nem vagy belépve:
microcspv    "utazz ellenkultúrában!"
logo
Szept. 03. szerda - Hilda napja
::: cikkek -> filmekről
     

2009-12-03
Monk, a Flúgos Nyomozó
Mr. Monk kerek világa

Az az igazság, hogy David Lynch-en kívül még senkinek sem sikerült tökéletes tévésorozatot alkotnia, azaz olyan tévésorozatot, amely kitör a tévé által korlátozott minőség keretei közül, hiszen a Twin Peaks gyakorlatilag egy 27 rész hosszú film. Ezzel együtt Spielberg Columbo-ja abszolút klasszikus, még ha vannak kifejezetten rossz részei is, és most itt van egy új aspiráns, a Monk című sorozat személyében.





Bizony könnyen elképzelhető, hogy pár éven belül (1-2) a másság annyira alapkövetelmény lesz, hogy a televíziók hogy is mondjuk, nem túl-, illetve nem feltétlenül kifinomult munkatársainak, a bankok vezetőinek -a hadsereg vezető beosztású tisztjeit és a pilótákat kivéve- talán mindenkinek illő lesz (ajánlott, előnyös, kötelező) valami másságot, valami handicap-et felmutatnia már az állásinterjúkon is.

Nagyon vicces korszak lesz ez, amikor az eléggé egyszerűen működő arcok, akik audikkal meg BMW dzsipekkel mászkálnak, időnként autisztikus pózokat felvéve (amiket ők csak esőember pózként ismernek, és röhögnek rajta) arról nyilatkoznak tévében és újságokban, hogy a Radiohead mennyire ott van. Vicces lesz, de nincs mese, a nagy egyformaságban kell, hogy legyen bennük is valami speciális, valami egyedi, mint ahogy a szépségkirálynő jelölteknek is kell, hogy legyen valami trükkjük, valami produkciójuk, ami kiemeli őket az egyéniség-nélküliségből.

A Monk egy nagyon profin megkonstruált sorozat, egyedül Spielberg Columbo-jához és a '90-es évek Poirot-jához (David Suchet, Christopher Gunning) hasonlítható - tényleg. Ami a Columbo-t illeti, Columbo az európai detektív-hagyományra alapozva ballont visel - Los Angeles-ben (!), olasz- amerikai, van egy felesége, akit senki sem lát soha - és rengeteg unokaöccse. Keveset keres, főtt tojással a zsebében jelenik meg a gyilkossági helyszíneken, mert még nem reggelizett, és ámulattal néz fel a gazdagokra, híres emberekre, a fényűzésre - miközben proletár szivarfüstjével és makacsul vissza-visszatérő kérdéseivel őrületbe bosszantja áldozatait.



Spielberg azt is gondosan megtervezte, hogy Columbo egy ezüst színű Peugeot 403-assal jár (1955-ös autó, és európai). Ehhez már csak azt kell kitalálni, hogy Columbo-t mindenki lenézi, lebecsüli - alábecsüli. Ő a kis proli, aki csak bosszúságot jelent a milliomos, high-society gyilkosoknak - tehát Columbo nem az erőt, a hatalmat képviselő, Humphrey Bogart-típusú nyomozó - mellesleg nem is detektív, hanem csak hadnagy.

Ha belegondolunk, az alább felsorolt motívumok mind kulcsfontosságú alapelemei Spielberg zseniális kreációjának, és mind eredetiek, egyéniek, "újak" - a többi detektívsorozathoz képest. No, ez a művészet! Ezért illeszkedik (rengeteg krimisorozatot elmomályosítva) a klasszikus detektív-irodalom vonalába a Columbo.

A klasszikus előzményekkel kapcsolatban a legfontosabb az, hogy a Monk kultúránk egy roppant jelentős vonalának eredeti képviselője, folytatója, egy tökéletes következő láncszem E.A. Poe, Conan Doyle, Agatha Christie regényei, valamint a Columbo, a Poirot tévésorozatok után (Poirot-on természetesen a David Suchet-féle sorozatot értjük, de nem azt, amelyik 2000-es években készült). Nem minden detektív-, illetve krimi-sorozat mondhatja el ezt magáról, sőt, éppenséggel a Monk az egyetlen.

Ha már a '90-es évek Poirot-sorozatánál tartunk, ez az a széria, melyet nemcsak David Suchet fémjelez, de Christopher Gunning is klasszikus Poirot-filmzenéjével, de ami végsképpnaggyá teszi, az a döbbenetes, tobzódó művészeti rendezés (art direction), amely minden létező filmhez képest a a létező legmagasabb szintet képviseli, s amelyet csakis egyetlenj jelzővel lehet illetni: perfekt.

Poirot említése azért különösen fontos, mert ha szerencsénk van bizonyos epizódokat megtekinteni, rádöbbenünk, hogy Mr. Monk e Poirot sorozat utódja, sőt egyfajta koppintása - amely koppintásért egyáltalán nem lehet haragudni, sőt, örülünk neki. Ahogyan Poirot-nak van segédje, Hastings, és ahogyan Hastings bárgyú és vicces,mert egyszerű az agyműködése, Mr. Monk-nál ott van Randy (a Randy Disher projekt névadója:)), akihez fogható vicces mellékszereplőt tévéképernyő még nem hordott a hátán. Natalie eredetije Miss Lemon (bár Natalie sokkal tágabban értelmezett, és sokal gazdagabban ábrázolt karakter, sőt, személyiség), Japp főfelügyelő azonban, az ő férfias, sörivó, duhaj stílusával, bajuszával egy-az egyben a százados (Stottlemeyer) előképe, sőt, eredetije. Rengeteg az ilyen egyezés, aám a legfontosabb Mr. Monk és Poirot tulajdonságainak feltűnő egyezése.

Mr. Monk autisztikus,és rendmániás ezért észreveszi, ha valamit elmozdítanak, vagy ha valami nem illeszkedik a rendbe. Poirot is észrevesz ilyet, és nem is akármilyen körülmények köz. Zavarja, hogy rendetlenül állnak porcelánok a kandallón, ezért megigazítja őket, és rájön, hogy egyszer már megigazította, ezért nyilvánvaló, hogy valaki ott kutakodott. Mr.Monk nem szereti a természetet, a természet koszos, rendetlen. Poirot ugyanezt elmondja. Szereti a rendet, az egyenlően felosztott telkeket, és irtózik attól, hogy valami csak úgy nő, rendetlenül. Mr. Monk gyakran kerül dilemmák elé, ugyanígy Poirot siet, megkéri a taxist, hogy hajtson gyorsabban, de a taxis jelzi, hogy az úgy már kevésbé lenne biztonságos. Erre Poirot arra kéri, mégse hajtson gyorsabban, maradjon a biztonságos sebességnél, sőt, közben emlékezteti a sofőrt, hogy a helyes kormány-fogás "10 perc múlva 2 órának" felel meg. Sőt, amikor kiszáll az autóból, Hastingsék az ablakból nézi, hogy mit csinál, mit mutogat még mindig a sofőrnek, amikor mindenki itt vár, hogy leleplezze a bűntényt - ekkor Hastings éles szemmel megállapítja: Poirot vezetni tanítja a sofőrt. A számos egyező motívum közül, természetesen az a legszembetűnőbb, amikor megoldják az ügyet, ekkor mindkét detektív arcán egy különös vigyor jelenik meg :) Egy szó, mint száz, Mr. Monk és Poirot nagyon-nagyon közeli rokonok, és ez nemcsak személyükre, de a sorozataikra is igaz.



Poirot, és az említett klasszikus "sorozatok" detektívjei mind zseniálisak, és mindannyian kivételesen jó megfigyelők. A Monk e hagyományt nem csupán folytatja, de egyúttal tökélyre is viszi, azzal, hogy hőse autisztikus, plusz tisztaság- és rendmániás. Áldás és átok. Monk egy rendmániás autista szemével vizsgálja a bűnügyi helyszíneket, és a rendetlenség az, amit folyton kiszúr :)

Ez az autisztikus vonás azért is telitalálat, mert így Monk lett az első detektív, akinél nemcsak a rejtélyekre, de még az ő a különleges megfigyelő képességére is van magyarázat. A Monk a pont az I-betűn, a detektív irodalom egy utolsó mohikánja, gyöngyszeme, és mellesleg óriási siker, ami annak is köszönhető, hogy a nagyvárosi lét (San Francisco) egy emberi, kisemberi, humánus aspektusát adja, amin jókat lehet derülni is - mert a Monk egyébiránt vígjáték.


A Monk istenien van kitalálva, megalkotva. Minden fő motívuma gyakorlatilag egyedi - az egész együtt pedig egy valódi új műremek. Monk kényszeres, kényszerbeteg és egymillió fóbiája van.


Egy negyvenes éveiben járó fickó, aki nyakig begombolt hófehér inget, és egyszerű zakót visel, és akinek olyan gondosan zárt világa van, mint senki másnak.

Adrian Monk az első résztől kezdve egy olyan erős egyéniségként szerepel, aki szinte minden egyes helyzetben másképp reagál, mint mindenki más, de ez nyomozóként például nagyon jól veszi ki magát, mert ehhez kapcsolódik azon képessége, hogy például sohasem szokott tévedni.

Nem véletlenül hívják szerzetesnek, a karaktere a végsőkig elrugaszkodott a földtől, tökéletesen egyedi és furcsa (ha csupán "másnak" hívnánk, még keveset mondanánk róla), de közben nagyon okos és villámgyors gondolkodású. Ahogy elindul a sorozat, az első részeknél csak a fóbiáival tudunk foglalkozni, kell pár rész ahhoz, hogy be tudjuk lőni a Monk-karaktert, de akkor már gyorsan megszeretjük és elfogadjuk, mert izgalmas és érthető személyiség, akit, ahogy mondani szokták, ha nem lenne, ki kellett volna találni.

Minden epizódnak úgy kezdődik a címe, hogy "Mr. Monk..", és ez folytatódik valami tömör és vicces megfogalmazással, a rész sztorijáról.


A totál elröppent, de minden bűnügyet megoldó Monk (Tony Shalhoub) mellé kellenek érdekes mellékszereplők, és ezen a fronton is erős a sorozat. Van egy asszisztense, egy fiatal nő, az első két évfolyamban (40 epizódig) Sharona, majd Natalie, ők egyengetik Monk hétköznapi pályáját. Sharona egy talpraesett olasz-amerikai lány, aki egyedül neveli a kisfiát, Benji-t, és eredetelieg az ápolónője volt Mr. Monk-nak, később ment át segítőbe.

Natalie szintén fiatal, egyedülálló anya, neki kislánya van, Julie, aki később néhány epizódban hangsúlyos szerepet kap. (Nem tudjuk, miért cserélték le a Sharonát játsszó Bitty Schram-et a Natalie-t játsszó Traylor Howard-ra, szerintünk az első színésznő akkoriban lett terhes, plusz lehet, hogy egy másfajta karaktert szerettek volna az alkotók Monk mellé).

Az asszisztens mellett a kezdetektől ott van még Stottlemeyer százados, akit a más filmekben is folyton nyomozót alakító Ted Levine játszik. Stottlemeyer segítője Randy Disher hadnagy (Jason Gray-Stanford), a fiatal és nagyon eredeti nyomozó, aki a váratlan és vicces megnyilvánulásaival több remek percet szerez a sorozat nézőinek. Mellettük még nagyon fontos szereplő a Monk pszichológusát játsszó Stanley Kamel is, aki dr. Charles Kroger-ként egyengette Monk útját, egészen a színész 2008 áprilisi váratlan haláláig.

És ezzel össze is állt a jól kitalált és pompásan működő Monk-stáb, hogy 2002-től kezdve egészen mostanáig, 2009 december elejéig (125 epizódon keresztül) kitartson a sorozat, egyenletesen magas szinvonalon, és szinte változatlan hangulatban.



A helyszín egyébként San Francisco, ami ismét egy ügyes húzás az alkotóktól, az, hogy nem New York-ban játszódik a történet, hanem a szabadság, különlegesség és sokszínűség új amerikai telephelyén, a nyugati parti Frisco-ban. New York a 70-es, 80-as és 90-es években volt a világ központja plusz a filmek első számú alapvárosa (Los Angeles messze mögötte kullogott), ha valami érdemleges kötődött egy történetben egy városhoz, hát akkor szinte biztos, hogy New York játszotta el ezt a szerepet: ott élnek érdekes emberek, csoportok, ott vannak több nemzetiségű negyedek, éttermek, utcák és ott van az igazi amerikai nagyvárosi hangulat.

Nos, ezt a mainstream filmes helyszínt a Monk-nál San Francisco váltotta fel, ami több dolog miatt is jó, egyrészt a meredek lejtőn ide-oda mászkáló villamos miatt ennek van némi kisvárosi hangulata, plusz lehet róla tudni, hogy a tolerancia és a liberális attitűd új központja, és ahogy a Monk-epizódokon is tükröződik, az ottlakók odavannak a városukért, otthon vannak benne, és nem cserélnék le semmi másra. (A Monk-ban egyébként afro-amerikai a polgármester).


A csomó pozitívum mellett azért akad egy, max. két negatívuma is a sorozatnak, ilyen a nagyfokú erőszakossága, ami egyes részeknél már túlzásba vitt erőszakos jeleneteket, véres gyilkosságokat jelent.

A Monk-beli gyilkosok sajnos gyakran gondolkodás nélkül ölnek, de még gyakoribb, hogy egy sima bűntény leplezése miatt ölnek meg valakit, mondhatni, hirtelenül, de legtöbbször brutálisan. Ez egy kemény, és néha nehezen emészthető motívuma a Monk-nak, ez az túlzott erőszakosság, gyilkosság, ami gyakran egy pszichopata működés "természetességével" történik.



A véres vonalat úgy-ahogy tudja elfedni az epizódok folyamatosan jelen levő humora, ami egy kifinomult humor, és a fő karakterek közt van elosztva, bár maga Monk is folyton szállít muníciót a nevetéshez. Randy Disher hadnagy például egyéni stílussal színezi ki a nyomozásait, és mindig kitalál valamit, ami felderíti a vele kapcsolatos jeleneteket.

Ami Monk karakterét illeti, a kényszeressége és fóbiái (tisztaság-mániája, prűdsége, makacssága és naivitása) már önmagukban eléggé szórakoztatóak, még akkor is, ha úgy a 10-ik epizód után már betéve ismerjük a "mitől fél a legjobban Mr. Monk?" tízes listáját. (Mr. Monk kényszerességének eleme az is, hogy a 10-es a kedvenc száma, ennyi jégkockával issza az egyféle ásványvizét, és amúgyis is szereti, ha egy szám kerek, és nullára végződik).



Az a felállás a sorozatban, hogy bár Mr. Monk nem könnyű eset a hétköznapokban, a bűntények környezetében verhetetlen, nincs olyan ügy, amit ne tudott volna megoldani, vagyis pontosabban csak egyet nem, az imádott feleségének, Trudy-nak a meggyilkolását (ennek a fő rejtélynek a megoldására állítólag a legutolsó epizódban kerül majd sor, amit az amerikai nézők december 4-én láthatnak, mi remélhetőleg egy éven belül).



Tehát Monk akárhol bukkan is fel, ott (Natalie szerint) egyből lesz egy gyilkosság, amit majd Monk rendre ki is derít (meg is old), akárhány fizikai vagy lelki akadályon is kell érte keresztül mennie. Az epizódok önálló sztorijai mindig ötletesek, nehezen kitalálhatóak, és szerencsére nem mindig véresek. Az alkotók létrehozták Adrian Monk karakterét, ami annyira kerek egész, fóbiáival együtt tökéletes karakter, hogy magában hordozza az epizódokat kitöltő sztorik magvát. (Ha Mr. Monkról megtudjuk, hogy csak internetes úszótanfolyamon vett részt, és fél a hajóktól, akkor gondolhatjuk, hogy az adott rész második felét egy veszélyes hajón tölti, és máskor is, ha bármilyen más fóbiája felmerül, akkor azt fogják később támadni a körülmények..).

A Monk-sorozat izgalmas. Nincs olyan, hogy bealszunk rajta, mielőtt kiderítené a bűntényt, annyi érdekes fordulat van benne, és olyan jók a fő karakterek is, hogy nem tudunk másfelé merengeni közben. A sorozat főcímdala csak egyszer változott a 7 év alatt, még eléggé az elején, de azután végig ugyanaz a remek dal ment minden epizód elején.

A Monk magas szinvonalát több díjjal is jutalmazták már, nyert Golden Globe-ot Tony Shalhoub, kapott egy sor Emmy-díj jelölést és nyert is párat (Tony S. háromszor is, illetve pl. Stanley Tucci is az egyik kiemelkedően vicces és jó epizódért, amikor Tucci egy színészt játszott, aki Monk-ot alakítja majd egy tv-sorozatban, de túlságosan is beleéli magát a szerepbe, és felveszi Monk személyiségét..).



Látszik, hogy az alkotók folyamatosan rajta tartják a szemüket a sorozaton, nincs olyan, hogy egy idő után automatizmusok kezdenek el működni, kiadják a forgatókönyvírást másoknak, és a kész karakterekkel variálják az adott cselekményeket, mint ahogy ez történni szokott más sorozatokkal. Itt pl. az egyik rosszul sikerült szálat is abbahagyták, a többszáz kilós "Bálna" karakterrel kapcsolatos szálat, aki elvileg tudja, mi történt Monk feleségével, de annyira lehangolóak voltak a vele készült epizódok, hogy hamar kikopott a képből, szerencsére.




Mr. Monk karakterében azok a mindannyiunkban meglevő civilizációs kényszerek és fóbiák kapnak kiteljesedést és tökéletes alakot, amik kikerülhetetlenek és jogosak, de míg kis tételben a higiéniát és az önvédelmet szolgálják (a Monk óta nem szokatlan a budapesti metrón kesztyűben közlekedő, vagy a fogódzókat csak papírzsepivel megérintő utasok látványa), addig ez nagy tételben (lsd. Monk) már egy zűrös személyiséget eredményeznek, aki egyedül, a barátai segítsége nélkül valószínűleg képtelen lenne túlélni a nagyvárosi hétköznapokat. Akárhogyan is, Mr. Monk karaktere egy okosan és érzékenyen kitalált, furcsasága mellett is érthető karakter, akivel gyakran nehéz dűlőre jutni, viszont cserébe minden rejtélyt meg tud oldani. Ahogy ő mondja, "ez áldás és átok egyszerre...", és mi szeretjük nézni az ő érdekes napjait és nyomozásait...

A Monk egy őszinte és emberi sorozat, ami sok érzelemmel, ötletes rejtélyekkel, és remekül kitalált fő karakterekkel dolgozik, és amiben egy különleges adottságú, eredeti nyomozó oldja meg egymás után a bűntényeket, elkötelezett tisztaság-mániásként így tisztítva meg kicsit a környezetét a bűnöktől. Most, hogy 8 szezon után véget ér a sorozat, a Monk helyébe léphetnek azok a durva és egyszerű tv-sorozatok, amikben a szereplők hullák körmei alatt kutatnak, és amikben literekben folyik a vér és a tömény erőszak.

Mr. Monk egyike az utolsó klasszikus nyomozóknak, akinek a sajátos működése már be is épült a kultúrákba, (gazdagítva és feldobva azt), és akinek a kalandjait még hosszú évekig szívesen néztük volna, ha a sorozat alkotói nem éppen a csúcson hagyták volna abba...

-jaredo-
2009-12-03

Címkék: monk, columbo, spielberg, rejtély, tv-sorozat, kult
Monk, a Flúgos Nyomozó:  (Monk 2002.)

a film info-fájlja

további cikkek:

Lucy: avagy Luc Besson szerelmes lett - hihihi :) Lucy Lucy: avagy Luc Besson szerelmes lett - hihihi :)
Besson, mint rendező ott hagyta abba, hogy csinált egy Jeanne D'Arc-ot, ami eléggé felületes adaptáció lett, és minden egyéb tekintetben is rosszul sikerült. Utána jöttek az idióta Taxik, amelyek a ko...

A Vágy, Hogy Indiánok Lehessünk Vágy, hogy Indiánok Lehessünk A Vágy, Hogy Indiánok Lehessünk
Szemző Tibor zeneszerző-kísérleti filmes egy nagyon érzékeny filmet készített Franz Kafka emlékére. A mélyreható és finom filmes analízisben Forgách András volt a segítségére dramaturgként....

Ha bírsz
Megdöbbentően izgalmas film a Ha bírsz... Valójában egy újfajta film prototípusa. Olyan, mint a Hímnem Nőnem, leszámítva, hogy Godard filmje a fikció irányából szociográfia, s nem a privát szférába ha...

Bérgavallér
Woody Allen fantasztikus egyedi stílusát eddig csak a kb. két-három évente megjelenő új filmjeiben élvezhettük. Most más a helyzet: nem ő rendezte meg a legújabb Woody Allen-filmet, hanem John Turturr...

Tarantino kedvence - a gyűlöletkeltés cukrosbácsijai lecsapnak Tarantino kedvence - a gyűlöletkeltés cukrosbácsijai lecsapnak
Mi, filmes újságírók, amikor egyszerű előkóstolói szerepben kritikát írunk, általában azt tekintjük küldetésünknek, hogy ha egy film különösen jó, akkor arra mindenképp felhívjuk azok figyelmét, akik ...

Noé
Hollywood-ot sokan még ma is úgy képzelik, hogy vannak a hiper-tehetséges forgatókönyvírók, akik megálmodnak valami olyat, amit még senki, erre aztán lecsap egy zseniális producer, és meghív a stábba ...

Szerelem a Felhők Felett
Unalmas korban élünk, mert megtanultuk, hogy mindig valami mást kell akarnunk, mint amiben az előttünk élt generációk éltek – és itt, ugye, jó pár ezer évnyi fejlődésről beszélünk :) Unalmas a korunk,...

Jack Ryan: Árnyékügynök
Vannak olyan filmek, amelyek végül pontosan annak bizonyulnak, mint aminek eredetileg elképzeltük őket, vagy mint amilyennek a film elején láttuk őket, és vannak olyan filmek, amelyekről a képünk az u...

Éjféli Gyors Lisszabonba
Lisszabon több filmest megihletett már, lsd. rögtön Wim Wenders 1994-es Lisszaboni Történetét, amiben a gyönyörű és izgalmas portugál város szinte rabul ejti az odatévedteket, hasonlóan a Halál Velenc...

Éhezők Viadala: Futótűz, Az
A globális filmkultúra kiemelkedő darabjával van dolgunk. Fiatalok 100 milliói élhetik bele magukat egy szuperjátszmába, amelyben mindenkit mg kell ölniük, sajnos, mert ezek a játékszabályok, de közbe...

Jeles András és a Kis Valentino Kis Valentino, A Jeles András és a Kis Valentino
Valahányszor leírjuk, hogy Bódy Gábor minden idők egyik legtehetségesebb magyar filmművésze, nyomban hozzá szoktuk tenni, hogy Jeles András a másik. A Kis Valentino a '80-as évek budapesti avantgárdjá...

Metro Manila
Nem szeretjük az önmagáért való erőszakot, és a nyomor öncélú bemutatását sem, de amint megjelenik a szociográfiai minőség, minden értelmet nyer. A Metro Manilát mindenki imádja, gyönyörű film, bekúsz...

Gravitáció
Viszonylag ritkán készülnek kifejezetten a világűrben játszódó filmek, általában egy-egy idegen bolygón zajlik a cselekmény (a Mars például egy időben nagyon felkapott volt, 2000-ben csak 3 Hollywood-...

Mocsok
Rafinált sztoriról és rafinált filmről van szó, ezerrel megy a nők alázása, a buzizás, a rasszizmus, a brutalitás, plusz a szociopata gátlástalanság, de úgy, hogy a film után 1000-ből 1 ember esetleg ...

Renoir
Az életrajzi típusú (s általában a valós emberek életén, valós élményein alapuló) filmek a legnagyobb élményt jelentik eleve, hisz erről szól a kultúra: korábban élt társaink inspirálnak minket időben...

Lány és a Költő, A
Nem biztos, hogy a költői filmekről mindannyiunknak ugyanaz jut eszünkbe mindig. Lehet például úgy költői egy film, mint egy mai japán művészfilm, lásd Norwegian Wood, elgondolkodtató képekkel, fülled...

Felcsípve
Az év, sőt, az elmúlt évek legjobb filmje. Francia és vígjáték, plusz romantikus – de ez mindez semmi, lévén, hogy nagyszerűen van elkészítve, megrendezve, eljátszva. Egyszerűen megdöbbentő, mennyire ...

Gyakornokok
Különleges film, történelmi jelentőségű, hiszen amíg mondjuk a faceook-film ténylegesen egy sztorit dolgozott fel, a valósághoz eléggé hűségesen, a reklámértéke pedig csak indirekt keletkezett, attól,...

Nyitott Szívvel
A modern filmesek, a mai időkben, amikor már nemcsak a nézők közönyével, de a tévésorozatok tompa csábításával is meg kell küzdeniük, (úgy) tudják, hogy stimulálni kell a nézőt, bármi áron. Erre példa...

Schiffer Pál: Videoton-sorozat végkifejlet (Törésvonalak 3.) Törésvonalak III. - Stratégiák Schiffer Pál: Videoton-sorozat végkifejlet (Törésvonalak 3.)
A dokumentumfilmekről az embernek az jut az eszébe, hogy valakik beszélnek – valamiről, ahelyett, hogy egy sztorit élesben néznénk. Nos, Schiffer Pál, humanista filmes esetében ez egészen másképp néz ...