A Csak Tudnám.. tömören arról szól, hogy dolgozó anyának mennyi sok feladattal kell megküzdenie (tortát szerezni az iskolai süteményvásárra, szülinapi zsúrt rendezni a gyerekeinek, és hasonlók), ha a karrierjében is előre akar haladni, és közben a családjával is együtt akar lenni.

Ez így, önmagában nem lenne annyira izgalmas film-anyag, ezért az alkotók egy rohangálós, kapkodós vígjátékot eszeltek ki, kifejezetten Sarah Jessica Parker személyiségére hangolva, aki – ahogy az egyedülálló lányoknak volt követendő példa a Szex és New York Carrie Bradshow-ja- a gyerekes anyáknak szórakoztató mintaként szolgálhat.

Ehhez a néha idegesítő szaladgálós-szervezős alap-sztorihoz hozzá kellett rakni egy enyhe kis romantikus szálat (Pierce Brosnan hatalmas sármjával), egy jópofizós monológot előadó barátnőt (Christina Hendricks alakításában), egy mintaanyának beállított fiatal nőt, aki a főhős Kate anyai lelkiismeretét zavarja folyton (Busy Philipps, a remek vígjátéki színésznő méltatlanul kicsi szerepben), egy munkagép barátnő/kolléganőt, és persze egy kiegyensúlyozott, kedves férjet Greg Kinnear-ral, plusz két helyes kölyköt. Ezek így, együtt próbálják meg szórakoztatni a családanya nézőket, miközben Sarah Jessica Parker egy másodpercre sem áll le a beszéddel, vagy a rohangálással.

A történet tulajdonképpen nem túl ötletes (és olyan, mintha maga írta volna meg saját magát), mert mindössze annyiról szól, hogy egy bostoni kétgyermekes anya (Kate) egy előrelépési lehetőséget kap a munkahelyén pénzügyi elemzőként, és emiatt sokat kell New York-ba utaznia, ahol egy nagyon helyes és kedves új főnök várja (Pierce Brosnan), és emiatt a sokféle tennivaló miatt kezd szétesni a jól megszervezett családi élete. Igazából nem történik sok minden, csak a szokásos vígjátéki csetlés-botlás, azzal a különbséggel, hogy itt a főhős nem szerencsétlenkedik, hanem ellenkezőleg, “control-freak”-ként túligazgatja a saját és családja életét, és a csetlések-botlások mindössze az időhiánynak köszönhetőek.

Világos az alkotók álláspontja: ha olyan sokan szerették a harmincas Sarah Jessica Parkert tip-top “szingliként” a nagyhatású tv-sorozatban, illetve a két mozifilmben, akkor ezt az életrevaló profizmust egy szinttel feljebb küldve ( a családanyaság szintjére) biztosan lehet aratni a negyvenes dolgozó anya-nézők körében is, hiszen a zilált bukdácsolás hasonló, csak már másról szól. Nos, ez a terv nem annyira működött (eddig), legalábbis a bevételi adatok alapján: a 24 millió dollárból készült film eddig világszerte 16.18 millió dollárt hozott.

Amellett, hogy a történet nem elég fordulatos, és a hangsúly Kate megfelelési és önkiteljesítési vágyán van, a mellékszálak is elég lanyhák, arról nem is szólva, hogy a gyakori narrációk és az időnkénti nézőkhöz való kiszólás totál kizökkentik az embert. (Pedig a Christina Hendricks-féle narráció minden megpróbál, hogy vicces legyen, trendi kifejezéseket használ, és a magyar szinkron is vissza tudta adni a gurgulázó hangot, amivel hatni próbál ránk). Apropó, beszédstílus: nem pontosan tudjuk, hogy beszélt ebben a filmben Sarah Jessica Parker, de gyaníthatóan Spilák Klára, az örökös szinkronhangja híven adta át a beszédstílusát, mindenesetre a film közepetáján elkezd idegesítővé válni, hogy Kate minden fontosnak szánt mondatát lassan és furcsán tagolva mondja el.

------------------------------------------------------

Bár ez egy érzelmes vígjátéknak készült, az érzelmek nem annyira hangsúlyosak, mint az örökös időbeosztás és jó anya-vonal, ami pedig a vígjátéki oldalát illeti, nem túl sokszor tudtunk nevetni rajta, mert egy tetűvel megfertőzött anya egy üzleti megbeszélésen nem vicces, az életidegen Momo karakter érzelem-elutasítása sem az, a kondigépek között vicceskedő mintaanya narrációja sem az, és a túl nyájasra vett Greg Kinnear-férj megszólalásai sem azok.

Nem kétséges, hogy ha egy dolgozó nő két gyereket nevel, és van egy férje is, aki igényli a társaságát, akkor rengeteg vicces és megragadó dolog történhet vele, ami esetleg egy filmre is kívánkozhat. De ez a nagyszájú Sarah Jessica Parker-re alapozott top-anya és top-elemző karakter tényleg csak a trendi kisgyerekes családanyáknak lehet vonzó és mintaszerű, és ezzel a mozibajáró közönség egy nagy része kimarad a jóból...