microcspv    "time is not money"
logo Marilyn



2014-03-22

re: margitszigeti futók – avagy, ki parancsol megálljt UJ PÉternek?

szabadság! levegő! mozgás! élet! szerelem!


A 444-en egy borzasztó cikk jelent meg pár órája, körmönfont, ide-oda sandító, vagdalkozó cikk, egyfajta glossza a margitszigeti futásról. Basszus. A 444 az utóbbi időkben a jó cikkek orgánuma volt - de fejben tartottuk, hogy a főszerk Uj Péter ugyanaz, aki az indexen 20 évig a romboló bulvárt nyomta. Nagyon csúnya cikk ez, iszonyat ciki, miért kell ilyet csinálni?

Alattomos cikket fecskendezett Uj Péter a cikk-cirkulációba, mondhatni, a főnök magához ragadta az írógépet, s megannyi hét főszerkesztése után (amely sikeres volt, köszönhetően a 444-es írók friss és értelmes szellemének) most gondolta, odanyomja magát, ha a NOL épp nem vevő egy hétvégi cikkre, akkor a rábízott médiumon keresztül nyomja le amit írt. A biztosítékokat persze egyből kiverte, lévén ez egy érzékelhetően más szellem, s nem az, ami az összes többi 444 író tollából kikélt sorokban megvalósul.

 

Margitszigeti futók? Kedves eltévedt írójelölt, Uj Péter, Önnek fogalma nincs arról, amiről beszélni próbál. A futás a Margitszigeten a létező legcsodálatosabb dolog ma, Budapesten. A legszabadabb, s legfelszabadítóbb, legnyitottabb kultúra. Bárki, aki azzal próbál magának figyelmet szerezni, hogy erre a szépségre, erre a kultúrára ráront – az barbár. Ön olyasmiket ír, hogy (idézet):
A mai kor modern kunbélái a nyugati médiák és hollywoodi filmesek, akik a fitnessfasizmus agymosó ideológiáját okádják a világra, és ennek következményeként a sziget megtelt úgynevezett kocogókkal, a modern proletárgyerekekkel, akik esztétikusnak legkevésbé sem nevezhető látványukkal és kellemetlen szagukkal is csökkentik fővárosunk fényét.”
Nem kellene, nem kellett volna.

 

Az, hogy UP képei nem tiszták, ne zavarjon össze senkit, folyton felbukkannak benne az Orbán rezsim diktatórikus képei, lásd „csökkentik fővárosunk fényét”. Ez az egész cikk egy olyan agymenés (bárki győződjön meg róla), amely 2 célt szolgál:

 

#1 ronda képek felvonultatását a margitszigeti futókról

#2 valamilyen módon dühöt, ellenszenvet, indulatot generálni

 

Anélkül, hogy végigmennénk ezen az átkozott cikken, maradjunk annyiban, hogy Budapest leggyönyörűbb jelenségét vette célba az orvlövész.

 

A futás a Margitszigeten azért a leggyönyörűbb jelenség, mert érintetlen formában valósul meg benne a szabadság. Kevés dolog van, ami úgy tökéletes, ahogyan van – Budapesten ezek egyike a futás a Margitszigeten. Ingyenes, mindenki számára elérhető, s mindenki egyenlő ott, aki ott fut, aki részt vesz. Nincs ranglétra, nincsenek közösségmegosztó trendek, minden érintetlen, mint egy őserdő testében.

 

Ide, ebbe a mindenek feletti humánus világba – ahol emberek úgy érezhetik magukénak a várost, közösen, mint Londonban, Párizsban, San Francisco-ban teszik, s New York-ban tették azt régebben – csapódik be a korábbi index-pont-hu főszerk bombája.

 

Rafináltan megszerkesztett – kiömlesztett – kompozíció ez. Végig úgy tűnik, az egész ironikus, de az irónia látszata végül nem ér körbe. Csak villanások vannak, amelyek alapján az adott pillanatban úgy tűnhet, ez itt valami paródia, és majd végül helyrekerül minden, a vége azonban az, hogy leesik, itt valaki kiöntötte magából a mérget – és ennyi.

Basszus, ezt nem ér, ezt nem szabad csinálni! Ugyanúgy, mint a buzizást és négerezést, amiért annak idején többször is szóltunk az index-nek (UP vezetése alatt). Mert hova vezet ez? Oda, hogy valakik elkezdenek másképp tekinteni a gyönyörű futókra (molettek ideértve, mindenki ideértve, hisz' mindannyiunkban ott van a ritmus és a lélegzetvétel szépsége, nemde?). Másképp kellene tekinteni ránk? Mintha idióta testek lennénk? Mintha izzadságszagú, kellemetlen alakok, s nem Budapest fénylő pontjai lennénk? Ott, futás közben mind egyek s egyformák vagyunk. S ez felemelő.

 

Mert szabadok vagyunk mi itt.  A városban való létezés leggyönyörűbb pillanatait éljük itt meg mi, együtt. Ezer, sőt, egymilliófélék vagyunk – de mind egyek és egyenlők. Boldogságot kereső, boldogságért futó, sziget-levegőt, s Duna párát belélegző egyszerű emberek. Szépek vagyunk. Mert ez élet maga a szépség. Nyári esték. A futás pedig maga az élet, a legergonomikusabb formája annak - dinamika légzés, mozgás, betépés, elszállás, zene, trip. Aki ebből gúnyt próbál űzni, az magára vessen. Nem kéne .. ezzel szórakozni. Inkább ... gyere ki, kedves UP, és csatlakozz az itt futó, lélegző, gyönyörű fluktuációhoz! A budapestiek legszabadabb rétegéhez ... a budapesti .. emberekhez ... a legemberibb budapestiekhez!

 

tekintsd meg e rövid hangulat-videót:


 

 

-jepe-
2014-03-22

Címkék: Margitsziget, futás