Sak�ltanya Coyote Ugly 2000

Csajok pult m�g�tt, legal�bb is ezt gondoln�nk els�re, de enn�l sokkal t�bbr�l van sz�. A b�rjelenetek, amik a Coyote Ugly nev� kocsm�ban j�tsz�dnak, tulajdonk�ppen egy �llom�s�t jelentik Vi (Violet) karrierj�nek.

A filmben tal�n az a legjobb �s legszembesz�k�bb tulajdons�g, hogy nem annyira sark�tott szitu�ci�k vannak benne, �rtsd nem specializ�l�dik egy-egy elemre. P�ld�ul nem egy b�rban val� dolgoz�sr�l sz�l a film, nem egy apa-l�nya kapcsolatr�l, �s nem egy fiatal �nekesn� karrierj�r�l, �s nem egy nagyon j�l siker�lt szerelemr�l, noha ezek mind benne vannak. �s ami a kisv�rosb�l NY-ba val� k�lt�z�st illeti, ezt sem vitt�k t�lz�sba, nem sark�tott�k a v�gtelens�gig, hiszen a kisv�ros, New Jersey, ahonnan Violet emigr�lt, mind�ssze 42 kilom�terre van New York City-t�l.

A film m�r a harmadik percben megkedvelteti mag�t a n�z�vel, amiben egy b�cs�estet szerveztek a sz�m�ra, �s el kel �nekelnie a bar�tn�ivel egy sz�mot a sz�npadon. Ezt a b�cs�estet egetlen jelenet el�zte meg, amiben Violet egy b�f�ben dolgozik, �s a tulaj kicsal t�le egy al��r�st, persze nem �tver�s c�lj�b�l, hanem autogramk�nt, �s kiteszi a fali�js�gra, ezt szokta csin�lni azokkal a l�nyokkal, akikr�l �gy �rzi, hogy mindj�rt nekiv�gnak a nagy �tnak, NY-ba, szerencs�t pr�b�lni. Violet persze szabadkozik, hogy �, nem, � nem, �s v�g�s, �s m�ris ott vagyunk a b�cs�est�n, �s az "I Will Survive" c. sz�mot halljuk, amint Violet �s bar�tn�i kareoki form�ban �neklik. Sz�val j�l kezd�dik.

Violet nagyon sz�p, Piper Perabo alak�tja, aki 77-ben sz�letett �s r�ad�sul New Jersey-ben, mint Violet a filmben. Amikor Piper Perabo megkapta a forgat�k�nyvet, akkor volt egy �ve, hogy "felj�tt" Jersey-b�l NY-ba, �s ahogy Violet hazal�togat h�tv�geken, Piper is ugyan�gy �lt, nem is eml�tve, hogy � is ugyan�gy pinc�rkedett, sz�val el�gg� �n�letrajzinak t�nik. Piper Perabo mondta is, hogy megd�bbent� volt sz�m�ra a szkript olvas�sa, amit meg is lehet �rteni, de azon fel�l, hogy Jersey-b�l sz�rmazik, nincs r� oka, hogy le stipi-stopizza mag�nak Violet t�rt�net�t, mert az mindenki�, �s pont ett�l j�.
A l�ny, aki egy sz�pnapon meg�rkezik a nagy v�rosba, s�t, a legnagyobba, a Big Apple-be, �ltal�nos t�rt�net, m�gsem tal�ltak ki enn�l jobbat m�g soha. Minden n� ezt csin�lja, Madonn�t�l napjainkig, m�g akkor is, ha NY helyett L.A. van a pakliban. Egy �jszaka, egyed�l az ismeretlen �s baromi nagy (bet�s) �letben, az els� saj�t b�rlem�nyben �letre sz�l� �lm�ny lehet, �s az a j�, hogy ez a filmb�l rendesen ki is der�l. Utolj�ra a Nyakunkon az �let-ben izgulhattuk v�gig egy l�ny karrierj�t, (akkor is, a annak a filmnek a v�g�n pont nem volt semmi munk�ja), �s egy�bk�nt is mindenk�pp �d�t� dolog, hogy v�gre nem egy sr�c vagy egy pasi sors��rt kell izgulnunk, hanem egy fiatal l�ny�rt.

A film eg�szen j�l van megcsin�lva, a producer, Jerry Bruckheimer neve legut�bb a Tolvajtemp�, kor�bban pedig az Armageddon el�tt jelet meg a v�sznon. K�l�nf�le kritikusok Bruckheimer neve miatt eleve ferde szemmel tekintettek ere a filmre, pedig annak ellen�re, hogy t�nyleg a k�z�ns�g sz�lesebb r�tegeinek sz�rakoztat�s�ra is alkalmas, eg�szen finoman van megcsin�lva. Ugyan�gy, annak ellen�re, hogy a tini-filmek szok�sos 10-20 milli�s k�lts�gvet�s�hez k�pest (45 milli�b�l k�sz�lt, aminek z�me nyilv�n a filmben elhangz� j� zen�kre ford�t�dot, de szerencs�re augusztus �ta, csak az USA-ban m�r 60 milli� bev�telt csin�lt) m�giscsak egy egyszer� filmecske �s nem egy Walt Disney.

Violet NY-ban eg�szen j�l van megjelen�tve, zeneszerz�, dalszerz� szeretne lenni, �s eg�sz j� kis dem�-kazikat sz�r sz�t szisztematikusan a mindenf�le kiad�kn�l. K�zben k�v�h�zakban �cs�r�g, �s minden nap egy akkora esem�ny a sz�m�ra, mint kor�bbi �let�ben egy-egy �v lehetett. A dalszerz�s is j�l m�k�dik a filmben, mert (v�gre) l�tjuk, hogy hogyan kompon�l "egy dalszerz�", est�nk�nt egy falat d�nget� szomsz�d ki�ltoz�sai k�zepette elkezdi csin�lni, l�trehozni a saj�t zen�j�t, hogy legal�bb ennyi legyen neki, ami t�nyleg a saj�tja. Nem v�r k�l�nf�le ihletekre, mint a kommerszebb filmekben, ahol legal�bb egy bar�t elveszt�se sz�ks�ges ahhoz, hogy valami lass� sz�m l�trej�hessen, amit�l valamennyire meg tud hat�dni az orr�n�l fogva vezetett k�z�ns�g. Egyszer�en lenyomja a billenty�ket a szintetiz�tor�n, �s a harm�ni�kra "r��nekel", �gy �s azt, ami �s ahogy kij�n bel�le. Persze l�tjuk, hogy a napi �lm�nyei is belekeverednek a sz�vegeibe, de ennek is csak �r�lni lehet, hiszen bizony�ra pont �gy m�k�dik az �letben is. �s akkor v�g�l felk�lt�zik a tet�re, ahol zavartalanabbul lehet egyed�l, �s ott zen�l, �s t�nyleg t�k j�. Van egy olyan r�sz is, amikor �gy zen�lget, �s a szomsz�d h�z egyik lak�s�ban egy brake-es cs�v� nagyon hangosan nyomta a zen�t, �s erre Violet is �tvette a ritmust, neh�z megmondani, mit�l j� ez a kis jelenet, de valahogy nagyon emberi volt, mert benne volt, hogy van egy t�rsa a nagy �jszak�ban, �s az is, hogy alig v�rja, hogy csatlakozhasson a t�bbi emberhez ebben a hatalmas v�rosban.

Minden karrierfilmben van egy csom� jelenet, ami a kezdeti neh�zs�geket taglalja, hogy azt�n egy hirtelen v�lt�ssal minden siker�lj�n. Itt mennyis�gileg nem viszik t�lz�sba, de ann�l kem�nyebb dolog t�rt�nik: kirabolj�k a lak�s�t. Szerencs�re a bar�tn�je adott neki egy kis sp�rolt-p�nzt, sz�ks�g eset�re, amit New Jersey-i logik�val a m�lyh�t�be tettek be, de azt is ellopt�k, vagyis maradt vagy 5 doll�rja. Erre els�rta mag�t, de nagyon, �s ebben benne volt, hogy v�ge mindennek, az egyetlen k�s�rlet�nek, hogy megval�s�tsa saj�t mag�t, a saj�t �let�t. Utolj�ra az Egy�jszak�s Kaland-ban l�thattunk NY-i rabl�s-jelenetet, ami ilyen komoly volt, b�r ott az �letvesz�ly fizikai �rtelemben jelentkezett, itt pedig egzisztenci�lisan. Sz�val ennyi volt? felj�n a kis buta liba, pr�b�lkozik, azt hiszi, hogy meg tud kapaszkodni a Nagy Alm�ban, de egy mozdulat, �s nincs t�bb p�nze, nincs t�bb napja, �s egy�bk�nt is szinte az �sszes elk�ld�tt dem�-kazi visszaj�tt, ahogy volt, ki sem bontott�k. K�vetkez� nap ott �l egy helyen �s a pit�ket figyeli, �s �rezhet�, hogy nagyon �hes, �s szerencs�re a sokat l�tott pultos b�csi tudja, hogy mi az �bra, �s ad neki egyet ingyen. vagyis j� napja van, ak�rmi is van, �s ugyanitt, ugyanezen a helyen l�t h�rom csajt, akik az �jszakai m�szak ut�n a p�nz�ket sz�molj�k, �s k�zben nagyon-nagyon vid�mak, �s nevetg�lnek, s�t, ott helyben elkezdenek t�ncolni, (ami megintcsak nem v�ltja ki a pultos b�csi rosszall�s�t), �s megtudjuk, hogy a Coyote Ugly c. helyen dolgoznak, �s Violet elcs�p egy mondatot, amib�l kider�l, hogy az egyik l�ny ma dolgozott utolj�ra, vagyis �j munkaer�t keresnek a hely�re, amit Violet mag�t�l is kital�lt. A k�vetkez� �tja m�ris a Coyote Ugly-ba vezet, ahol egy rekeszeket pakolgat� n�vel egyezkedik, hogy felveszik-e vagy sem, �s a n� m�r mondja is, hogy nem, semmi es�lye, amikor Violet megk�rdi t�le, hogy t�nyleg �-e a f�n�k, mert nincs kedve az idej�t vesztegetni egy pinc�rrel, aki f�n�k�t j�tszik. Erre az egy�bk�nt t�k szimpatikus n�, Lil (Maria Bello, akit a V�szhelyzetb�l �s a Visszav�g�b�l ismer�nk �s nagyon j�), azt mondja, hogy j�, kapsz egy es�lyt. Neh�z elmondani vagy elk�pzelni, hogy mennyire �r�lhetett Violet, (ez�rt is �rdemes megn�zni a filmet), de az �let kem�ny, �s ez az egy j� id�ben j� helyen elk�vetett j� mondat csak az els� akad�ly volt, amit sz�mos hasonl� k�vet m�g a film v�g�ig. Kezd�nk r�j�nni, hogy mir�l sz�l a film: a t�l�l�sr�l. A film c�me egy�bk�nt onnan j�n, hogy hogyan �rzi mag�t egy n�, ha fel�bred egy olyan pasi mellett, aki gusztustalan, ez a ronda pr�rikutya �rz�s, �s ez ugye pont az ellent�te annak, amikor egy l�ny �lete( legal�bb k�b�) �gy alakul, ahogy az �lmaiban. A tulajdonosn�, Lil egy olyan n�, akinek nem j�tt �ssze, ami Violet-nek igen, viszont a ronda pr�rikutya �rz�s igen, �s ami�ta megvan ez a b�rja, az�ta legsz�vesebben haza sem menne, hanem ott aludna, �s mondanunk sem kel, hogy nincs f�rje, �s azt sem, hogy Violet-ben id�r�l id�re megl�tja, hogy "kiv�lasztott", neki m�g �sszej�het egy igazi �let.
A k�vetkez� k�pben Violet m�r a Coyote Ugly-ban dolgozik, �s az apja felh�vja �s a dem�-kazett�kr�l k�rdezi, �s Violet maga is meglep�dik, hogy mennyire "megfeledkezett" a dologr�l, m�rmint arr�l ami miatt NY-ba k�lt�z�tt, a zenei karrierr�l. Ez az apr�cska kis jelenet-r�sz nagyon sokat dob a film am�gy is remek min�s�g�n, mert demonstr�lja, hogy a film t�nyleg nem a k�pzeletbeli pap�rform�t k�veti, hanem azt, ahogyan val�j�ban t�rt�nik, az �letben.

Ha a filmekben azt szeretj�k, hogy tanulunk bel�l�k, akkor ez a film el�kel� helyet foglal el. Egy l�ny t�rt�nete NY-ban, ahogy a kezdetek kezdet�n pr�b�lja beind�tani az �let�t, megval�s�tani azt, amit kital�lt. Egy l�ny t�rt�nete, aki a biztons�gos �let�t feladva beleveti mag�t lepukkadt NY-i lak�sba, �s az ehhez kapcsol�d� mag�nyba, hogy teljesen a null�r�l, m�rmint a t�nyleges null�r�l kezdje el a saj�t �let�t, �jszak�nk�nt �lmodozva �s mel�zva, nappalonk�nt a metr�kon is sz�veget �rva, plusz a t�l�l�shez sz�ks�ges p�nz megteremt�s�n f�radozva. R�gen a pr�f�t�k kimentek a sivatagba, hogy ott egyed�l maradva �hs�ggel, hideggel, szomj�s�ggal �s a saj�t agyukkal, mintegy kitermelj�k magukb�l a pr�f�t�t. Ma a fiatal l�nyok naponta sok ezren v�gnak neki egy nagyv�rosnak �s a saj�t �let�knek, �s tegy�k hozz�, nem mindenkinek az j�n �ssze, amit szeretne, de ha valakinek �sszej�n, �s nem az egyetem�b�l, illetve a sz�lei p�nz�b�l ad�d� p�ly�t j�tssza v�gig, hanem saj�t mag�b�l kihoz egy teljesen �j dolgot, az egy nagyszer� dolog, giccsesen fogalmazva egy csillag sz�let�se. Egy csillag�, aki meg�rdemelte.

A filmben szerepel egy LeAnn Rimes nev� pultosl�ny is, amikor Violet m�r befutott, ugyan�gy �gyetlenkedik a pultban, mint kezdetben Violet tette, �s egy vele (kezdetben) nem szimpatiz�l� koll�gan� megjegyzi, hogy "nem �gy t�nik, hogy sok�ig megmarad ezen a helyen ..", ugyan�gy, ahogy Violet-re is mondta annak idej�n. LeAnn Rimes szerep�ben LeAnn Rimes l�that�, aki 3 �ves kor�ban kezdte az �nekesn�i p�ly�t, �s az�ta 20 milli� lemezt adott el, �s a nagyon sikeres country �nekesn� (Violet nem Country-t zen�l!!) �nekelte fel a filmben elhangz� Violet sz�mokat is.

Meglep�en j� filmmel tal�ljuk magunkat szemben, amelyben csak az apa �s l�nya t�rt�net-fonalb�l k�l�n eg�szest�s filmet lehetett volna k�sz�teni, �s nem is rosszat (!), az apa szerep�ben a remek John Goodman l�that�, �s t�nyleg eml�kezetes. A film azon fel�l, hogy konkr�tan elmes�l egy remek t�rt�netet, �s izgalmas �s sz�rakoztat�, a 2000-res �v legjobb szerelmi t�rt�net�t is mag��nak mondhatja, ezzel meghaladva az eddigi cs�cstart�, az �g Vel�nk rekordj�t. A sr�c (Kevin) szerep�ben Adam Garcia-t l�tjuk (�let�nkben el�sz�r) �s nemcsak � j�, hanem az eg�sz szerep, mert t�nyleg azt lehet mondani, hogy napjainkban egyszer�en minden l�ny pont ilyen sr�cot akar mag�nak.
T�nyleg j� film, megn�zve a V�gs� �llom�s, amit eddig tal�n legink�bb aj�nlottunk, sim�n feled�sbe mer�l. Tele van "dinamik�val", az �r�m �s szomor�s�g ir�ny�ban egyar�nt a maximumig kileng a film �rzelmi mutat�ja. Nagyon j� film, �s nagyon �r�l�nk neki, �s rem�lj�k, hogy ti is ezt teszitek majd, ha m�r l�tt�tok.

-floyd-