Szokás úgy beszélni a filmekről, hogy "ez az enyhe kis horror", vagy "közönséges akció", vagy "elröppent művész", mégis, mindegyik műfajnak megvannak a rangos képviselői, beleértve a horrort is. Kedvenc horrorjaink például a Sikoly, és a Még mindig Tudom, Mit Tettél Tavaly Nyáron. Persze lehet vitatkozni azon, hogy a horror egyáltalán értelmes műfaj-e, de a szórakozás szentesíti a filmet, és ha már jól szórakoztunk valamin, megadhatjuk neki azt a megbecsülést, hogy elismerjük, hogy jó. Ilyen alapokkal az Álmosvölgy Legendája gyakorlatilag tiszta lapokkal tud indulni nálunk, mindenféle megkülönböztetés nélkül. 
A film beavat minket az 1800-as évek előtti állapotokba, Johnny Depp a közelgő évszázadváltásra hivatkozva tiltakozik a törvényszéki vizsgálatok primitív, tudományosságot nélkülöző módszerei ellen. Nem volna szabad babonákat, misztikus hiedelmeket belekeverni a nyomozásba, ehelyett műszerekkel, értelemmel és tudományos módszerekkel felvérezve kellene bizonyítékok után kutatni, és rejtélyesnek tűnő ügyeket felgöngyölíteni. Pimaszságáért a bírák, mint egy újoncnak, aki még nem tudja, miről beszél, azt róják ki rá, hogy akkor utazzon le szépen az Álmosvölgybe, és találjon racionális magyarázatot az ott történtekre. Vagyis kap egy lehetőséget, hogy bebizonyítsa, a tudományos módszerei megállnak a lábukon még a legmisztikusabb környezetben is. 

Ez alapötletnek egész jó, hiszen a Sherlock Holmes stílus, amely a krimik ősatyjától, Edgar Ellen Poe-tól származik klasszikus vonalat jelent, és az ilyenre általában jó építeni. Igen, lássuk, hogyan veszi fel a racionalitás a harcot az emberi butasággal szemben! 
Adva van egy rejtélyes lovas, akinek hiányzik a feje, és ez még nem is volna akkora baj, mint az, hogy akivel összetalálkozik, általában egy fejjel kevesebbel végzi. A néző örömmel veti magát bele a kalandba, csak az a bibi, hogy nem feltétlenül a racionalitás oldalának drukkolva. Miért is drukkolna annak, hogy kiderüljön, egy közönséges halandó öltözött be fejnélkülinek, és ő kaszabolja le a falubeli fejek  fejeit, hiszen horrorfilmre fizettünk be, és nem a spektrum televízió egyik tudományos ismeretterjesztő adására. A racionalitás ellen esik latba az a tény is, hogy bármi, ami a megmagyarázhatatlan jelenségeken kívül esik, eléggé kevéssé tud levenni minket a lábukról félelmetességével, hiszen az 1800 körüli technika még alig tud valamit felmutatni, ami egy olyan thrillerhez szükséges, mint pl. a 

Végképp Eltörölni. Mégis, a sötét szándékok, amik a háttérben meghúzódnak eléggé horrorisztikusak tudnának lenni, mint ahogy bármi horror, ami a mi kényelmes (és kellemes) 20. Századunkhoz képest elmaradottabb. Elég lenne azt megnéznünk, ahogy  valakinek, az Álmosvölgy lakói közül éjjel pisilnie kell, vagy bepillantanunk egy korabeli börtön hétköznapjaiba, vagy végignézni egyetlen foghúzást fényes nappal. 
A film mindenesetre az okkult (homályos) fenyegetés módszerét választotta félelemkeltés céljából. Egyszerűen jön a lovas, és levágja valakinek a fejét. Ebben a módszerben az a hátrány, hogy  levágott fejű emberekért nem sírunk, mivel nem igen ismerjük őket, és egyáltalán nem kötődünk hozzájuk, egyszerű gyalogok a sakktáblán. 
 

UIP-DUNA FILM