A brit filmgy�rt�s egy �j humoros term�k�vel ismerkedhet�nk meg az El�szob�k �s h�l�szob�k c. film szem�ly�ben, egy amerikai rendez�n�, Rose Troche rendez�s�ben.
A film a szigetorsz�gban el�gg� kedvelt t�mak�rrel, a nemi identit�ssal, �s az ehhez kapcsol�d� szoci�lis bonyodalmakkal foglalkozik, de ezt a kiss� neh�zkes vonalat szerencs�re olyan k�nnyed �s vicces form�ban t�lalja, hogy egy id� ut�n m�r nem �rezz�k fontosnak, hogy a szerepl�ink homo-vagy heteroszexu�lisak-e, csak szeretn�nk, ha v�gre rendben menn�nek a dolgaik.
A f�szerepl�, Leo (Kevin McCidd) speciel meleg, aki k�t vid�m lak�t�rs�val tengeti napjait, Darren-nel �s Angie-vel, egy meleg sr�ccal, �s egy biszex-hangulat� l�nnyal. Leo m�r �pp r�g�ta n�lk�l�zi a szerelmet, amikor egy �nseg�t� csoportban megismerkedik Brendan-nel, aki �pp most l�p ki egy h�t �ves hetero-kapcsolatb�l, viszont � sem k�z�mb�s Leo ir�nt. Darren (Tom Hollander) egy nagyon sz�nes egy�nis�g, a film humormennyis�g�nek 80%-a t�le sz�rmazik, � p�ld�ul egy ingatlan-�gyn�knek �lc�zott szociopat�val, Jeremyvel folytat viszonyt, akit a M�trixb�l ismert Hugo Weaving ausztr�l szin�sz j�tszik, a m�r ismert f�lelmetesen kim�rt st�lus�ban.
Az El�szob�k �s h�l�szob�k forgat�k�nyv�t Robert Farrar �rta, aki egy provokat�v v�gj�t�kot akart �rni a nemi vonz�d�sok bonyolults�g�r�l, a filmet l�tva ez siker�lt is neki. Brendan (James Purefoy) viszonozza Leo �rzelmeit, b�r m�g kezd� a fi�-fi� kapcsolatban, viszont kider�l, hogy az � volt szerelme, Sally, egyben Leo els� (l�ny) szerelme is. A romantikus �rzelmek kavalk�dj�nak meglep� befejez�se lesz, de addig is j�l sz�rakozhatunk Darren besz�l�sain, az �nseg�t� csoport intellektu�lis bolonds�gain, meg az eg�sz j� hangulat� filmen.
A homoszexualit�ssal foglalkoz� filmek gyakori hib�ja, hogy propag�lj�k ezt a nemi szerepet, �s �ltal�ban az �jszer�s�get, a szabads�got �s a pozit�v �rtelm� dolgokat ebbe a kapcsolatt�pusba koncentr�lj�k ezekben a filmekben. Az El�szob�k �s h�l�szob�k szerencs�re nem esett ebbe a hib�ba, a melegek nem lesznek puszt�n a melegs�g�k miatt szimpatikusabbak, vagy �rtelmesebbek, de persze a heter�knak sem k�nny�, �s vannak m�g "p�lyaelhagy�k" is, ami egy k�l�n neh�z csoport.
A filmet �ltal�ban azok fogj�k kedvelni, akik szeretik a mostani angol filmeket, a nem �tlagos �letform�kr�l sz�l� t�rt�neteket (Sek�ly s�rhant-rajong�k el�nyben), �s nem �dzkodnak att�l, hogy a moziv�sznon meleg sr�cokat l�ssanak, �s az sem baj, ha szeretik a fordulatos v�gj�t�kokat.

Egy �l�nk kiseg�r sz�rakoztatja a mozikban a csal�di filmek kedvel�it, � Stuart Little, az els� profi digit�lis eg�rke. Az Oroszl�nkir�ly t�rsrendez�je, Rob Minkoff rendezte a Stuart Little-t, �s egy t�bb sz�z f�s st�b k�t �ves munk�j�nak k�sz�nhet�, hogy Stuart teljes �letnagys�g�ban �s �leth�en mozog a filmv�sznon. 
A t�rt�net egy kedves kis mese: egy h�zasp�r �r�kbe akar fogadni egy gyereket, de megesik a sz�v�k Stuarton, a kiseg�ren, akit persze senki nem akart hazavinni, �gy v�g�l �t v�lasztj�k. Stuart hamar beilleszkedik a csal�dba, egyetlen ellenfele H�mancs, a h�zicica. �rzelmes konfliktusok, cic�k �ld�z�se �s egy csom� kaland v�r Stuartra, m�g v�g�l rendes amerikai eg�r m�dj�ra haza nem �r. 
Stuart �letreh�v�s�t az Oscar-d�jas John Dykstra vizu�lis effekt-rendez� koordin�lta, aki st�bj�val egy�tt el�sz�r val�di egerek mozg�s�t �s viselked�s�t figyelte meg, majd ezt egy olyan karikat�ra-szer� alakba s�r�tette, ami m�r �n�ll� egy�nis�ggel rendelkezett. A kiseg�r bund�j�nak �s ruh�inak a megjelen�t�s�hez a st�b �jfajta digit�lis technik�t fejlesztett ki, software-t k�sz�tettek annak �rdek�ben, hogy a sz�re val�di bund�nak t�nj�n. Az elk�sz�lt egeret v�g�l beillesztett�k a film val� vil�g�ba, ahol emberekkel �s idom�tott macsk�kkal szerepelt egy�tt. 
Stuart Little egy technikailag t�k�letesen kivitelezett kiseg�r, aki eredetiben Michael J. Fox, a  magyar szinkronban pedig Rudolf P�ter hangj�n sz�lal meg, mindkett� j�l illik Stuart kisfi�s jellem�hez. 
A Stuart Little, Kiseg�r egy nagyon kedves mesefilm, a gyerekek im�dni fogj�k a kis figur�t, ahogy ragaszkodik a h�szszor akkora sz�leihez, s ahogy m�g a term�szetes ellenfel�t, H�mancsot is megszel�d�ti a kis m�ret�vel �s a nagy jellem�vel.

Carlos Saura filmje Madridba kalauzol minket. Adva van egy nagyon sz�p fiatal l�ny, aki �ppen feladja az isit, mert m�r megint nem ment �t a vizsg�n. Eddig m�g semmit nem tudunk r�la, az ismerked�s csak most kezd�dik. Paz, mert ez a l�ny neve, �s olyan izgalmasan "h" nak ejtik a "z"-t, lev�gatja a haj�t, m�gpedig el�gg� radik�lisan. Ezut�n l�tjuk csak, hogy hol �s milyen k�r�lm�nyek k�zt lakik. Apja 120 kil�s taxis, aki egyb�l r�parancsol, hogy par�k�ban kell j�rnia, am�g a haja vissza nem n�. Anyja par�k�j�t veheti ig�nybe erre a c�lra, vagyis lehet, hogy neki is voltak hasonl� peri�dusai, vagy lehet, hogy az apja a Merilyn Monroe st�lust kedveli. L�nyeg, hogy Paz nem �lhet csak �gy otthon, dolgoznia kel, taxizni. Az apja, �s m�g n�gy taxis koll�g�ja egy band�t alkotnak, akik elkapj�k a m�ss�ggal rendelkez� utasokat, �s meg�lik �ket, (transzvesztita, k�lf�ldi, homoszexu�lis embereket), fasiszt�nak mondj�k magukat, �s semmi k�ts�g, azok is. A taxiz�s r�v�n a sz�ps�ges Paz ism�t tal�lkozik gyerekkori szerelm�vel, mert � is egy bandatag gyereke, �s nagyon aranyos m�don ism�t teljesen szerelmesek lesznek egym�sba. A film azt mutatja be el�g �lesen, hogy mik�nt hat�rozza meg a k�rnyezet egy gyerek, vagy �ppens�ggel egy majdnem feln�tt fiatal fejl�d�s�t. Eredeti spanyol zen�ket hallgatnak, Manu Chao-t, amely egyr�szt nagyon spanyol, m�sr�szt szinte ethno, vagyis baloldali zene, �s p�ld�ul egy bar�ti �sszej�vetelen, ahol az eg�sz banda ott van, erre t�ncolnak, �s k�zben azzal a bizonyos k�ztart�ssal k�sz�ntik egym�st. A fi� �ppen katona idej�t t�lti, �s csak elt�voz�sokra j�het ki a v�rosba est�nk�nt. Mint katon�t k�nnyebb bevonni �t a csapatba, de am�gy kifejezetten az a t�pus, aki "j� lelk�" csak tapasztalatlan, �s manipul�lhat�. A l�ny teljesen m�s vil�g, mint a banda, pacifista �s toler�ns, �s kedves �s term�szetes, elveihez pedig k�kem�nyen ragaszkodik. Bar�tj�nak is megmondja, hogy ne legyen fasiszta, mert akkor nem j�r vele, �s k�sz. Sz�val a fi�nak v�lasztania kell. Ezen fel�l arra is r�j�v�nk, hogy a band�t egy ember ir�ny�tja legink�bb, plusz benne van egy n�, aki szint�n sokat nyoma latban, viszont Paz apja nem is olyan rossz fej, m�rmint nem volna az, ha nem csin�ln�, �s nem csin�lta volna azt, amit. A v�gkifejlet teljesen R�meo �s Julia szer�, de szerencs�re happy endes. Sokkal komolyabb film, mint a Mindent Any�mr�l, de az�rt a t�rt�nete ennek is nagyon egyszer�, viszont ez az egyszer�s�g a t�ma egyszer�s�g�b�l ad�dik, vagyis semmik�pp nem lehet rossz filmnek nevezni. Ink�bb f�lelmetes, �s ha nem n�zi meg az ember, akkor abban is csak az van, hogy nem akarja mag�t feleslegesen ijesztgetni.