logo
cspv szám: 19
20. oldal
címlap (link)
előző cikk következő cikk

old02. oldal
old03. oldal
old04. oldal
old05. oldal
old06. oldal
old07. oldal
old08. oldal
old09. oldal
old10. oldal
old11. oldal
old12. oldal
old13. oldal
old14. oldal
old15. oldal
old16. oldal
old17. oldal
old18. oldal
old19. oldal
old20. oldal
old21. oldal

narancs / email

home -- go to home

Női Vonalak Hanging Up 2000

A Női Vonalak már a címében jelzi, hogy nem kifejezetten fiúknak készült: a forgatókönyvet egy nővér-páros írta (Delia és Nora Ephron), az egyikük (Delia) regényéből, egy nő rendezte (Diane Keaton), és három színésznő játssza a főszerepeket (Meg Ryan, Lisa Kudrow és Diane Keaton). Ezek a véletlen egybeesések még nem zárnák ki feltétlenül a férfinézőket, viszont a film története és hangulata annyira romantikus és nosztalgikus, hogy a férfiak csak kemény zsarolások árán ülnék végig ezt a 94 percet.

A három nővér .. a három nővér A film története három nővér hétköznapjai körül szerveződik, amiben nagyon fontos szerepet kap az apjuk, Mozell papa (Walter Matthau) és a telefon, ami a család motorja. Most éppen azért lógnak mindhárman a telefonon, mert az apa kezdi egyre jobban elveszíteni a kapcsolatot a valósággal, és elképesztő történetekkel szórakoztatja a körülötte lévőket, amikből persze egy szó sem igaz. A lányok aggódnak érte, de a gyakorlatban csak Eve, a középső lány (Meg Ryan) áll mellette, s ő informálja testvéreit apjuk újabb csínytevéseiről.

A forgatókönyvet az Ephron-testvérek írták, Nora és Delia, amelynek alapjául Delia 1995-ös, azonos című regénye szolgált. Nora Ephron szakértője a romantikus filmeknek, olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint A Szerelem Hullámhosszán (Sleepless in Seattle), a Michael, vagy A Szerelem Hálójában (You've Got Mail), ezekben író-rendezőként dolgozott, de ő írta a nagy sikerű Harry és Sally (When Harry met Sally...) c. romantikus vígjáték forgatókönyvét is, ami leginkább Meg Ryan kávéházi orgazmus-produkciójáról lett ismert. Ezek a filmek mind független lelkek szerencsés találkozásairól szólnak, és mindegyikben annyi érzelmi konfliktus, vágyódás és boldogság van, hogy kevés néző tud elmenni mellettük csak úgy, minden reakció nélkül.

Delia ezekben a filmekben társíróként és executive producerként szerepelt, és mindkettőjük kedvenc színésznője Meg Ryan, aki a legtöbb filmjük főszereplőnője. Nem lepődhetünk meg, hogy Meg Ryan-re gondolnak, a csodás Meg Ryan
a csodás Meg Ryan
ha filmhősnőt keresnek, mivel benne minden megvan, ami ezeket a filmeket sikerre viszi: törékeny, csibész szőkeség, rengeteg mimikai fegyverrel, játékos lány-karakter, aki viszont mama szerepben is tündököl, például a Ha a Férfi Igazán Szeret (When a Man Loves a Woman) c. filmben káprázatosan jó volt alkoholista családanyaként is, Andy Garcia oldalán. A Női Vonalakban ő játssza Eve-t, aki a család szeretetközpontja, akire mindenki számíthat, az apja, a nővérei, a férje, a fia, és egyáltalán bárki, akinek szüksége lehet rá. Ryan nagyon jó ebben a filmben is, tulajdonképpen az ő arcjátékán és rohangálásain áll vagy bukik a film, jelen esetben épp, hogy állva marad.

Az Eve-karaktert Delia Ephron magáról mintázta, mivel regényének alapötletét saját családja szolgáltatta, pontosabban az apja, aki már idős korában gyakran hívogatta a lányait a legképtelenebb időkben is, ha különös figyelemre és törődésre volt szüksége. Delia szerint ebben az időkben a telefonja családtaggá vált, és ezt szerette volna filmre vinni a Női Vonalakban.

A film hangulatát meghatározza, hogy olyan megtörtént eseményeket dolgozott fel a két Ephron-nővér, amik velük estek meg, és most ugyanezt a történetet szerették volna viszont látni a filmvásznon. Műfaja szerint vígjáték a Női Vonalak, de kevesebb benne a felhőtlenség, mint a komoly, érzelmes és szomorú dolgok. Eve két testvére éli a saját életét, nem zökkenti ki őket apjuk betegsége, az idősebbik nővér, Georgia (Diane Keaton) egy magazin tulajdonosa, hideg és karrierista benyomást tesz, mindaddig, míg a film végén el nem simulnak az érzelmi gabalyodások.

A legkisebb lány, Maddy (Lisa Kudrow) képviseli a "rossz kislányt" a családban, mivel még a húszas évei végén sem találja önmagát, és egyik kalandból és munkából ugrik a másikba. Lisa Kudrow
Lisa Kudrow mint Meg Ryan kishúga
Kicsit furcsa Lisa Kudrow-t egy ilyen "kiscsaj"-szerepben látni, mert bár a Jóbarátok (Friends) Phoebe-jeként, illetve a Romy és Michelle Romy-jaként is hasonló felhőtlen és bohókás lánykaraktereket alakított, viszont az életben (és a filmvásznon) sincs akkora korkülönbség közte és Meg Ryan között, hogy élből elfogadhassuk, hogy Lisa Meg kishúga, akire Ryan szinte anyjaként vigyáz. Emellett persze Kudrow ismét nagyon remek játékot nyújt, valószínűleg ő is feszengett a lázadó kiscsaj-szerepében (az életben már neki is van egy gyermeke, mint Meg Ryan-nek), de a stáb szerint minden mondata után improvizált, és ez vitt egy kellő kis lendületet a filmbe.

Akit már kevésbé tudunk dicsérni, az a rendező-Georgia egy személyben, vagyis Diane Keaton. Színészként sem adott semmi újat, sőt, a lehető legsematikusabb karrierista-nőtípust formálta meg, de mindezt még rendbe hozhatta volna egy kitűnő rendezéssel, viszont abban sem remekelt. Szám szerint ez a film a nyolcadik rendezése (ebben benne van egy Twin Peaks-epizód munkája is), de sajnos hiába készült rá annyira erre a filmjére (az előmunkálatoknál egyedül járta be a helyszíneket, és fotózott, hogy később már kialakult képe legyen az adott helyszínekről), nem érezte meg a finom határait ennek a romantikus-lélekreható-vígjátéki-szórakoztató filmtípusnak, amit az Ephron-testvérek hoztak létre a forgatókönyvükben, és megmaradt a rendes érzelmi bonyolódásoknál, ami teljesen kiszámíthatóvá tette a filmet. Eve állja a sarat a mindennapok megpróbáltatásaiban, közben foglalkozik az apja lelki életével is, a nővérei pedig hívogatják telefonon, összevesznek, visszaemlékeznek a gyermekkorukra, Vásznon az Ephron lányok .. lecsapják a telefont, majd kibékülnek, ráéreznek egymás felnőttkori egyediségeire, és a film végén minden jó lesz, kivéve Mozell-papa sorsát, aki meghal, és ezzel még közelebb hozza egymáshoz a lányait. Jogos lenne a felvetés, hogy lehet, hogy már a forgatókönyve sem tökéletes a Női Vonalaknak, és nemcsak a rendezés a hibás, viszont erre azt mondhatnánk, hogy nézzük meg bármelyik Ephronék által írt filmet, mindegyik ennyire érzelemdús és elmerengető, mint a Női Vonalak, mégis kellemes emlékeket hagynak maguk után, és nem feltétlenül gondoljuk úgy a film nézése közben, hogy egyrészt ezt már láttuk egyszer valahol, másrészt pontosan tudjuk, hogy milyen kifutása lesz a történetnek végül.

Walter Matthau viszont nagyon jól játssza a flúgos-megtört öregembert, minden mozdulata annyira erősen mutatja az időskor jegyeit, hogy a film végére kétségbe eshetünk: vajon hány éves most Matthau, és miért csinálja ezt a szerepet ilyen meggyőzőre? Nem kell aggódnunk, még csak 80 éves, és szerencsére minden rendben van vele. A Női Vonalak nem egy kifejezetten magas költségvetésű film, 40 millió dollárból készült, viszont a bemutatót követő 3 hónap alatt a jegybevételek még nem hozták be az árát. A Női Vonalak nem vígjáték, inkább egy romantikus film-alkotás, és mindenen túl egy kellemes estét szerezhet mindazoknak a nézőknek, akik szeretik a családi filmeket, a kimondatlan érzelmi bajok képi ábrázolását, a rejtett konfliktusok felszínre törését, vagy mondjuk, akik odavannak Meg Ryan-ért, mert azt megígérhetjük, hogy ő szinte az összes jelenetben benne lesz, és végig nagyon kedves arcokat fog vágni a film során.

-lee-loo-

INTERCOM
copyright: cspv.hu narancs
oldal: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21