Árnyék Nélkül The Hollow Man 2000

A "tudományos fantasztikus" filmek a műfaj nevét bizonyára Jules Verne regényeinek köszönhetik, és azon belül is az Utazás a Holdra-nak.
Az elnevezéssel ellentétben azonban a sci-fi-k általában nem a tudományos felfedezés mezején szorgoskodnak, hanem a szórakoztatásén. A "science" komponens feladata abban áll, hogy olyan "fiction" jöhessen létre, ami normális körülmények között nem volna lehetséges, és ezzel roppant üdítő hatást tud kifejteni, mert így legalább nem ugyanabban a világban játszódik minden történet .
Érdekes, hogy a "science" tulajdonképpen maga a fikció, egy fiktív világ leírása, amelyben a normális keretektől megszabadított történet tud játszódni, ez a "science" tehát a sci-fi lelke. A Men In Black Carl Sagan-től ügyesen átvett egymást tartalmazó univerzumok világképe, az Ötödik Elem falon talált ábrája, amely elmagyarázza a jó és a gonosz örökös és ciklikus összecsapásának hadrendjét, illetve a "fegyver" működését, vagy a Dűne Kwisatz Hederak mítosza, a férgekkel meg a fűszerrel, vagy a Stalker szobája, vagy a Mátrix világa egészen komoly teljesítmények, amik egészen különleges történetek lepergetését tették lehetővé.

Vannak ugyanakkor elhanyagoltabb sci-fi "science"-ek is, melyek nem egy egész világot hoznak létre a kreatív történet számára, hanem csak kitalálják, hogy pl. Dr. Doolittle ért az állatok nyelvén, vagy hogy a kölykök összemennek, vagy hogy Chevy Chase sokáig bennmaradt az irodájában, és egy radioaktív robbanás révén egyszercsak láthatatlanná változott, ahogy Gregor Samsa Kafka novellájában féreggé, bár ez utóbbi példa minőségileg egy egészen más kategóriát képvisel.

Az utóbbi típusú sci-fik leggyakrabban a thrillerek illetve horrorok közt bukkannak fel, ahol azért veszik igénybe a "science"-t, hogy a negatív hőst ne egykönnyen legyőzhetetlenre tudják formálni, lásd az Alien széria. Persze mindenkinek megvan a gyenge pontja, mint a gonosz Keleti Boszinak az Óz-ban a víz, vagyis, a különleges képességet a film végén illik visszavenni az adott karaktertől, különben olyan rossz szájízt kiváltó történeteket kapnánk, mint amilyen az Ítéletnap volt, (ahol nem volt ellenszer), vagy mint az HBO-n mostanság látható Fantomok, a 98-as Ben Affleck-es film, a szépséges és szépségpöttyös Rose McGowan-nel, aki a Scream 1-ben Tatum-ot alakította.

Az Árnyék Nélkül, úgy tűnik, nem egy eget rengető történetnek köszönheti a létrejöttét, hanem a speciális vizuális effektek egy újabb szériájának, amit Robbie Williams egyik új klipjében már megcsodálhattunk, (amiben szedi le magáról a bőrt és a húst).

Amíg Chevy Chase annak idején egy véletlen robbanásnak köszönhette a láthatatlanságát, és ráadásul így láthatatlanul is pozitív hőst alakított, addig az Árnyék Nélkül alkotói nem bízták ilyenfajta véletlenre Kevin Bacon láthatatlanságát.
Kevin Bacon egy tudós, és egy egész láthatatlansági projekten dolgozik, természetesen teljes titokban, és azt is elmondja nekünk, hogy valakit láthatatlanná tenni ma már nem kunszt, a poén abban van, hogy ebből az állapotból vissza is hozza az illető alanyt. Várhatnánk tehát, hogy a filmben csak úgy hemzsegnek majd a láthatatlan fejek, de mivel az egy eléggé unalmas film lenne, az alkotók úgy döntöttek, hogy megmaradnak az egy darab Kevin Bacon-nél.

A kezdetben szimpatikus professzor azonban ahogy átlátszóvá vált, (mert végül is a láthatatlanság ezt jelenti), gyorsan megváltozott, és ő lett a negatív hősünk, a láthatatlan őrült, aki letépte a láncát. Innentől a film elég egyszerű, "a szokásos négyszer-négyes formáció", ahogy a Die Hard-ban mondanák, van egy ellenség, akit le kell győzni, és ez azért nehéz, mert nem látható. A nézőtérről sajnos hiába ordítoztunk, hogy öntsétek le festékkel, vagy paradicsomlével, vagy spenóttal, nem hallották meg. Ezzel együtt viszont alkalmazták a "befestés-light" módszert, vizet spriccoltak rá, meg leginkább poroltóval sprayztek rá. Végül is ez sem rossz módszer, szegény Elisabeth Shue-ék nem tehettek arról, hogy Kevin Bacon az átlátszóságon kívül további szupernaturális tulajdonságokat is felvett, melyek ábécé sorrendben a következőek.

Éghetetlenség, hangtalanság, összetörhetetlenség, víz- és porlepergetés. Ez azért nem fair, de nincs mit tenni. Ugyanakkor vicces, hogy a Chevy Chase találmányt mennyire átvették, abban a filmben ugyanis az volt, hogy erős sminket rakott magára, és napszemüveget, meg kesztyűt, így látható formában is meg tudott jelenni, itt maszkot gyártottak az arcára, de ha belegondolunk, egyetlen egy dologra használta ezt a maszkot, arra, hogy ki tudja játszani a biztonsági őrt amikor kimenőre ment az erőd-szerű laboratóriumból. Ez azért tényleg vicces, mert ugye miért kell egy láthatatlan embernek álcáznia magát, amikor úgy kisétálhatott volna, mint a pinty.

Nem mondhatnánk, hogy iszonyatos jó film, inkább csak iszonyatos, mindenesetre három darab pozitívumot fel tud mutatni, Elizabeth Shue-t, valamint a másik nőt, Sarah-t, (Kim Dickens), és azt is, hogy viszonylag hosszú percekig azt hihettük, hogy Kevin Bacon végre nem negatívot játszik, és nem is abnormálisat. A film, illetve trükkfilm eleje kicsit meglepő, egy kísérleti patkányt látunk, amit egy láthatatlan valami egyszercsak a szétharap, és mindenütt szétfröccsenő vér meg szőr látható, de nem kel félni, ezt még nem Kevin Bacon tette, annyira azért még nem súlyos a helyzet.

-floyd-