A fejlődés érdekes dolog. egyik nap kijössz mondjuk egy cukrászdából, és megjegyzed, "milyen jó kis illatok voltak itt". És lehet, hogy napok, vagy egy kis idő múlva valaki rájön, hogy az illat mennyire fontos, és nyit egy direkt illatboltot, már sütik nélkül.
Ez a példa elég abszurd, de a filmeknél annál hétköznapibb jelenség. A producerek mindig megnézik, hogy egy-egy filmben, ami nagy siker volt, mi volt a poén, és megpróbálnak olyan filmet létrehozni, amelyben ugyanaz megtalálható. Már sok éve lista-szerűen lehet tudni például, hogy mik egy film legfontosabb elemei, a szex, az erőszak, az izgalom, a látvány, a fordulatok, a vicces jelenetek, és ezeknek megfelelően külön műfaji besorolások  működnek, amikkel legszembetűnőbben egy videótékában találkozhatunk. 
A Blair Witch Project nagyon izgalmas film, igaziból a filmtörténet egyik nagy precedense. A film eladhatóságához, nézhetőségéhez fontos elemek közül elsősorban az izgalomra hajtott rá, de arra nagyon. Három fiatal dokumentumfilmet készít, csinálnak pár interjút a  helyiekkel, majd ahogyan azt egy törekvő dokumentumfilmes stáb teszi, kirándulnak egyet az erdőben, hogy lefilmezzék, amit látni lehet az elmondottakból, ha mást nem, hát magát az erdőt. 
Ez így elég egyszerűen hangzik, de éppen ettől hatalmas teljesítmény ez a film. Két fiú és egy lány nekivág a Blair Witch project-nek, nyilván jó kis anyag készül majd belőle, mindent felvesznek az útjuk során, az egyik fiú, Michael, meg is jegyzi, hogy most akkor a Blair Witch-ről szól a dokumentumfilm, vagy arról, ahogy eltévednek. Heather, a főnök, a projekt gazdája, aki az egészet kitalálta, az mondja, tökmindegy, lényeg, hogy otthon majd milyen jó lesz megnézni, és mennyit fogunk nevetni. 
A dolog kicsit másképp sül el. Az első félórában az történik, hogy hozzászokunk a nagyon élő stílushoz, aki valaha látta már a Magányos Bolygó valamelyik adását, annak ez nem is megy nehezen. Lényeg, hogy szinte mindent megkapunk, amit egy tinifilmtől várunk, vagy egyáltalán várhatunk, hiszen nagyon életszerű bepillantást ad a fiatalok életébe, viselkedésébe, stb. Ehhez képest bármelyik tinifilm legalább egy szezonnal le van maradva, hiszen a Blair Witch Project-ben a fiatalok 99-es működését láthattuk, (lévén, hogy a film egy remekül megírt, kitalált, és borzasztó profin megvalósított improvizáció), amilyet a 2000-ben készülő filmek forgatókönyvírói még csak most láttak idén, és leghamarabb mostanra készült el a forgatókönyvük, amit még meg is kell csinálnia valakinek, és mire az elkészül, addigra már csak konzerv lesz, mármint a Blair Witch Project-hez képest. 
Nagyon élvezetesen indul tehát a film, és mire ráérzünk az ízére, és kimondjuk magunkban, hogy ebből a filmből akár 15 órát is végignéznénk, már késő, mert valami fura dolog veszi kezdetét. 
Az erdő félelmetes dolog is tud lenni, baglyok, meg minden. Legjobban a Twin Peaks Fire Walk With Me c. filmben jött ki ez a dolog, David Lynch ráérzett, (és a filmtörténet számára szinte ő fedezte fel), milyen baromi félelmetes hely tud lenni egy erdő. Különösen, ha misztikummal van tele. Amikor a Fire Walk With Me-ben Bobby és Laura megölik a titkosügynök-dealer-t, a város szélén az erdőben, és ahogyan a zseblámpák, (melyek megintcsak David Lynch nyomán kerültek be olyan mélyen a filmkultúrába) megvilágítják a fákat, a csupasz ágakat, az enyhén szólva misztikus, kevésbé enyhén szólva félelmetes. 
A Blair Witch project ott veszi a fordulatot, amikor először leszáll az éj, (illetve másodszor), és azok a fura dolgok kezdetüket veszik. Ez, idáig, nagyon ügyes, nagyon szép, meg minden, de ettől még nem lenne az a film, ami. A lényeg a fokozás, mert a film itt még nem (sem) áll meg, és bizony egyre távolabbinak és elérhetetlenebbnek tűnik az a bájos kis kirándulás, amiről a film elején még szó volt, amit annyira élveztünk, mint egy Magányos Bolygó epizódot. És a tetejébe, a filmezési stílus, amit eléggé primitív formában "dokumentaristának" lehetne titulálni, valójában viszont pont az ellenkezője, mégpedig nagyon magas színvonalon, szóval ez a filmezési stílus, sajnos annyira közel hozza hozzánk Mike-ot, Heather-t, és Josh-t, hogy szó szerint velük együtt rettegünk minden alkalommal, amikor újra sátrat kell verni, mert megint az erdőben ért minket az éj. "Fucking scary", ez a legeslegkevesebb, amit mondani lehet. 
A filmezési stílus körülbelül úgy aránylik a mozifilm-nézési szokásainkhoz igazított filmezési sztenderdhez, mint egy csótány egy profi robotgéphez. David Attenborough mutatta be egyszer, (vagy biztos többször is), hogy egy robotgép milyen ügyetlenül mászik át az eléberakott akadályokon, és akkor vágás, és bemutatta, hogy egy csótány, amit mi annyira primitívnek tartunk, csak mert nem mi készítettük, a méretéhez képest még sokkal nagyobb, és húzósabb természetű akadályok között szinte szuperszónikus sebességgel suhan keresztül. Az összehasonlítás megdöbbentő volt, különösen ha figyelembevettük a csótány agyának méretét, és a robotot vezérlő agy méretét, és azt, hogy mi ezt hívjuk high-tech-nek. 
A Blair Witch filmezési stílusa egyszerűen rémjó, izgalmasabb és változatosabb, mint az MTV, és közben szinte teljesen folyékony. A filmek általában úgy jönnek létre, hogy apró snittekre szabdalva sokszor felveszik ugyanazt a jelenetet, ami nagyon profi módszer, de semmiképp sem folyékony. A folyékonyságot a Blair Witch Project esetében sem az adja, hogy nincsenek benne vágások, éppen ellenkezőleg, viszont maguk a jelenetek, teljes folyékonysággal lettek felvéve, vagyis kétszer holtbiztos, hogy nem jött létre ugyanaz, viszont így a jelenetek intenzitását a végtelenségig tudták növelni, mert nem volt szükség arra, hogy másodszorra is dettó pont ugyanúgy csinálják a jelenetet. 
A Blair Witch Project, gondolhatnák, egyszerűen megcsinálta legkomolyabb horrort, a filmek nézhetőségéhez szükséges elemek közül kiemelte magának az izgalmat. De valójában nem így van, mert ez egy teljes, full-extrás mozifilm, egyszerűen minden megvan benne, ami egy filmben szükséges, hogy ott legyen, sőt. A film alkotói, Heather Donahue, Joshua Leonard és Michael Williams három filmművészeti főiskolás a Montgomery College-ből. A filmben mindhárman a saját nevükön szerepelnek, ami az improvizációkat csak még élénkebbé átélhetővé tette számukra.  A Blair Witch Project azért precedens a filmtörténelemben, mert amíg ezrek és ezrek keresik az igazi forgatókönyvet, a különféle minták alapján kutatva, addig a Blair Witch három alkotója, a legpimaszabb dolgot követte el, bemutatta nekünk, hogy a jó filmek a lábunk előtt hevernek, (legalább is szinte), csak az a baj, hogy nem hiszünk bennük, és ha nagynehezen elkezdenénk megvalósítani, elkezdenének beszivárogni a sémák, és az eredmény ettől lenne siralmas. A Blair Witch Project  alkotói nem hittek a "járt utat a járatlanért" igazságában. A Játékos c. remek filmben a konfliktust egy olyan film gyártása, vagy nem gyártása jelenti, amiben nincsenek igazi sztárok, és el is hisszük, hogy Julia Roberts kell a főszerepre, ha akarjuk vinni valamire. De tényleg, száz százalékosan meg vagyunk győzve. És akkor jön ez a Blair Witch Project, és kiderül, hogy minden igaz, és mindenek igaz az ellenkezője is. A Blair Witch Project 60 ezer dollcsiból készült, mint egy rendes amatőrfilm. Az első héten 29 milliót csinált, összesen pedig 140 milliót. A Megnyitó héten az első az Oltári Nő volt, 35 millióval, éppen Julia Roberts-szel, és mindenki csak nézett, mit csinál a második helyen ez a Blair Witch. 140 millió nem kis pénz, a Múmia című borzadvány 155 milliójához képest, (mi a Universal egyik büszkesége) pedig különösen nem az. Bárcsak a hazai filmgyártás is tanulna a dologból, és több "fiatalos filmet" produkálna, mindenki jól járna, ráadásul csak akkor, ha az a fiatalos film hibátlan, mert a hazai fiatalok, mozijegy tekintetében nagyon komoly vásárlóerőt képviselnek, csak az a "baj", azért nem képeznek könnyű esetet, mert komolyak az igényeik, illetve igényeink. Mellesleg, a Kalózok is azért majdnem megcsinálta, egyrészt majdnem jó lett, másrészt 80 millió bevételt hozott, ami nem is rossz, ha belegondolunk, hogy az a film 60-70 millióból (szerintünk, illetve ránézésre) simán el tudott volna készülni, -csak nem így alakult. De visszatérve a Blair Witch Project-hez, tömören: 10 pontos film, csak tényleg félelmetes.