Luc Besson nagyon-nagyon szeretj�k, Nikita, Nagy K�ks�g, Leon, �t�dik Elem, ezek az�rt nem ak�rmilyen j� filmek. Okkal v�rhattuk teh�t, hogy a Jeanne D'Arc is kit�n� filmcsemege lesz. 
�ltal�ban ellenezz�k a n�k gyilkol�s�t a filmekben, a k�z�pkori k�nz�sokat, m�gly�n val� el�get�st pedig egyenesen ut�ljuk, �s nem tudjuk el�gg� �rt�kelni a happy-endeket.
Ezek ut�n nem sok "j�ra" sz�m�thattunk a t�rt�nelmi heroina �let�nek megfilmes�t�s�b�l. M�gis, Milla Jovovich, a sz�ps�ges �s fantasztikus "fels�bb rend� l�ny" miatt ak�r egy ilyen t�rt�netet is megn�zne az ember, s�t, szinte elk�pzelhetetlennek t�nik, hogy kihagyjuk. 
A Jeanne D'Arc-r�l m�r j� ideje cikkez a sajt�, hiszen Kathryn Bigelow, a Strange Days rendez�n�je 98-ban beperelte Luc Bessont, hogy ellopta t�le a Jeanne D'Arc filmj�nek az �tlet�t. Bigelow produkci�s st�di�ja, a First Light m�r 90-t�l dolgozott egy Jeanne D'Arc filmen, "Company of Angels" c�men. Besson �s Bigelow 92-ben tal�lkoztak, hogy a projektr�l besz�ljenek, melynek munk�lataiba Besson k�s�bb bele is folyt. Azt�n, amikor a szereposzt�sra ker�lt a sor, �s Besson nem engedett az egy darab jel�ltj�b�l, Milla Jovovich-b�l, keny�rt�r�sre ker�lt sor. Egyb�l kider�lt, hogy Besson csak az�rt v�llalt munk�t, hogy belesz�l�sa lehessen a szereposzt�sba. 98-ban Besson bejelentette a saj�t Jeanne D'Arc projektj�t, erre fel Bigelow beperelte �t, amire Besson �ll�t�lag befenyegette, hogy Bigelownak nem fog k�nnyen menni a filmj�nek a producel�se. 

Ak�r befenyegette, ak�r nem, igaza lett, mert szeg�ny Kathryn Bigelow hi�ba pr�b�lkozott a Fox-n�l, a Morgan Creek-n�l, �s a Warner Brothers-n�l. De a Jeanne D'Arc verseny mez�nye ezzel a k�t projekttel m�g nem teljes. Ronald F. Maxwell is l�trehozott egy Jeanne D'Arc forgat�k�nyvet, amit maga sz�nd�kozott/zik megrendezni, 50 milli�b�l. El�z� filmj�t 93-ban k�sz�tette, 25 milli�b�l, �s �legal�bb is anyagilag- nem volt nagy siker, kb. 10 milli�t hozott. Ron Maxwell filmje Mira Sorvino-t alkalmazn� Jeanne-k�nt, �s a c�me az lenne, hogy a "Virgin Warrior". A Virgin Warrior eredetileg a Besson f�le Jeanne D'Arc-kal fej-fej mellett akart megjelenni, de err�l m�r lecs�szott, �s jegyezz�k meg, a film m�g mindig a preprodukci� �llapot�ban leledzik, vagyis eddig 0 m�ter filmet forgattak el. 
Nos, l�ssuk a befut�t: The Messenger � The Story of Joan of Arc, Luc Besson filmje, a Gaumont �s a Leeloo Productions egy�ttm�k�d�se nyom�n. Az, hogy a film v�g�n szeg�ny Jeanne m�gly�n �g el, sajnos vil�gos, k�rd�s viszont az, hogy hogyan jut el id�ig, r�vid �let�tj�n, (amikor kiv�gezt�k 19 �ves volt). 

�szint�n sz�lva valami olyasmit rem�lt�nk, hogy az �let�b�l l�thatunk legt�bbet, �s az eretnek sztorit csak �rint�legesen. Jeanne t�rt�nete a val�s�gban sok-sok l�tom�ssal kezd�dik, angyalok l�togatj�k meg, �s �gy lesz � h�rn�k, �s mint az �r szav�nak h�rn�ke viszi harcba a Franci�kat az Angolok ellen. Jeanne sz�z, ami az�rt jelent�s t�nyez�, mert a korabeli kateg�ri�k szerint a sz�z l�nyok test�be nem f�rk�zhet be a gonosz, vagyis ha pl. h�rn�k �s sz�z, biztos, hogy hiteles h�rn�k. A film USA megjelen�s�nek idej�n a CNN mozi-kritikusai egy meglehet�sen cinikus cikket k�z�ltek a filmr�l. Az �llt benne, hogy Besson a film Andrew Lloyd Webber-e, (vagyis nagyon olcs� �s nagyon m�anyag), �s hogy ak�rmilyen b�jos dolog is, hogy a francia rendez� ott rohang�l a csatamez�n a kamer�val, �s nagyon komoly felv�teleket k�sz�t, az eg�sz szinte egy�ltal�n nem �ll �ssze filmm�, mert a t�rt�net v�gzetes m�don el lett hanyagolva. Ezek ut�n szinte direkt drukkoltunk Bessonnak. 
A kis Jeanne 8 �ves kor�ban szemtan�ja lesz n�v�re meggyilkol�s�nak �s meger�szakol�s�nak (ebben a sorrendben). A gaztettet (itt Besson kicsit belehamis�tott a t�rt�nelembe) term�szetesen Angolok k�vett�k el. Besson az ebb�l sz�rmaz� bossz�v�gyra �s Angol-gy�l�letre �p�tette a t�rt�netet. A Kis Jeanne nem �rti, mi�rt halt meg a n�v�re, �s � mi�rt maradt �letben. Azt a magyar�zatot kapja egy gy�ntat� aty�t�l, hogy az �rnak bizony�ra tervei vannak vele. �s akkor a kis Jeanne feln�, �s m�r Milla j�tssza, �s tov�bbra is sz�ke. Eg�sz �let�ben l�tom�sai voltak, hangok sz�ltak hozz�, stb. Egyik ilyen l�tom�sa az, hogy menjen oda a tr�n�r�k�sh�z, (John Malkovich), akit�l k�rnie kell egy hadsereget, �s annak seg�ts�g�vel hazav�gja az Angolokat. Majd ezut�n K�rolyt (John Malkovich) megkoron�zz�k, �s ezut�n pedig feles�g�l veszi Jeanne-t. 

Sz�p l�tom�s, mint egy p�tty�s reg�ny, �s a filmnek ez a r�sze eg�szen j� is. Vide�lkip-szer� nagyon szuggeszt�v jelenetek, igaz�n j� f�nyk�pez�ssel, �s az eg�sz t�rt�net teljesen oldott, foly�kony form�ban zajlik, mintha nem is k�v�lr�l n�zn�nk, hanem bel�lr�l, Jeanne-b�l, �s ez nagyon j�. Milla pedig egyszer�en elk�peszt�en sz�p. Nem is vit�s, hogy elfogultak vagyunk vele szemben, m�gis meg kell jegyezni, hogy van vagy k�t r�vid jelenet, amikor Milla egyszer�en kiesik a szerep�b�l, harcos �v�lt�st kell produk�lnia, �s valami miatt nem hihet�, mintha minden �ron el akarta volna nevetni mag�t, sz�val feltehet�en kommunik�ci�s probl�m�i ad�dhattak a rendez�vel �s f�rj�vel. Ez a k�t r�vid jelenet annak az el�szele, hogy a j�l indul� film esetleg elkezd lejteni �s laposodni, de erre csak k�s�bb j�v�nk r�. 
 
 

INTERCOM