�rdekes, s�t egzotikus filmcsemeg�nek �g�rkezik a Green Mile, Tom Hanks �s Barry Pepper (jackson k�zleg�ny a Ryan K�zleg�nyben) ism�t k�z�sen t�ltik be a v�sznat, ez az�rt j� dolog. Persze a film nem ett�l egzotikus, hanem a j�kora fekete b�csit�l, Michael Clarke Duncan-t�l, akinek a kez�b�l �s eg�sz test�b�l csak �gy �rad az energia, �s akit az Armageddon Nagy Medv�jek�nt m�r megcsod�lhattunk.
John Coffey-t (Michael Clarke Duncan) �gy tal�lj�k meg a mez�n, hogy a kez�ben tartja a k�t meggyilkolt (�s tegy�k hozz�, meger�szakolt) kisl�ny holttest�t, �s csak s�r. T�rgyal�st ezalkalommal nem kell v�gig�ln�nk, a k�vetkez� jelenetben m�r a siralomh�zban j�runk, ahol az el�t�ltek az "utols� m�rf�ldj�ket" teszik meg, amit "z�ld m�rf�ldnek" neveznek a z�ld lin�leum ut�n. John Coffey olyan nagy, hogy m�g David Morse, (Brutal, az egyik �r) is kicsi hozz� k�pest, a kamera sok�ig nem is mutatja a fej�t. Meg�rkez�se ut�n perceken bel�l kider�l, hogy John Coffey kicsik�t retard�lt, f�l a s�t�tben, s�rni szokott, sat�bbi. 
A film l�nyeg�t az alapszitu alkotja, vagyis a siralomh�z. Amit ebben a filmben l�tunk, annak nyilv�n semmi k�ze egy val�s�gos siralomh�zhoz, de nem b�njuk, mert moziba szeret�nk j�rni, �s nem siralomh�zakba. De eml�ksz�nk, miken ment kereszt�l Sharon Stone az Utols� T�ncban vagy Sean Penn az Ments Meg, Uram-ban, mellesleg az eml�tett k�t film alapj�n bolond lenne, aki arra fogad, hogy John Coffey majd t�l�li a filmet. A siralomh�z itt is egy speci�lis l�tes�tm�ny, de meseszer�, mintha egy hotel lenne, amin �tfutnak a vend�gek, az �r�k pedig egyben f�lig papok is, mert gondozz�k ezeket az elveszett lelkeket. T�m�r kis csapatuk els�sorban az embers�gr�l h�res, hi�ba kell id�r�l id�re beind�taniuk a kormos g�pezetet, hogy j�l megs�ss�k a hal�lra �t�lteket. Tal�n �ppen emiatt az embers�gess�g miatt van, hogy John Coffey kimutatja nekik a foga feh�rj�t, �s p�ld�ul Tom Hanks-et egy az egyben meggy�gy�tja. De nem nagyon �rdemes belefogni a film t�rt�net�be, mert t�l hamar el lehet mondani, val�j�ban annyira gyorsan, hogy t�nyleg nem �rthet�, mi�rt kellett 188 percen kereszt�l h�zni-ny�zni ezt az anyagot. A filmben annyira kev�s szerepl� van, �s annyira kev�s helysz�n, hogy amikor v�gre kij�n az ember a mozib�l, �gy �rzi, hogy sz�nh�zban volt, �s tal�n ez az egyetlen pozit�vum, amit a film fel tud mutatni. Gyakran lehet rajta nevetni, �s a sztori egzotikuma (nem kem�nys�ge, mert arr�l sz� sincs) �rdekes� teszi a belassult jeleneteket is, �s ha ez sem volna el�g, id�r�l id�re megs�tnek valakit, �s ilyet �gyis ritk�n l�t a k�z�ns�ges haland�. A kev�s szerepl� k�z�tt azonban hemzsegnek a h�z�nevek, Henry Dean Stanton, Graham Green t�k pici szerepeket v�llaltak a filmben, de Michael Clarke Duncan-� sem ig�nyelhetett t�bbet r�n�z�sre, mint max. 10 nap.
Az egyetlen el�reviv� jelens�g a rosszfej b�rt�n�r, Percy Wetmore, aki remek lehet�s�get k�n�l a fi�knak, hogy a j�fejs�g�ket a felsz�nre hozz�k. Val�j�ban olyan ez a film, hogy egy MASH szer� kom�dia sorozatot sim�n el lehetne k�pzelni bel�le, vagy egy olyat, mint egy lass� v�szhelyzet. Ott vannak a fi�k, �s �jabb �s �jabb delikvensekkel k�zdenek meg, �j koll�g�kkal �s �j hullajel�ltekkel. Bocs a tiszteletlen hangnem�rt, de butas�g volna beles�t�lni a komolyan vev�s csapd�j�ba, csak az�rt, mert jelen esetben p�ld�ul villamossz�k szerepel a filmben, gyerekgyilkoss�g �s er�szak. Csak az olyan filmeket �rdemes komolyan venni, amik nemcsak dob�l�znak a komoly t�m�kkal, hanem komolyan is �br�zolj�k azokat. A Pola X p�ld�ul az eur�pai h�bor�k szokny�ja m�g� pr�b�l b�jni, a Stigmata a vall�s� m�g�, �gy egyszer�en nem �r, mert akkor a v�g�n b�rmelyik gyenge v�gj�t�kot egy h�bor�s h�snek dedik�lj�k, �s amiatt m�ris meg kell majd n�zni, �s komolyan kell venni, ami hogy n�z ki. A t�v�kom�di�t egy�bk�nt az�rt nem neh�z elk�pzelni, mert maga a film is t�bb helyen elv�ti az ar�nyokat, �s kom�di�ba fordul �t. Amikor az egyik el�t�ltet Percy Wetmore b�rt�n�r vizes szivacs n�lk�l �lteti be a sz�kbe, (az el�t�ltek fej�re egy vizes szivacsot szok�s tenni, hogy az �ram az agyba csapjon bele, �s a szenved�st hum�nusabb� tegye) Barry Pepper k�nnyes szemekkel n�zi, amint a hal�lra�t�lt kigyullad. Egy ilyen helyzetet nem lehet sem �sszel fel�rni, sem a val�s�ggal �sszevetni, sem komolyan venni,  mert t�l egyszer�, t�ls�gosan polariz�lt, �s l�tszik, hogy csak az�rt j�tt l�tre, hogy l�ssuk, Percy Wetmore nagyon gonosz, am�g p�ld�ul Barry Pepper karaktere j�fej. 
Azt�n lassan el�rkezik az igazs�g pillanata, �s a rosszfej megkapja, ami j�r neki, m�gpedig mag�t�l John Coffey-t�l, �s nemcsak �, hanem egy "rosszfej gyilkos" is, (mert a filmben van ilyen is, de t�bbs�g�k �ltal�ban j�fej), de valahogy ez sem dob fel minket, mert t�l egyszer�. 
Mert mi�rt kell, hogy kider�lj�n, hogy pont ez a rosszfej gyilkos az, aki meger�szakolta a k�t gyereket? �s mi�rt kell �r�ln�nk annak, hogy lel�vik, mint egy kuty�t, v�gt�re is igazs�gszolg�ltat� int�zm�nyben voln�nk, �s els� a t�rv�ny, vagy nem? Azt, hogy a rossz b�rt�n�r megb�nh�dj�n, term�szetesen m�r nagyon v�rtuk, csak valami indirektebb m�dot k�pzelt�nk volna el. P�ld�ul Percy Wetmore meg�l egy egeret, egy francia nyelv� el�t�lt eger�t, akit nagyon szeretett, �s persze egy perccel azel�tt �li meg, hogy a villamossz�kbe �ltetn�k, sz�raz szivaccsal a fej�n. John Coffey azt�n felt�masztja az egeret, �s am�g a gazd�ja a villamossz�kben f�st�l, Coffey �s az eg�r k�z�sen �rzik a f�jdalmat, majd v�g�l az eg�r elszalad. M�rmost, ha k�s�bb pont ez az eg�r, vagy egy m�sik okozta volna Wetmore hal�l�t, de ha m�g abban a percben a fej�re ugrott volna, az is jobb lett volna, mit ez a te�tr�lis kiv�gz�s. (Coffey gyakorlatilag belelehel egy agytumort). De ez m�g nem minden az elrontott dolgok sor�b�l, a v�g�n az id�s Tom Hanks elindul szok�sos s�t�j�ra az �regek otthon�b�l, vagyis itt a nagy leleplez�s ideje, amikor kider�l majd, hogy valaki m�g mindig �l. �s mit gondolunk ki a nagy t�l�l�? Az eg�r! M�g ilyet! Ezt a mal�rt az sem enyh�ti, hogy kider�l, Tom Hanks gyakorlatilag hallhatatlann� v�lt, ez a b�ntet�se az�rt, hogy kiv�gzett egy �rtatlan embert. Mellesleg az id�s h�lgyet, akinek azt mes�li, egy percen bel�l l�tjuk kopors�ban, �s tudjuk, Tom Hanks �ppen 108 �ves, �s m�r a gyereke �s a feles�ge is meghalt. Ezt �rdemelj�k h�rom �ra ut�n? 
De f� lret�ve a tr�f�t, t�nyleg egy kimondottan rosszul siker�lt film, �s t�nyleg megfontoland�, mire k�ltj�k el ezt a h�rom �r�t.
PS:  Bocs, hogy az egeret el�rultuk, de mint ahogy a nem vicces viccek po�njait sem �rdemes titkolgatni, a rossz filmek rossz befejez�seit sem �rdemes fedezni tal�n. 

A Nicolas Cage Patricia Arquette p�ros k�l�n�s m�don beindult a szenved�s filmek ir�ny�ba, a 8 mm-t a legt�bb megfigyel� hib�nak tekinti Cage r�sz�r�l, a magunk r�sz�r�l Arquette 8-�nek tekintj�k a Stigmata-t, �s most itt van a film, amelyben egy�tt szerepelnek, �s gyakorlatilag a 8 mm vonalat k�veti szint�n. 
Vannak olyan filmszerepek, amik szinte �r�kre rajta-ragadnak egy-egy sz�n�szen, amikor egy-egy fot�t l�tunk r�luk, folyton ugyanaz a karakter �s ugyanaz a film ugrik be. Nicolas Cage eset�ben ez a Veszett a Vil�g, de az �l/Arc-ban �s a Con Air-ben is igen meggy�z� volt. Patricia Arquette mindig a Tiszta Rom�nc Alabam�ja lesz, de m�g a Holy Matrimony (Bankrabl� a Mostoh�m) c�m� filmben is eml�kezeteset alak�t. Ak�r azt is gondolhatn�nk, hogy a szinkronhang, vagy a sz�ke haj az, amihez ragaszkodunk, mindenesetre furcsa egy ilyen �letvid�m, gy�ny�r�sz�p sz�n�szl�nyt f�raszt�, szenved�s szerepekben l�tni, �s csak �gy tudjuk tekinteni az ilyen szerepeket, mint valami felvett eg�szs�gtelen �letm�dot, ami se neki, se nek�nk nem tesz j�t. Nicolas Cage sz�m�ra a Leaving Las Vegas lehetett a nagy �tt�r�s, amiben egyszer�en Holtakra alkoholiz�lta mag�t, �s �gy t�nik, mintha valamif�le misszi�t folytatna az ilyen "komoly" t�m�j� filmekben val� szerepl�ssel, mintha valami j�t�konykod�sr�l lenne sz�. Csak rem�lni tudjuk, hogy a h�zasp�r v�l�s�val lassan az eg�sz s�t�t vonal feled�sbe mer�l majd. 
Martin Scorsese gyakorlatilag benne van a kedvenc rendez�ink top t�zes list�j�ban, csod�val hat�ros m�don m�g egy dedik�lt fot�t is siker�lt t�le szerezni, amit mint az egyetlen dedik�lt fot�t k�l�n�sen nagy becsben tartunk. Martin Scorsese egy igazi "powerful" filmes szem�lyis�g, az �r�-rendez�, producerek egyik komoly p�ld�nya, akinek saj�t filmes c�ge van. Az els� Scorsese kedvenc a Krisztus Utols� Megk�s�rt�se volt, na �s a D�h�ng� Bika, �s a Taxisof�r �s a GoodFellas, (Nagymen�k), azt�n megismerhett�k t�bb m�sik filmj�t is, �s p�ld�ul az After Hours (Lid�rces �r�k) m�r hat�rozott meglepet�st okozott, hogy mennyire enyhe �s kommersz dologr�l van sz�, �s hogyha festm�ny lenne, szinte nem is illetn� meg a Scorsese szign�. Azt�n meg lehet tudni r�la, hogy gyakorlatilag mag�ban is elk�l�n�t k�tf�le filmet, az egyik t�pus �ppen a Lid�rces �r�k t�pusa, amit direkt arra tal�l ki, hogy bev�telt szerezzen vele, amib�l az olyan filmeket, mint az Utols� Megk�s�rt�s finansz�rozni tudja. Ezt a finansz�roz�s dolgot persze nem kell kerek perec bevenn�nk, mert a producer nem felt�tlen�l az a szem�ly, aki a p�nzt beleteszi a produkci�ba, hanem az, aki el�teremti. De tegy�k fel, hogy ilyen egyszer� a t�rt�net, hogy a Lid�rces �r�kkal szerzi a bev�telt a m�v�szibb, (Scorsese-sebb) filmjeihez. A Cape Fear �gy is fura szerzet marad a filmjei k�z�tt, mert egy r�gi filmnek az remake-je, m�sr�szt am�g az eredeti klasszikus thriller lett, addig ez a remake csak egy halv�ny �rny�k, �s �sszess�g�ben egy er�ltetetten b�na, sablonos akci�film. 
A Holtak �tja els� r�n�z�sre egy m�v�szfilmnek t�nik, egy szign�lt Scorsese-nek, de mik�zben n�zz�k a filmet, lassacsk�n leesik a tantusz, hogy ez egyfajta Lid�rces �r�k akar lenni, illetve szeretett volna. 
Nicolas Cage ment�s, �s holtak k�s�rteteti nyomasztj�k, �s gondolatai k�zpontj�ban az ember�let megment�se szerepel, egyfajta szerzetesi form�ban. Gyakorlatilag �gy t�nik, hogy ism�t, mint a 8mm-ben, egyfajta �t�rz�s, empatikus alvil�gi t�r�r�l van sz�, amely sor�n Cage NY szenny�ben �s mocsk�ban turk�l, vagy m�gink�bb b�ng�szik, t�nkrement emberek roncsai k�zt. A koncepci� azonban �rdekes elhajl�son mehetett kereszt�l, mert m�v�szfilmk�nt szinte nem is �rt�kelhet�, annyira nincs �tgondolva az eg�sz. M�sr�szt bukik a (felt�telez�s�nk szerinti) marketing megfontol�s is, hogy ha m�r a V�szhelyzet olyan j�l megy, nyilv�n befizetnek az emberek egy V�szhelyzet turb�ra a la Scorsese, mert a v�gel�thatatlan lass�s�g miatt nem el�g V�szhelyzetes, s�t, igaz�b�l meg sem k�zel�ti azt, m�sr�szt a hanyag eleganci�val kre�lt jelenetek, �s a t�legyszer� t�rt�net miatt m�v�szfilmk�nt sem ok�s, s�t, hat�rozottan nevets�ges.  Most akkor melyik akart lenni a k�tf�le Scorsese k�z�l? 
Ha valakinek van t�relme v�gign�zni, �rdekes megfigyel�st tehet, az �tvenedik percn�l a nagy dr�m�z�s �tcsap �nmaga par�di�j�ba, �s a k�z�ns�g egyszer�en nevet. Ett�l fogva m�r nem nevets�ges, hanem vicces jelenetekr�l besz�lhet�nk.
Vicces az, ahogyan begyors�tj�k a ment�aut� mozg�s�t, vagy amikor egy drog dealer egy ker�t�sre szegez�dik, �s miut�n l�ngsz�r�val lev�gt�k onnan, amely m�veletet a hat�s fokoz�sa �rdek�ben egy helyi t�zij�t�kkal is megtoldottak, �s bevitt�k a k�rh�zba, ott fekszik, �s ki�ll a has�b�l egy darab ker�t�s. Vagy vicces a film v�g�n, ahogy Nicolas Cage kis�t�l a k�rh�zb�l, a partnere �ppen a ment�j�nek veri sz�t a f�nysz�r�it, mintha be lenne kattanva, csak nem �rtj�k, mit�l, �s akkor Cage becs�nget Arquette-hez, �s k�zli, hogy meghalt az apja, �s �lnek egym�s mellett, illetve Cage Patricia �l�be hajtja a fej�t.
Az eg�sz filmnek semmi k�ze a bele�rz�shez, legink�bb a Fight Club �lmatlans�g�hoz hasonl�t a szitu, Cage annyi mindent l�t, hogy �gy �rzi, nagyfi�, �s �lvezi ezt, �s nagyon fontosnak pr�b�lja �rezni mag�t, �s nagyon j�fejnek. A m�sik, amire hasonl�t a film, az a Mash c�m� katonai k�rh�zas (idi�ta) t�v�v�gj�t�k megf�szerezve Scorsese r�gi m�ni�j�val, NY szenny�vel,  amit De Niro a Taxisof�rben annyira el akart takar�tani. Ahogyan Patricia Arquette sz�m�ra a Stigmata a 8 mm, �gy Scorsese sz�m�ra a Holtak �tja a T�gra Z�rt Szemek, sajna, ilyen vil�gban �l�nk, amiben a m�v�szek a m�v�szetre �gy gondolnak, hogy min�l rosszabb, ann�l jobb, mik�zben a m�v�szett�l azt v�rn�nk, hogy egy szakma ismeret�nek a legfels� foka legyen, amikor valami annyira j�, hogy az m�r m�v�szet.