Hib�tlanok Flawless 1999

Kezdj�k a v�g�n, kicsit b�na volt, m�rmint a film v�ge, mert Philip Seymour Hoffman �s De Niro ism�tl�sk�nt hossz� perceken kereszt�l zongoraleck�ket adtak �s vettek a feliratok alatt. Olyan volt, mint amikor valaki �tesik a l� m�sik oldal�ra, a rendez�r�l itt kider�lt, hogy saj�t megl�t�sa szerint valami hatalmas tettet hajtott v�gre, a melegek �s a nem melegek frontbar�tkoztat�sa ter�n. Pedig �r�lt�nk volna, ha nem �gy van, ha nem egy "�gyr�l" sz�l a film, hanem csak egy t�rt�netr�l. Na mindegy, ez csak �t (kem�ny) perc volt, a t�bbi azonban eg�sz rendes kis film benyom�s�t tette a n�z�re.

Legut�bb Nick Nolte-t�l kellett el�julnunk, hogy a Bajnokok Reggelij�ben n�i ruh�ba �lt�z�tt, most pedig Philip Seymour Hoffman kellene, hogy legyen az �juldoz�s t�rgya, hogy milyen profin alak�t egy olyan f�rfit, aki bel�lr�l n�nek �rzi mag�t. Ilyen szinten azonban egyik�k alak�t�sa sem ejt minket �mulatba. A sz�n�szek munk�j�ban ugyanis az a kulcs, hogy "r� kell �rezni�k" a szerepre, ami k�b� annyit tesz, hogy meg kell �rteni�k az adott karaktert. Ez a meg�rt�s �ltal�ban arr�l sz�l, hogy az adott szerepet a teljes komplexit�s �s a leg�rnyalatnyibb �sszef�gg�sek �s r�szletek ter�n kell megjelen�teni, teh�t p�ld�ul sz�m�t az, hogy az adott karakter a film melyik pontj�n mi�rt pontosan �gy reag�l vagy viselkedik, ahogyan. Ez a komoly teljes�tm�ny, �s nem az, hogy valaki most egy transzvesztit�t, vagy travesztit�t alak�t, meg, hogy milyen j�l csin�lja, "mert t�k hihet�". Egy sz�n�sz egyszer�en b�rmit el tud j�tszani, ami a f�ld�n l�tezik. Travesztit�k pedig igenis l�teznek, sz�val nem egy komolya teljes�tm�ny �nmag�ban ezt tenni, ez�rt nem voltunk direkt el�julva. Ezzel egy�tt, Philip Seymour Hoffman, csak �gy, mint Nick Nolte, kiemelked�en remek sz�n�sz, �s igen, ebben a filmben is remek�l j�tszott, uralta szerep�t, mint kacsa a nokedlit. Philip Seymour Hoffman-ra akkor figyelt�nk fel, amikor a Tehets�ges Mr. Ripley-ben olyan eml�kezetesen alak�totta a gusztustalan, nagydarab, kegyetlen�l racion�lis agy� amerikai cs�v�t, de el�tte m�r l�ttuk a Boldogs�gt�l Ord�tani-ban, k�s�bb pedig a Magn�li�ban, ahol szint�n nem volt rossz. Egyik bar�tunk ekkoriban meg is jegyezte, hogy ezek az ausztr�l sz�n�szek olyan sokoldal�ak, nem esnek egyetlen t�pus csapd�j�ba, pl. Tony Colette egyik filmben Muriel-t j�tssza, a m�sikban Haley Joel Osment anyuk�j�t. Philip Seymour Hoffman is ausztr�l, �s sok�ig � is sokoldal�nak t�nt, �m m�gis, ezzel a mostani szerep�vel kicsit �gy t�nik, megtal�lta a profilj�t, �gy n�z ki, mintha � lenne a "fura cs�v�k" t�pus�nak alapsz�n�sze, akikb�l kin�zhetj�k, hogy t�meggyilkos, hogy perverz, vagy hogy �ppen galamblelk�, l�nyeg, hogy nem �rtj�k, mi van a felsz�n alatt, �s ez idegenked�ssel t�lt el minket, �s ez az "�rthetetlens�g" ebben a szerep�ben abszol�t kidomborodik.

A filmnek voltak igencsak humoros jelenetei is, melyek Rory Cochrane alak�t�s�nak k�sz�nhet�ek, a fura nev� sz�n�sz fiatalembert a Zenebirodalom Visszav�g-b�l ismerj�k, ahol a vicces Lucas karakter b�r�be b�jt, (k�s�bb l�ttuk az Utols� Keresztap�ban, de ott nagyon brut�lis volt). Sz�val, "Lucas" bar�tunk egy helyi drog dealer-t alak�t, akit egyre m�sra hagynak ott a csajai, � pedig f�jdalm�t f�jdalmas dalokba �nti, melyeket maga k�s�r git�ron. A ford�t�snak nem siker�lt igaz�n visszaadni e sz�mok sz�veg�nek nagyon egyszer� st�lus�t, pedig egyszer� lett volna, a r�meket pl. teljesen el lehetett volna felejteni. P�r perce t�rt�nt mondjuk, hogy a Mr. Z p�nz�t a film eleje �ta behajtani v�gy� bev�ndorl� maffi�z�k �ppen r� gyanakodtak, mivel az �p�let gondnoka jelentette Mr. Z-nek, hogy a sr�c sokat k�lt mostan�ban. Elkezdt�k teh�t j�l megverni, majd "Lucas" el�rulta, hogy neki dealer-ked�sb�l van p�nze, amire fel m�g jobban megvert�k. Ezek ut�n, amikor a f�ld�n volt, a l�ny, az akkori bar�tn�je k�z�lte, hogy szak�t, mert hogy sz� nem volt drogokr�l, �s m�g j�l bele is r�g. A jelenet ut�n "Lucas" ott �l a szob�j�ban �s penget, �s azt �nekli: "�s amikor a f�ld�n voltam, bel�m r�gott..". Egysz�val vicces karakter.

Voltak a filmnek hat�rozottan szomor� r�szei is, amikor pl. Robert De Niro f�lig (f�l oldal�ra) leb�nulva otthon �l, �s nem veszi fel a telefonokat, egy gy�gyszeres �veget sem tud kinyitni, �s konkr�tan meg is akarja mag�t �lni a pisztoly�val. M�g szomor�bb, amikor az orvosn� megl�togatja, �s k�rdi t�le, hogy szeretn�-e, ha a fiziko-terapeuta h�zhoz j�nne. A mag�ny �s a kiszolg�ltatotts�g t�lmegy minden ismert szinten. Ugyanakkor a film nem eg�szen err�l sz�l, mindez csak k�r�t�s.
A nyomor �s a szenved�s csak h�tteret jelentenek, �s a film megpr�b�l ezekkel rendesen humoriz�lni is. Viszonylag kev�s sikerrel, mivel most vagy humoros egy film, vagy Taxisof�r. Az az �rz�s�nk, hogy ez a "k�r�t�s" dolog onnan j�n, hogy valami speci�lis k�rnyezetet akartak teremteni a travesztita f�rfi bemutat�s�hoz, mintegy "az �let s�r�je" form�j�ban, �s persze abban az �rtelemben, ahogy De Niro az im�nt eml�tett Taxisof�rben az "utc�k szem�tj�r�l" besz�l.

Adott teh�t egy k�l�nleges k�rnyezet, m�gpedig abb�l a c�lb�l, hogy az alapt�rt�net (Robert De Niro �nekleck�ket kell, hogy vegyen Philip Seymour Hoffman-t�l, mert egyed�l ez seg�thet a leb�nul�s�n) h�tter��l szolg�lhasson. A leb�nul�st pedig �gy szerezte, hogy amikor a film elej�n egy cs�v� az elrabolt p�nzzel rohang�lt, kereszt�l kasul az �p�letben, (Mr. Z p�nz�vel), De Niro, mint ex. biztons�gi �r, fogta sz�pen a pisztoly�t, �s igyekezett a helysz�n fel�, ahonnan a l�v�seket hallotta, de miel�tt b�rmit is tehetett volna, kapott egy sz�vrohamot. A komoly �ld�z�s, meg az, hogy k�t embert is lel�nek, m�gpedig el�g brut�lisan, megintcsak a majdani �nekleck�k h�tter��l szolg�l, sz�val ideje v�gre megvizsg�lni, hogy mi olyan k�l�n�s ezekben az �nekleck�kben. Ez pedig nem m�s, hogy Robert De Niro, f�l oldal�ra b�n�n, esetlen�l er�lk�dik, hogy siker�lj�n ki�nekelnie egy olyat, hogy "do-re-mi-fa". �s az, hogy �, mint teljesen melegs�g-ellenes id�s f�rfi �ppen egy meleg fej seg�ts�g�re van r�szorulva. A seg�ts�g ny�jt�sa �s elfogad�sa ebben a szituban, illetve ebben a filmben a kulcs dolog, a t�bbi csak h�tt�r. Id�ig m�g felfoghat� �gy is, mint egy fajta tanmese, az viszont szinte �rthetetlen, hogy mi�rt kell ennek a seg�ts�g-dolognak az el�ter�be helyezni egy meleg sz�ps�g-kir�lyn� v�laszt�ssal j�r� felvonul�st, aminek a neve az, hogy "Hib�tlanok". Tal�n csak a c�m kedv��rt? Vagy hogy a filmnek siker�lj�n bemutatni egy igazi meleg k�rnyezet-�br�zol�st? Hab�r, hogy pontosabbak legy�nk, nem is a melegs�g a l�nyeg, hanem a "cross-dressing", a n�nek-�lt�z�s. Tal�n �ppen ezt hivatott kihangs�lyozni a meleg republik�nusok bemutat�sa, akik f�rfiruh�ba �lt�znek, (�s napk�zben dolgoznak), akikr�l Philip Seymour Hoffman karaktere j�l meg is mondja a v�lem�ny�t, hogy (finom�tva) "�lszentek". Ha egy felvonul�sr�l van sz�, akkor �m legyen, legyen Philip Seymour Hoffman karakter�nek igaza, hogy nem felt�tlen�l fontos rendes f�rfiruh�ban, �lt�nyben felvonulniuk, ugyanakkor, fura, hogy mik�zben a vil�gban a melegek �s leszbikusok (ugyan�gy, mint a heteroszexu�lis fejek) els�sorban dolgoznak, �s �lnek, m�sodsorban pedig azok, amik, illetve szexu�lisan csak m�sodsorban nyilv�nulnak meg, ebben a filmben a n�nek �lt�z� f�rfiak gyakorlatilag semmi m�st nem csin�lnak, mint n�nek �lt�znek, �s ruhavarr�sokb�l, �nekleck�kb�l tarj�k el magukat. Mindezzel kapcsolatban m�ris k�t k�rd�s mer�l fel. Vajon ez�rt van sz�ks�ge ennek a filmnek egy abszol�t lepattant szoci�lis k�rnyezet h�tt�r gyan�nt, hogy ne is t�nj�n fel, hogy n�nek �lt�z�tt karaktereink gyakorlatilag semmit nem csin�lnak? A v�lasz: "val�sz�n�leg igen". A m�sik k�rd�s pedig az, hogy vajon ez a n�nek �lt�z�s �gy akar-e megjelenni, mint a melegs�g ultra radik�lis vonala? �gy �rtve, arr�l lenne sz�, hogy "am�g a melegek norm�lis h�tk�znapi �letet �lnek", illetve norm�lisan beilleszkednek a t�rsadalomba, addig a travesztit�k nem alkusznak, �s napk�zben is ny�ltan v�llalj�k, azt, amik, illetve aminek magukat tartj�k, hogy "n�k"? Mert ha igen, akkor t�nyleg el�gg� �rdekes probl�m�r�l volna (illetve esetleg van is) sz�, mivel az �sszes ember �gy �lt�zik, ahogy a munkaad�j�nak illetve a munkahely�nek megfelel�, �s nem �gy, ahogy "j�l esik nekik", r�ad�sul szinte az els� rend� szempont, hogy semmi szexu�lis t�ltete ne legyen, helyette max. eszt�tikai �lm�ny. Vagyis, ha egyszer�en k�zel�tj�k meg a k�rd�st, hamarabb lesz lehets�ges, hogy b�rki b�rmilyen cuccban megjelenhessen a munkahely�n, mint az, hogy b�rki ellenkez� nem�nek �lt�zhessen be ugyanott. (Egy�bk�nt, ez csak �gy esz�nkbejut fura, hogy egyetlenegy n�t sem l�ttunk f�rfinak be�lt�zve.) M�rpedig dolgozni mindenkinek �rdeke, �s ha egy mozgalom, pl. a n�nek �lt�z�s mozgalma t�rsadalmi elismer�st akar kiv�vni mag�nak, fontos lehet, hogy tagjai a t�rsadalom perif�ri�j�r�l elinduljanak befel�, amihez persze megintcsak fontos a "megfelel�" megjelen�s. Egy r�gebbi, val�s�gban megt�rt�nt eset jut az esz�nkbe, ami kor�ntsem vesz�tette aktualit�s�t, egy fiatal f�rfi els� munkanapj�n, Londonban egy Bankban, megjelenik a m�regdr�ga �lt�ny�ben, �s az els� munkanap el�g j�l is siker�l neki, mint ahogy ezt a f�n�ke k�zli is vele. De azt is hozz�teszi, hogy rem�li, hogy megfigyelte, hogy itt mindenki a barna s�t�tebb �rnyalataib�l v�laszt mag�nak �lt�nyt, �s rem�li, hogy amilyen hamar ez lehets�ges, � is ezt fogja tenni, mondjuk m�r holnap.

Visszat�rve a filmhez, l�that�, hogy Robert De Niro leb�nul�sa �s a lepattant k�rnyezet mi�rt sz�ks�ges, ez levon a film dramaturgiai sz�nvonal�b�l, de azzal egy�tt egy abszol�t kellemesen n�zhet� film, (a feliratokat nem sz�ks�ges v�gigszenvedni). Az pedig, hogy dr�mai elemek �ssze vissza keverednek illetve szeretn�nek keveredni a viccesekkel, (hogy csak a k�t legdurv�bbat eml�ts�k, amikor a brut�lisan meggyilkolt l�ny hamvait a gengszterek kisz�rj�k Philip Seymour Hoffman nylon zacsij�b�l, majdnem nevet�nk, ami s�lyos, amikor pedig a port�s anyj�nak prot�zis�t a f�ldre dobj�k ugyanezek a fejek, az megintcsak nem egy �tgondolt jelenet) a film t�rt�net�ben rejl� dramaturgiai ellentmond�sokb�l ad�dhat, amiket k�zvetlen�l mag�t�l a t�m�t�l �r�k�lt.

-bob-