|
|
|
  |
 |
| cspv - cikk |  |
|
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
A rasszizmus-ellenes nap
Kicsit fura volt ez a rasszizmus ellenes nap, de erről egyedül az tehet, hogy nálunk az utóbbi időkben a rasszizmust napi politikai harcokban rendszeresen alkalmazták - éspedig nem túl gátlásos módon. Minél kevésbé valami ellen harcolunk, és minél inkább valami mellett - annál jobb a helyzet. Hogy miért? Erről próbál meg szólni ez a rövid kis cikk. Honnan jön a rasszizmus? Ez itt a kérdés. A divatos politikai nézetek úgy tartják, a rasszisták időnként előjönnek mocskos búvóhelyeikről, máskor meg visszahúzódnak oda - ilyenkor kisebb a rasszizmus,  ilyenkor a humánum van
nyerésben. A gond természetesen az, hogy a társadalomból az emberek nem tűnnek el, nem másznak le a
föld alá - azaz akkor is ugyanannyi ember van, amikor kevesebb a rasszista, kisebb a rasszizmus
térhódítása, mint akkor, amikor több. Nehéz lecke, de érdemes felfogni az üzenetét: a rasszisták is
ugyanolyan emberek, mint mi, csak őket megfertőzte a rasszizmus. Amikor a rasszizmus felerősödik,
nem az történik, hogy több rasszista mászik elő a rejtekhelyéről, hanem az, hogy társadalmunk tagjai
közül több ember fertőződik meg a a gyűlölet mérgező vírusával.
Azaz, ha a rasszizmus ellen akarunk harcolni, akkor nem a rasszisták ellen kell harcolni (nem feltétlenül, illetve nem kizárólag), hanem ténylegesen a rasszizmus járványa, vírusa ellen. Ami az epidemiológiát illeti (lásd pestis vagy AIDS), a legfontosabb kérdés, hogy hogyan terjed a vírus. A rasszizmus esetében a képlet borzasztóan egyszerű. Több nyomor = több rasszizmus. Nyomor = kevés munka, infláció, társadalmi igazságtalanságok, kevés pénz - de a nyomorhoz tartozik a silány állapotú közkultúra, és személyekre lebontva az oktatás hiánya is. A társadalom szocializálja ("társadalmiasítja") tagjait, beilleszti őket önmagába. Ha egy társadalomnak jól megy, ha van közbiztonság átvitt értelemben is, ha az emberek nyugodtan tudnak élni, boldogulni, akkor csak a legalsó rétegekben üti fel a fejét a rasszizmus, illetve a legalsó rétegek nem képviselnek hatalmas tömegeket. Amint megbetegedik a társadalom, amint legyengül, egyből csökken az immunitása a rasszizmus vírusa ellen is. A társadalom legyengülését a morál, az életszínvonal sérülése, igazságtalanságok, fizikai és szellemi nyomor válthatják ki, illetve az, hogy a társadalom egyénekre zuhan szét (akik csak dolgoznak, tescoznak, tévéznek és alszanak). A rasszizmus, elmondhatjuk, azokat az embereket fertőzi meg, akiket a társadalom nem tud magába illeszteni
rendesen. A magukra hagyott, margóra került embereket. Vannak persze menthetetlen rasszisták -
minden társadalomban - ők a legjobb körülmények között is rasszisták lennének, hogy miért, ez ma még
rejtély, legalább is számunkra :)
Ezzel a gondolatmenettel csak azt szeretnék mondani, hogy amikor a rasszisták ellen harcolunk, elvakult harcot folytatunk. Fel kell fognunk, hogy ez nem egy akciófilm, ahol a gonoszt ki kell irtani, hanem egy gyógyítási folyamat, ahol a társadalmat a rossz állapotából egy jobb állapotába kell felhoznunk. Nem emberek, hanem egy jelenség ellen harcolunk. Maga a kifejezés, hogy anti-rasszista, is eléggé zavarbaejtő, hiszen nem annyira anti-rasszistának kell lennünk, mint racism-free-nek, rasszizmus-mentesnek :) Nem valami ellen, hanem valamiért kell fellépnünk. A rasszizmus pedig nem valami, hanem sokkal inkább valaminek a hiánya. -------------------------------------------------------------------------------------------------- Praktikusan: a rendezvény alapjaiban jó ötlet, sőt, konkrétan hiánypótló. A fellépők között magyarul előadott társadalmi célú üzenetek azonban cikisek - sőt, fárasztóak voltak. Természetesen bárki bele tudja magát lovalni (Magyarországon bőven van mire gondolni, hogy ihletet
merítsünk) egy dühödt kirohanásba. Nem hibáztatjuk Novák Pétert, sőt, megértjük, de talán mégsem ez
lett volna a legmegfelelőbb stílus és hangnem. Pedig jó gondolatokat is megfogalmazott. Ezzel együtt
jobb lett volna, ha maguk a zenészek és a zenék hordozzák a társadalmi üzenetet. Az LGT például
megtette, Charlie kevésbé, Nagy Feró pedig kérdéses, hogy egyáltalán jó helyen járt-e (a zenéjét
közelről nem ismerjük, de ha kedve van fellépni a rasszizmus ellen, az pompás, és ha mondott is pár
szót e témában a rajongóinak, akkor abszolút pozitívum, ha azonban csak fellépett volna, mint a
magyar dal napján, az nem annyira lett volna megfelelő - mi nem tudjuk, végül is hogy ment). Az
biztos, hogy pl. a ZARE koncertje önmagáért beszélt.
Tulajdonképpen kár, hogy csak egy napra, ráadásul a nulladikra koncentrálódott az anti-rasszista, rasszizmus-free motívum - nyugodtan jelen lehetett volna a hét minden egyes napján, hiszen a Woodstock-i örökséggel, a Sziget eredeti szellemével mi sem harmonizál jobban. A rasszizmussal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy Magyarország elérte a mélypontot (remélhetőleg innen már nincs tovább lefelé), és megkezdődött valami pozitív tudati tisztulás. Ennek legfőbb vonulataként Sólyom László meglátogatta a kislétai vérfürdő túlélőjét, a cigány kislányt, és kijelentette,
nem lesz belőle elfeledett áldozat. A másik pozitív fejlemény az, hogy a hétvégére tervezett 19
neonáci felvonulásból 19-et betiltottak - VÉGRE! Mint ismeretes, 2002 előtt ezeket nem
engedélyezték, 2004 után azonban (2005? 2006?) már simán beleszaladhattál egy náci-felvonulásba a
Hősök terén (ahol mi a hőseinknek szoktunk tiszteletet adni), amelyen katonai ruhába öltözött nácik,
náci zászlókkal, náci dobpergéssel menetelnek. Az ember tényleg csak azért kérdezte: miért? Miért
adtak erre engedélyt? Más emberek ellen tüntetni ugyanis enyhén szólva alkotmányba ütközik (az
ellen, amit más emberek tesznek, tüntethetsz, de emberek ellen nem) - ugyanígy érthetetlen, hogy
miért engedélyeztek meleg-ellenes tüntetéseket (a meleg-felvonulás ellen tüntetést - bár lehet, hogy
nem engedélyezték, és csak a híradósok aggatták rájuk az ellentüntetők címkét). Visszatérve a
náci-tüntetéshez, Sólyom László nemkívánatosnak nevezte a neonáci tüntetéseket, ami ismét több, mint
egy egyszeri "nem, kösz" - ez egy új korszak kezdete, a régiből elég volt.
(Természetesen az eddigi korszak nem Sólyom László sara, sőt, ő a hazai demokrácia első telepese, a demokrácia fáklyájának első hordozója, aki a valós liberalizmus jegyében konkrétan fényt hoz sötét középkorunkba - Sólyom László fellépésére nem azért került sor, mert engedett a sajtó nyomásának, hanem mert a kormány tehetetlen, olyan, mintha minden szabadjára lenne eresztve, mintha nem is kormányozna senki - Sólyom László olyan, mint amikor a fedélzeti mérnök, a kis stáb leghiggadtabb, legokosabb, legszerényebb tagja kényszerül a kormányhoz ülni). S zép
volt a rasszizmus elleni nap - már az ötlete is, és az egész is eléggé jól sikerült, de
nagyon reméljük, hogy ez inkább egy tradíció kezdete, mint egyszeri alkalom. Ma még a Sziget Pesti
Estes programfüzetében is alig találni (konkrétan nem találni - a szerk) a rasszizmus elleni napról
logót, fotót, bekezdést - pedig a címlapon volna a helye. Reméljük azonban, hogy a Sziget felismeri,
hogy ez jó neki, hogy ez abszolút hozzátartozik az image-éhez, és hagyomány lesz belőle (azt, hogy
idén kesztyűs kézzel bántak e témával, megértjük, hiszen a hazai pártpolitika nagyon durván
rátelepedett erre is, lásd az index.hu zseniális felvételét, amelyben az aktuális SZDSZ aktuális
elnökét is "tetten érték" a helyszínen anti-rasszista pólóban, amit direkt erre az alkalomra
készíttettek valahol (profik voltak az élőadást készítő srácok, mert elsősorban a pólókra lettek
figyelmesek :)))
-jepe-
2009-08-13
|
|
 |
|
|
|
|
