Re: "Capa leleplezése"
:::: Új fejlemények ... (1. rész / 14)
Felkavaró a "leleplező" cikk Robert Capa-ról, amely az Art magazin legutóbbi számában (2010 Július) jelent meg. Természetesen felkavaró azzal találkozni, hogy valaki, miközben nekiugrik Robert Capa-nak mondván, hogy a Milicista Halála megrendezett jelenet, arra ragadtatja magát, hogy a Capa-életművet támadja. Felkavaró látni az igyekezetet, amellyel a cikkíró Capa-t minden létező módon, vízilabdás terminológiával a nadráglerántással és vízalányomással is támadja. E cikk mindenesetre semmiféle újdonsággal nem áll elő, csupáncsak a külföldi irodalomból mazsolázik - mint annyiszor, most is valaki használt külföldi dolgokat ad el idehaza újdonságként.
::::: 1. Új fejlemények ...
Félreértés ne essék, abszolút helye van egy olyan cikknek, amely a Milicista Halálát az új fejlemények fényében újravizsgálja, s ha éppenséggel a szerző arra a következtetésre jutna, hogy e fotó(k) megrendezett jelenetet rögzítettek, ám legyen, WEEGGEE is készített megrendezett fotót, a művészek már csak ilyenek, nem dől össze a világ, nekünk egy csak az a dolgunk, hogy amelyik fotóról kiderül, hogy megrendezett, azt ennek fényében más szemmel tekintsük - ami azonban nem hat ki a fotósra és az életművére ... Az Art Magazin-os cikkel a probléma nem az, hogy e következtetést propagálja, hanem, hogy ezt elvakultan teszi, döntő tények elhallgatásával - ráadásul Capa iránt kinyilvánított leplezetlen ellenszenvvel - amely tiszteletlenséget nem biztos, hogy tolerálnunk kell ...
Új fejlemények:
#1 - 2007-ben előkerült a Mexikói Bőrönd - Taro és Capa negatívjaival, amiket Spanyolországban fotóztak
#2 - 2009 Júliusában, amikor Capa képei This is War! kiállítás keretében Spanyolországban bemutatásra kerültek, José Manuel Susperregui kutatási eredményei megjelentek - melyek tökéletesen bizonyítják, hogy hol készültek a fotók - és azt is, hogy hol nem.
José Manuel Susperregui professzor kutatási eredménye kétséget kizáróan határozta meg a helyszínt ( a korábban vélt helyszíntől, Cerro Muriano nevű falucska egyik dombjától, Cerro de La Coja-tól 50 kilométerre, Espejo-ban.
(#3) Ehhez hozzátársul az a tény, hogy ott azonban szeptember elején semmiféle harci tevékenység nem zajlott,
(#4) sőt, az "új" helyszín azt is kizárja, hogy az elesett katona Federico Borrell Garcia lett volna.
A következtetés, amelyet e tények alapján Susperregui professzor levont, miszerint a kép megrendezett, napok alatt bejárta a világot.
Mindez úgy hatott, mint olaj a tűzre - a túlságosan misztikus, homályos hátterű Milicista Halála már 1975-ben komoly találatot kapott, amikor az angol újságíró (szenzációhajhász, de mégiscsak újságíró) Philip Knightley a könyvében azzal vádolta Capa-t, hogy a kép hamis. Knightly-val szemben a nagyszerű Richard Whelan, Capa biográfusa, és az ICP kurátora szállt síkra, hogy Capa művét védje - élete végéig, 2007-ben bekövetkezett haláláig. A sors kegyetlen misztikuma, hogy Whelan nem érhette meg a fotó helyszínének beazonosítását, s így mindaz, amit írt, ha úgy vesszük, azonmód meghaladottá vált, hiszen tévedésen "alapult". Pedig nem így van, nem alapult a tévedéseken, ha beleolvasunk tanulmányaiba, kiderül, hogy egyáltalán nem erőltette sem a Cerro Muriano helyszínt, sem Federico Borrell Garcia azonosítását - e felfedezéseket rajta kívül álló személyek, jelentkező szemtanúk idézték elő, Whelan pedig egy történész gondosságával higgadtságával alkalmazkodott a "tényekhez". Amit Whelan a Milicista fotókról írt, az nem a helyszínen alapult, amit pedig Capa-ról, az nem a Milicista Halálán - ha belegondolunk, ez így természetes.
------------------------------------------------------
A Whelan-vonalat ma a hivatalos vonalnak tekinthetjük Capa-val kapcsolatban, amellyel szemben a Kinightley-vonal tökéletes ellenpárt alkot, különösen pimaszságával. Knightley-nak nincs (1975-ben legalább is még nem volt) ínyére, hogy valaki, mint Capa, aki modern, híres és sikeres, ugyanolyan barátságos, melegszívű tiszteletet és odaadást kapjon, mint Mozart, Goethe, Garcia Lorca vagy Jean-Luc Godard. Nem volt képes Capa-ban a művészt látni, csak a sztárt.
Capa végül Whelan-től kapta meg ezt. A Whelan-vonal nyitott, mert Whelan nem tények kizárásával, nem tények megdöntésével volt elfoglalva, hanem a tények vizsgálatával, elfogadásával és egymáshoz illesztésével. A szövetben, amit létrehozott, valójában nincs szövési hiba, s remek alapot kínál, hiszen a kollektív szellemben készült- minden fontos tény és fejlemény befogadásával. Whelan egy igazi kultúrember - a kultúra embere.
(a "mexikói bőrönd" - tele Capa és Taro negatívjaival (2007-ben került elő)
José Manuel Serrano Esparza egy különleges példa a Capa-megszállottak új generációjára, aki természetesen imádja Whelan-t. Esparza remek férfi, bár kicsit mantra-szerűren sulykolja a tényeket, vagy ténynek látszó dolgokat, számos remek kontribúcióval szolgált a Milicistával kapcsolatban. Esparza tudósnak és történésznek első látásra talán kevésbé jó, mint rajongónak, de akkor is tiszteletet érdemel, és nemcsak azért, mert valódi Capa-megszállott, vagy mert 11 évet kutatta a helyszínt, és a körülményeket. Ő állt elő az orvlövész-motívummal (Whelan még gépfegyvert emlegetett), s a 7x57 mm-es Mauser-lövedékkel, és akármilyen gigantikus, részeltekbe menő elméletet gyártott az aktuális tényekre alapozva, amint meglett a helyszín, abban a percben elfogadta, és gratulált Susperregui professzornak - és tovább gyártotta elméletét immár az új alapokon.
Amíg Whelan egy hite által hajtott, szkeptikus tudós és meleg szívű művészetbarát, Knightley egy cinikus, aki egyébként roppant jó dologgal foglalkozik, a média torzításaival és mítoszaival, és nem is akármilyen szinten és minőségben, Esparza pedig bár egy aktív, sőt, pro-aktív hívő, abszolút nyitott a tények és a valóság iránt, és kifejezetten a mítoszok ellenében igyekszik haladni, egyszerű válaszokat akar találni a bonyolult(nak tűnő) kérdésekre.
folyt: >> 2. rész - a homályos háttér ...
