivál költségvetésének 70%-át a jegybevételből kell fedezni. Amennyiben nincs közönség, nincs fesztivál.

Derce: akkor legyen máshol a Sziget

Derce régebbi sajtónyilatkozataiban arról is beszélt, hogy az óbudai helyszín nem megfelelő, sőt alkalmatlan egy ilyen rendezvény megtartására. Ebből arra lehet következtetni, esetleg megelégedne, ha elköltözne a fesztivál.

A Sziget fesztiválnak azonban nem véletlenül ez a neve, ugyanis ez a rendezvény az Óbudai Szigetre lett kitalálva, a sziget különleges adottságaival. Ha a fesztivál költözni lenne kénytelen, elveszítené az egyik fő attrakcióját, a jó közlekedési és infrastrukturális adottságokkal rendelkező, gyönyörű parkot, ami bár elszeparált, de mégis a világváros szerves részét képezi. A helyszínt a több tízezer külföldi látogató, szinte kivétel nélkül a rendezvény egyik legfontosabb vonzerejeként említi. Nélkülük pedig már semmiképpen nem lehetne nemzetközileg is kiemelkedően sikeres a Sziget. A látogatók csökkenéséből fakadó kieső források és az új helyszínnel felmerülő többletköltségek bizonyára ellehetetlenítenék a fesztivált. A kezdetekkor 1993-ban több ötlet is felmerült a fesztivál lehetséges helyszíneként, de az hamar egyértelművé vált, hogy a Hajógyári-sziget az egyetlen alkalmas helyszín, mind tömegközlekedése, mind a terület mérete, védhetősége szempontjából. A terület egyetlen negatívuma a kezdeti gyenge infrastrukturális ellátottsága mára inkább erősségévé vált, pont a Sziget szervezőinek az elmúlt években végrehajtott majd 200 milliós beruházásának köszönhetően. Kiépült a közvilágítás, az elektromos hálózat, a szükséges ivóvíz és szenyvízelvezető hálózat, s a karbantartott zöldfelület kb. 10 hektárral bővült. A közeljövőben a volt hajógyári területeken tervezett nagyberuházás révén, várhatóan a közlekedése is tovább javul a területnek, sőt saját professzionális szálláskapacitása is lesz a meglévő ideiglenes kempigezési lehetőségeken túl.


Más fesztiválok a város központjában

Sokszor hangoztatott érv a Szigettel szemben, hogy miért a városban van miért nem azon kívül. Erre nemcsak a fenti technikai szempontok alapján, de ideológiailag is érdemes kitérni. Magyarország legnagyobb tömegeket megmozgató és legsikeresebb rendezvényeit a Szigeten kívül is szinte mindenhol települések belterületén, sokszor központi részén rendezik. Lásd: Művészetek völgye( Kapolcs és társai), Szegedi Ifjúsági Napok, Volt fesztivál (Sopron), Balaton Sound (Zamárdi), Debreceni Virágkarnevál, Hegyalja Fesztivál (Tokaj), stb. Azonban itt mind a helyi vezetők, mind a lakosok általában büszkék e rendezvényekre és jópéldának tekintik azt az erkölcsi és gazdasági sikert, amit a Sziget Budapestnek és ezáltal minden kerületének okoz, elfogadva az ezzel járó időszakos kellemetlenségeket is. Persze a nagyvárosi létnek a világon mindenhol velejárója, hogy a hétköznapoktól eltérő rendezvények is színesítik a programkínálatát. Annak ellenére, hogy egyes mega-rendezvények a nagyvárosok életét alapjaiban forgatja fel, mégis komoly versengés folyik ezen rendezvények rendezési jogáért, lásd: olimpia, foci eb, vb, világkiállítások, európai kulturális fővárosok, stb. Azok a városok kifejezetten szerencsésnek mondhatóak, melyeknek állandó, évente ismétlődő, hozzájuk kötődő, nemzetközileg is ismert és elismert rendezvényeik vannak, lásd: Riói vagy a Velencei Karnevál, Edinbourough-i Fesztivál, Cannes-i Filmfesztivál, stb.

Ilyenkor gyakorlatilag az egész város él, özönlenek a kifejezetten a programra érkező turisták és költéseiken túl, magukkal viszik a város jóhírét is. Jelentős nemzetközi médiafigyelem kiséri az eseményeket, melyek az országról, városról és annak lakóiról alkotott kép központi elemeivé váltak az emberek fejében. A nagyrendezvények hivatalos programjai általában hajnali 3-f4-ig tartanak, de ilyenkor az eseményhez csatlakozó utcazenészek, kisérőprogramok és a klubélet gyakorlatilag éjjel-nappal mozgásban tartja a várost. Budapestnek is van ma már egy lassan az előbbiekben említettekhez mérhető eseménye (mely a kezdetektől élvezi a főváros támogatását és a Tavaszi és Őszi Fesztivál mellett kiemelt rendezvénye a fővárosnak) egy hétig, minden nyáron. A kérdés, hogy sikerül-e Derce Tamásnak ellehetetleníteni? 

Mit akar Derce Tamás?

A IV. kerületi polgármester keresetével, melyben azt kéri, hogy a Sziget zárjon be este 10-kor, egyértelműen a Sziget végét akarja, (még ha ez benne nem is tudatosul). Bár azt mondja, hogy ő nem akarja bezáratni a Szigetet, csak azt kéri, hogy este 10 után ne legyen műsor. Ez a „kompromisszum” teljesen ellehetetlenítené a rendezvény megrendezését, hiszen a látogatók jelentős része nem jönne el.

Derce tehát ellehetetleníteni készül a Szigetet, nem véve figyelembe,

> hogy ez ma a legjelentősebb kortárs kulturális seregszemle a térségben, amely többszáz magyar művészeti produkciónak nyújt bemutatkozási lehetőséget nagyszámú hazai és nemzetközi közönség elött,

> hogy évente több százezer fiatal szórakozását jelenti ez a fesztivál, (az elmúlt 14 évben több mint 4 millió látogatója volt a rendezvényeknek),

> hogy a IV. kerületből is minden évben több ezren szórakoznak a Szigeten,

> hogy ez a rendezvény nemcsak szórakoztat, hanem az általa kínált kulturális program színielőadásoktól a képzőművészeti kiállításokig, szabadegyetemtől a kortárs táncművészetig, sok - főleg vidéki és rossz anyagi helyzetű - fiatal számára az egyedüli kultúrafogyasztási lehetőségnek bizonyul egész évben,

> hogy Magyarország egyik legnagyobb turisztikai vonzerejét jelenti ez a fesztivál,

> hogy a rendezvény által generált bruttó hazai termék meghaladta a 3 milliárd forintot,

> hogy kb. másfél milliárd forint adóbevételt jelent évente az államkaszának ez a fesztivál,

> hogy Sziget komoly üzleti lehetőséget biztosít számos kis- és középvállalatnak,

> hogy a Sziget által generált nemzetközi kereslet jelentősen hozzájárul Budapest és Magyarország nemzetközi ismertségének növeléséhez.

> hogy mindezt egy önfinanszírozó gazdasági modellben teszi és nem közpénzekből.

Mit akarnak a IV. kerületi lakók?

2007. október végén a Free Association Research közvéleménykutató cég egy 300 fős reprezentatív mintával kutatást készített a IV. kerületi lakosok körében. Az első kérdés arra volt kíváncsi, hogy a Sziget ideje alatt hányan tartózkodtak otthon. A megkérdezettek 87%-a otthon volt a Sziget alatt.(Ez eleve cáfolni látszik Derce azon állítását, hogy a Sziget alatt az újpestiek nagy része elhagyni kénytelen otthonát – de a kutatás célja nem ez, - ráadásul a kérdőívekből kiderül, hogy akik nem voltak otthon a Sziget alatt a megkérdezettek közül azoknak semmi bajuk a rendezvénnyel.)

> Mennyire zavarta nappal a Sziget? Erre válaszként 82% válaszolta, hogy egyáltalán nem zavarta (1-est és 2-est 89% adott) és 9-est és 10-est 0% adott. A kérdésre, az 1-től 10-ig skálán, a válaszok átlaga 1,5 pont volt.

> Mennyire zavarta éjszaka a Sziget? A válaszadók 62%-át egyáltalán nem zavarta és mindössze 7% mondta, hogy nagyon zavarta a pihenését. Az átlag pontszám itt a 10-es skálán 2,9 volt.

> Az utolsó kérdés „Ön szerint a hatóságoknak a jelenlegi formában meg kell-e akadályozni a Sziget megrendezését vagy sem?”. A kérdezettek mindössze 6% mondta, hogy igen a fenmaradó 94% nem gondolja, hogy akár a jelenlegi formályában is gátolni kéne a Sziget megrendezését. (Kitűnik, hogy még akiket zavart is a sziget azok is jóval toleránsabbak, mint a nevükben eljáró vagy inkább csak rájuk hivatkozó polgármester. Az perszer szomorú érdekessége a kutatásnak, hogy a betiltást támogatók között több olyan is volt, akit a hang egyáltalán nem zavart, de a rendezvény léte igen.)

A Sziget szervezői értik és elfogadják, hogy mind a IV. kerületben, mind bárhol másutt, az egész évben keletkező, folyamatos környezeti zaj mérséklése, a lakosság egészségének megóvása érdekében, rendkívül nehéz feladatot ró az illetékes városvezetőkre. Az is nyilvánvaló, hogy a napi problémák megoldásai sok nyűgöt és kevés nyilvánosságot jelentenek, ellentétben egy nemzetközi rendezvény körüli vitával. A szervezők bíznak azonban abban, hogy Sziget elleni fellépés nem a napi problémák megoldatlanságának kendőzésére szolgál.