Az ember forgatókönyvekkel általában úgy találkozik, hogy már látta, vagy láthatta a filmet, ami belőle készült. Pedig egy forgatókönyv számára a legizgalmasabb rész nyilván az, amikor még csak a papírok léteznek. A forgatókönyvek olyanok a filmiparban, mint a hímivarsejtek a természetben. Nagyon sok van belőlük, és csak kevés jut el a célig, a gyártásig. 
Ha Luc Bessonra gondolunk, aki amíg a Columbia Pictures kedvező válaszára várt vagy egy hónapot az Ötödik Elem forgalmazásával kapcsolatban, és közben megírta a Taxi forgatókönyvét, akkor talán túl egyszerűen képzeljük el a forgatókönyvek világát. Írók százezrei foglalkoznak azzal, hogy egy-egy ötletükből filmet írjanak, és amit Tim Robbins mond a Játékos c. filmben, melyben producert alakít, teljesen reális kép. "Naponta több tucat forgatókönyv érkezik hozzánk, és egész évben maximum négyet-ötöt gyárthatunk le, .." szóval nehéz választani. 
A forgatókönyvek legelső akadálya, amin keresztül kell jutniuk, a formázás. Ha egy forgatókönyv egy kicsit is eltér a megszokott szabványtól, (mármint kinézetre), akkor a producereknek egy gonddal kevesebb, és mehet a papírkosárba. Hiszen, ha valaki a legelemibb fegyelmezettségi szintet nem képes, vagy nem hajlandó megvalósítani, akkor hogyan lehetne a könyvét olyan komolyan venni, hogy súlyos dollármilliókat fektessenek bele? 
A forgatókönyvek formázása nagyon egyszerű, egyetlen egy probléma az, hogy a szokásos, és rendszerint igen bonyolult szövegszerkesztőkkel nagyon nehéz megvalósítani. Írógéppel szinte még könnyebb, csak azt nem lehet javítani, és ezért ez az ősi eszköz máris kiesik a picisből. 
Amikor valaki nekivág egy forgatókönyvnek, akkor sokkal inkább egy maratoni futásra vállalkozik, mint valami egyéjszakás kalandra, amely során a plafont bámulja, hogy eszébe jusson a következő jelenet. Rendszerint, amikor forgatókönyvet ír valaki, akkor már megvannak az előtanulmányai a történetre vonatkozóan, és birtokában van egy "szinopszis", amely a történet tömör leírása, amit közeli barátain ki is próbálhat, hogy teszik-e nekik, valamint a "story-line", amely a film, illetve a történet fontosabb fordulópontjait tartalmazza. A "story-line" pl. az akciófilmek esetében szokott a legegyszerűbb lenni. 
Amikor tehát forgatókönyvíró barátunk nekivág, hosszú útra vállalkozik, mert amit most ír, az a "first draft" lesz "csupán", az első vázlat, és nem az a forgatókönyv, amit majd amikor a film már megjelent a mozikban, az internetről le lehet tölteni. Amikor a "first draft" elkészült, még nagyon sokszor átírhatja amíg  végül eljuttatja egy vagy akár több stúdióhoz, és elképzelni is rémisztő, mit jelentene ez, ha minden egyes dialógusnál kézzel kellene állítani a margókat, aztán az új jeleneteknél vissza és így tovább, hiszen ez a formázás több időt emésztene föl, mint maga az írás. 

Aztán, tegyük fel, egyszercsak egy stúdió, illetve a stúdió nevében egy producer tesz neki egy ajánlatot, és a könyv gyártásba kerül. Ekkor elkezdődik a tervezés, alkudozás, és általában véve mindenféle beavatkozás a történetbe, hogy "írd át így", meg "írd át úgy", meg hogy "ez a rész kicsit lehetne inkább olyan, mint az xy film egyik jelenete", stb. (Erre vonatkozó példákat bőven találunk pl. a Big Picture c. filmben). És amikor megállapodnak és lefixálják a forgatókönyvet, akkor kezdődik csak az igazi változtatgatás, mármint a pre-produkció állapotában. Ez a fázis feltehetően a legizgibb, ekkor derül ki, hogy mire mennyi pénzt áldozna szívesen a stúdió, kik lesznek a főszereplők, stb. Ilyenkor, a pre-produkció fázisában akár naponta készül új verzió a forgatókönyvből, de a heti egy-két újabb verzió mindenképp normisnak tekinthető. 
Az újabb verziókat kezdetben csak dátumokkal, és a javítások feltüntetésével különböztetik meg, de a célegyenesben, amikor a gyártási terv már majdnem végleges formában elkészült, az újabb verziókat más színű papírra nyomtatják ki, és természetesen az összes érintett ember, illetve osztály (pl. ruha-osztály) mind kap mindegyik friss példányból.
A színek sorrendben a következőek: 
fehér, rózsaszín, kék, sárga, zöld, "golden rod", lazac, "buff" (kb. barack). 
Aztán az utolsó egyszínű verzió után a forgatókönyvet fixálják, "locked" állapotba kerül, és ezután már csak oldalakat javítanak benne, és a javított oldalakat nyomják külön-külön más színű papírra, a színek sorrendjében. Tehát ha harmadszor javítanak egy oldalt, akkor az a kék színt fogja kapni. 

Nem kis utat tesz meg tehát egy forgatókönyv addig, amíg film lesz belőle. De az egész akkor is olyan egyszerűen kezdődik, hogy valaki leül egy gép elé.  Mit kell hogy tudjon ez a gép? 
A forgatókönyvek szerkezetüket tekintve elég egyszerűen épülnek fel. 12 pontos Courier  betűtípus, egy jelenet leírásakor 3 cm-es jobb margó, 4 cm-es bal margó. 
Amikor azonban egy jelenet leírása elérkezik a dialógushoz, fontos, hogy az illető karakternév, aki beszél, csupa nagybetűvel legyen leírva, plusz aláhúzva, és ekkor a bal margó kb. 7.5 cm, a jobb pedig szintén.  Ha a dialógust megszakítja egy leírás, még a jeleneten belül, akkor vissza a leírás margóbeállításaihoz. És így tovább. A kritériumokból egyből látszik, hogy egy bármilyen szövegszerkesztővel egészen sokat lehet "küzdeni", hogy a kívánt formázást végrehajtsa. A legrosszabb az, amikor a dialógust kell megszakítani, ebbe szinte bele lehet őrülni, és a végeredmény mindig az, hogy "majd, amikor elkészült, formába teszem az egészet". 
Itt jönnek be a forgatókönyvíró programok a képbe. Képzeld el a fenti tortúra helyett, hogy csak írsz, és írsz, és írsz, és a végeredmény egy forgatókönyv. Ezek a szoftverek azt tudják, hogy pl. akárhányszor leírod, hogy "EXT.", mint exterior, ami a jelenetek elején olvasható, és azt jelzi, hogy  KÜLSŐ felvétel, akkor automatikusan "tudja", hogy egy új jelenetről van szó. Ezért máris ad neki egy új jelenetszámot. Aztán, amikor dialógot akarsz csinálni, egyetlen gombnyomásra átváltanak a margók, és írhatod is. Plusz, ha az illető karakternevet már használtad, lehet, hogy elég leírni az első, vagy ez első két betűjét, és már ki is egészíti a számodra, csak hogy minél gördülékenyebben haladhass. Ha "csak" ennyit tud egy program, egy "írógép", akkor már rég nyert ügyed van, de természetesen van még egy pár extra is. 
Összesen vagy 6 darab ilyen szoftvert ismerünk, Rough Draft (ingyenes program, 2000 január 1. óta létezik, tehát ez egy utólagos beszúrás) , Movie Magic Screenwriter, Hollywood Screenwriter,  Final Draft, Scriptware, ScriptThing for Windows, Script Wizard for Microsoft Word, SideBySide for Microsoft Word , (az utóbbi kettő un. "add on", vagyis nem önálló szoftver, hanem egy szövegszerkesztőből csinál forgatókönyvíró-gépet. A Movie Magic Screenwriter például olyanokat tud, hogy mondjuk 5000 karakternevet kínál neked, mégpedig nem szokványosakat, így, miközben írsz, és egy bizonyos típusú karakterre gondolsz, máris megvan az esélyed, hogy akár másodperceken beül találsz is egyet. Ugyanilyen "szóbank" van benne a különféle napszakok számára, és még egy pár dologra. De megnézheted a forgatókönyved "storyboard" szerű formában is, ahol minden egyes jelenet egy-egy "cetlin" szerepel, és ezeket a "cetliket" egérmozdulatokkal pakolhatod különféle helyekre, amitől a sorszámozás is átrendeződik. De ez még mindig semmi. 
A forgatókönyvek formázása egyebek közt azért van így kitalálva, hogy minden oldal egy percet jelentsen a filmből. Csak amikor már vagy fél éve dolgozol a forgatókönyveden, könnyen össze lehet zavarodni, például a film ritmusa tekintetében. Ebből a célból hozták létre a Movie Magic Screenwriter-ben a "forgatókönyv lejátszó"-t, amely valós időben pergeti le a számodra, amit írtál, (természetesen nem mint képet, hanem mint szöveget), csak, hogy jobban érezd magad. 
A Final Draft-nak is megvan a maga erőssége, például, amikor a forgatókönyv a fixált, (locked) stádiumba kerül, már nem szabad plusz oldalakat létrehozni. Így nagyon fontos, hogy ezeket az "extra page"-eket, amik pl. úgy jönnek létre, hogy az egyik jelenetbe még belekerül pár sor, és átcsúszik a következő oldalra, ne új oldalként tekintse, tehát 87 ről ne ugorjon 88-ra, hanem csak 87/b-re. Ebben a "locked" stádiumban azért fontos az oldalszámok megtartása, hogy a produkcióban résztvevő összes ember számára pl. a 90.-dik oldal feltétlenül ugyanazt jelentse. 
A Movie Magic egyébként nemcsak forgatókönyvíró szoftvereket gyárt, hanem egyéb filmprodukciós "gépeket" is. A Movie Magic Scheduling például a forgatókönyv "lebontásában" nyújt komoly segítséget, egészen a napi "diszpók" elkészítéséig, angolul "callsheet". Ezek a diszpók a forgatás lelkét alkotják, pontosan szerepel bennük az összes résztvevő, meg hogy ki mikor érkezik, mikorra lesz "forgatáskész állapotban" stb., beleértve a kellékeket, az összes technikát, vagy egy színész érkezését a reptérre is. Természetesen a Movie Magic Scheduling a Movie Magic Screenwriter-ből származó forgatókönyvvel nagyon könnyen el tud bánni, szinte az egész lebontást teljesen automatikusan képes véghezvinni, ami amúgy kábé egy hetes munka lenne. Ahogyan a Screenwriter számára is léteznek hasznos kiegészítők, mint a "szóbankok", úgy például a Scheduling számára létezik egy szakszervezeti adatbank, az összes filmes társaság áraival, feltételeivel, és ezeket a program automatikusan figyelembe tudja venni, ugyanúgy, mint például a gyermekszínészekre vonatkozó különleges törvényeket. Így, ha egy gyermekszínész le van diszponálva reggel hatra, de előző nap, attól, hogy a taxi kitette a lakóhelye ajtajában, addig, hogy ismét felvegye őt a taxi nem telt el a törvényben megállapított minimális pihenésidő, a program jelezni fogja a problémát. És sokkal jobb, ha a program jelzi, mintha véletlenül plusz egy órát, vagy hármat kell állnia a hatalmas stábnak. 
Természetesen létezik költségvető program is, a Movie Magic Budgetting, amivel kapcsolatban talán a legkevésbé szükséges érzékeltetni, mennyire hasznos tud lenni. A Budgetting nemcsak a film költségvetésének pontos és rugalmas megtervezését, de a forgatás bonyolítása során a könyvelését is elvégzi, és minden pillanatban pontos mérleget ad. 
A legkomplexebb és egyben legdrágább a Movie Magic Production program, amely nemcsak olyanokat tud, mint a forgalmazás megtervezése, az előgyártástól egészen a premierig, hanem a Budgetting és a Scheduling, na és persze a Screenwriter naponta rácsatlakozhatnak, és a megváltozott paramétereknek megfelelően rendezi át a produkcióról adott képet. Egyszóval félelmetes gépek ezek, nagyon-nagyon tudnak. 
De ha ez még nem volna elég, a Screenplay Inc. létrehozta a Movie Magic Dramatica-t, amely segítségével miközben írod a forgatókönyved, simán elemezheted a nézők várható reakcióit, a figyelem intenzitását, egyszóval a történeted "görbéjét", és persze, ha változtatni akarsz ezen a görbén, azt is megmondja majd, hogy ehhez kábé mit kell tenned. Erre már csak azt lehet mondani, hogy lélegzetelállító. 
A forgatókönyvíró programok nem olcsóak, de valószínűleg sokszorosan megérik a pénzüket, márcsak azért is, mert képesek a "szöveged" rugalmasan kezelni, és így soha nem veszíted el a kontrolt, mindig egy rendezett leírásod lesz, amit a helyesírás ellenőrző átfuttatása után postázhatsz is a stúdióknak. Egyszóval például megnövelik annak az esélyét, hogy ha te 2000 március 2.-án hozzákezdesz egy forgatókönyvhöz, akkor az egy belátható időn belül el is készül. És mivel forgatókönyvet írni nem olcsó mulatság, hiszen azalatt az idő alatt más munkát nemigen tudsz végezni, ezt figyelembevéve egyáltalán nem tűnik annyira súlyos összegnek, amibe egy ilyen program kerül, hiszen az a befektetésnek csak egy részét jelenti. 
Természetesen nem az volt a célunk ezzel a cikkel, hogy bárkinek is elvegyük a kedvét attól, hogy ceruzával és üres papírokkal, vagy egy füzettel álljon neki egy forgatókönyvnek. 
Első az, ami az agyadban van, George Lucas a Phantom Menace-t is így kezdte el tervezni, csak persze, egy idő után gyakorlatilag elkerülhetetlen a gépek alkalmazása, például onnantól, hogy rajtad kívül más is érintetté válik a produkcióban. Azt sem akarjuk sugalmazni, hogy a forgatókönyvíró gépek akármit is kitalálnak helyetted. Amit ezek a gépek csinálnak, az "mindössze" annyi, hogy levesznek a válladról egy jókora terhet, ezáltal felszabadítják a kreatív folyamatot, és közben pedig a formázás révén gondoskodnak arról, hogy mind mások, mind te magad a lehető legintenzívebb kapcsolatban lehess a projekteddel, ami nem kis dolog.