KIRIKOU �S A BOSZORK�NY
Kirikou et la sorciere

Rendez� �s forgat�k�nyv�r�: MICHEL OCELOT
Producer: Didier Brunner
Hangm�rn�k:Paul Gagnon
Zene: Youssou N'Dour
Jelmeztervez�: Anne-Lise Koelher Thierry Million
70 perc

Franciaorsz�gi bemutat�: 1998. december 9.
Gy�rt�: Trans Europe Film, Les Armateurs
francia-belga-luxemburgi koprodukci�

Magyarorsz�gi forglamaz�: Budapest Film
Tartalom
Egy v�kony hangocsk�t hallunk egy �llapotos asszony has�b�l: "Any�m, sz�lj meg!"
"Egy olyan gyermek, aki az anyja has�ban besz�l, saj�t mag�t�l sz�letik meg", v�laszol az anya. P�tt�mnyi emberke j�n �gy a vil�gra, elv�gja a k�ld�kzsin�rt �s kijelenti: "Kirikounak h�vnak".
A piciny Kirikou egy afrikai faluban sz�letik meg, amelyet Karaba, a boszork�ny rettenetes sorssal s�jtott: a forr�s kisz�radt, a falusiakat megzsarolt�k, a f�rfiakat elrabolt�k vagy rejtelmes m�don elt�ntek. "Felfalta �ket", mondj�k a falusiak...
Karaba g�g�s �s kegyetlen asszony, akit engedelmes �s f�lelmetes f�tisek vesznek k�r�l. De Kirikou, alighogy t�vozik anyja has�b�l, meg akarja szabad�tani a falut a ront� hatalomt�l �s meg akarja tudni Karaba gonoszs�g�nak a titk�t. Fantasztikus kalandok sor�n kereszt�l el�rkezik eg�szen a Tiltott Hegyig. Itt v�rja a B�lcs, aki ismeri Karaba, a boszork�ny titk�t...
MICHEL OCELOT
1974 �ta grafikus, anim�tor �s anim�ci�s rendez�. Sz�mos sorozatot �s r�vidfilmet k�sz�tett, amelyek r�v�n ismertt� v�lt a filmfesztiv�lokon �s a szakm�ban. A k�z�ns�g el�tt els� j�t�kfilmj�vel v�lt ismertt�, amelynek sikere lehet�v� tette k�vetkez� filmj�nek elk�sz�t�s�t. Jelenleg harmadik eg�sz est�s filmj�n dolgozik, amely ez�ttal egy keleti mese lesz.
Michel Ocelot az Anim�ci�s Filmalkot�k Nemzetk�zi Sz�vets�g�nek (ASIFA) eln�ke.

Filmjei:

Jelent�s r�vidfilmjei:
1979 - A 3 feltal�l� (Les 3 inventeurs)
1980 - A kincsek hercege - A kis cirkusz �s egy�b mes�k (Le prince des joyaux - Le Petit Cirque et autres contes)
1981 - Az egyenl�s�g l�nyai (Les filles de l'�galit�)
1982 - Beyond Oil
A p�pos herceg legend�ja (La l�gende du prince bossu)
C�sar-d�j a legjobb r�vidfilm�rt
1987 - A 4 k�v�ns�g (Les 4 voeux)
Eg�sz est�s filmjei:
1998 - Kirikou �s a boszork�ny (Kirikou et la sorciere)
1999 - Hercegek �s hercegn�k (Princes et princesses)

Besz�lget�s Michel Ocelot forgat�k�nyv�r�-rendez�vel

- Milyen foglalkoz�s�nak nevezn� �nmag�t?

- Egyszerre t�bb dolgot csin�lok, de els�sorban filmrendez� vagyok. Emellett forgat�k�nyv�r�, anim�tor, v�g�, grafikus.
Nagyon szeretem a mesters�gemet, mindig boldogan megyek dolgozni. Nem unatkozom, mert sokf�le, egym�st�l k�l�nb�z� dolgot csin�lok. Szeretek var�zsolni.
M�r eg�szen kis koromban rengeteget rajzoltam, bark�csoltam, �s h�sz �vesen pontosan tudtam, hogy rajzfilmes akarok lenni. Egyed�l tanultam meg a szakm�t, mert akkoriban nem volt rajzfilmes k�pz�s, csak k�l�nb�z� m�v�szeti iskol�k. H�sz �vesen csin�ltam az els� filmemet.

- H�ny filmet k�sz�tett eddig?

- Nem tudom pontosan. Vagy hetven t�rt�netet: r�vidfilmeket, sorozatokat, eg�sz est�s filmeket.

- Milyen jelleg� rajzfilmeket szeret?

- Olyanokat, amelyeket a k�z�ns�g �s �n tal�n nem is ismer, olyan r�vidfilmeket, amelyeket k�l�nb�z� fesztiv�lokon l�thattam, de amelyeket sohasem sug�roznak a telev�zi�kban, sohasem mutatnak be mozikban. Az ismertebbek k�z�l szeretek n�h�ny r�gi Walt Disney-t, p�ld�ul a Csipker�zsik�t.

- Az �n filmjeit bemutatja a telev�zi�?

- Igen, de a rajzfilmek k�r�l soha sincsen nagy h�rver�s. Egyed�l a Kirikout el�zte meg komoly rekl�mkamp�ny a Canal+ csatorn�n.

- Mi�rt csak rajzfilmeket k�sz�t?

- K�nnyebben fejezem ki magam rajzokkal. Sokkal szabadabbnak �rzem magam, azt csin�lhatok, amit akarok, ami eszembe jut, csak k�pzel�er� kell hozz�, arr�l nem is sz�lva, hogy sokkal olcs�bb, �s olyasfajta var�zslat van ebben a m�fajban, amit a sz�n�szek nem tudnak megval�s�tani.

- Sz�nd�k�ban �ll-e k�nyvet is publik�lni?

- A film izgat a legjobban, a hangok, a zene, a z�rejek. Az�rt n�ha gondolok k�nyvre is, van egy album, amit nagyon szeretn�k megcsin�lni.

- Mennyi id� alatt k�sz�lt el a Kirikou?

- K�t �vbe telt, am�g �sszej�tt r� a p�nz, n�gy �vig k�sz�lt a film, napi t�z �r�t dolgoztam, h�tv�ge �s szabads�g n�lk�l. Majd m�sf�l �v volt a prom�ci�val t�lt�tt id�, a szinkroniz�l�s, a bemutat�s. Pedig a t�rt�net meg�r�sa k�r�lbel�l egy hetet vett ig�nybe. A Kirikout t�bb mint sz�zan csin�ltuk.

- Hogyan kezd munk�hoz?

- A t�rt�nettel kezdem, azt�n j�nnek a rajzok. R�vidfilmjeimben egyed�l csin�ltam a rajzokat; sorozatok vagy eg�sz est�s filmek eset�ben ez lehetetlen, ilyenkor csak mint�kat k�sz�tek. Minden szerepl�nek megrajzolom az arc�t szemb�l �s profilb�l a k�l�nb�z� arckifejez�seikkel.

- Az �llatokat �s a n�v�nyeket minta alapj�n rajzolja?

- Igen, mindig. A Kirikouban p�ld�ul a n�v�nyek �s az �llatok hitelesek, megfelelnek a val�s�gnak. N�ha persze magam is kital�lok dolgokat, mint p�ld�ul a sz�rnyet, amelyik a forr�s viz�t issza. De a falu, az emberek �lt�z�ke, a haszn�lati t�rgyak pontosak, l�tez�ek. Ugyanakkor Karaba hajviselete p�ld�ul az �n fant�zi�m sz�lem�nye.

- Mit a legnehezebb rajzolni?

- Az igaz�n sz�p szerepl�k megrajzol�sa �s magatart�sa, egy herceg� vagy hercegn��. K�l�n�sen, ha nincsenek teljesen fel�lt�zve. Sokkal egyszer�bb sz�momra a cs�nya szerepl�k, a sz�rnyek rajzol�sa.

- Hogyan besz�lteti a szerepl�ket? Hogyan k�sz�lnek a z�rejek?

- M�g a k�pek el�tt felvessz�k a sz�n�szek hangj�t. T�bb sz�n�szt meghallgatunk. A Kirikou eset�ben Szeneg�lban, Dakarban v�logattunk. Pr�b�k ut�n vessz�k fel a hangot, melyet azt�n mont�rozunk. A k�pek ezut�n k�vetkeznek, az anim�torok k�vetik a sz�veget, a sz�jmozg�sokat. Ami a z�rejeket illeti, azoknak egy r�sz�t - az �llathangokat, a mad�rcsicserg�st - Dakarban vett�k fel. M�s r�sz�k - a madarak sz�rnycsattog�sa, l�ptek zaja stb. st�di�ban k�sz�lt.

- A zen�t �n v�lasztja filmjeihez?

- Igen, a zen�t �n rendelem meg, v�lasztom ki m�sodpercnyi pontoss�ggal a k�pekhez igaz�tva.

- Hogyan tal�lja meg filmjei t�m�j�t? Mi inspir�lja?

- A Kirikou eset�ben egy afrikai mese szolg�lt alapul, egy gyerek, aki az anyja has�ban besz�l, majd megsz�letik. De nem minden tetszett a t�rt�netben, s amit nem tartottam j�nak, azt megv�ltoztattam.
Nagyon sokszor �jraolvasom �s jav�tom a m�r meg�rt anyagot. A koncepci�t, vagyis a t�rt�netet �s az alaprajzokat mindig egyed�l dolgozom ki, �s csak azut�n olvastatom el m�sokkal. A dial�gusokat is magam �rom.

- Lesz-e folytat�sa a Kirikounak?

- Nem, illetve bizonyos �rtelemben igen. Nem lesz bel�le t�bb eg�sz est�s rajzfilm, b�r sokan szerett�k volna. De tal�n lesznek Kirikounak egy�b kalandjai, tal�n amikor m�r kicsit nagyobb gyerek lesz, tal�n k�nyv vagy telev�zi�s sorozat form�j�ban.

- Hogyan fogadta a k�z�ns�g a Kirikout?

- Franciaorsz�gban t�bb, mint egymilli� n�z�je volt, t�bb orsz�g megv�s�rolta �s minden�tt nagy siker lett. A filmet nemcsak a gyerekek, hanem a feln�ttek is szeretik. Mindenki, kort�l f�ggetlen�l �rti �s �rt�keli.

- Milyen tervei vannak a k�zelj�v�re?

- Egy �j eg�sz est�s filmre k�sz�l�k, ami legal�bb n�gy �vet vesz ig�nybe.

- Mir�l sz�l majd e film?

- A k�z�pkorban j�tsz�dik �s olyan emberekr�l sz�l, akik azt tanult�k, hogyan ne �rts�k meg egym�st. �szakiak �s d�liek, feh�rek �s s�t�t b�r�ek, kereszt�nyek �s muzulm�nok. A bev�ndorl�kr�l sz�l a t�rt�net. Az Ezeregy�jszaka egyik sz�p mes�j�re fog hasonl�tani.
Youssou N'Dour zeneszerz� mondja
K�t �vvel ezel�tt olvastam a Kirikou forgat�k�nyv�t. Ez olyan id�szak volt, amikor sok forgat�k�nyvet kaptam vagy az�rt, hogy a filmek zeneszerz�je legyek, vagy hogy j�tsszak, esetleg zen�ljek benn�k. A Kirikou volt az egyetlen, amely megragadott, s ennek k�t oka volt. Egyr�szt, mert ez egy afrikai t�rt�net, amelyet hozz�m nagyon k�zel�ll�nak �rzek, hiszen term�szetr�l, v�zr�l, gyerekekr�l, boszork�nyokr�l, f�tisekr�l sz�l, csupa olyan dologr�l, ami a mi mitol�gi�nk �s gy�kereink r�sze. M�sr�szt lehet�s�gem volt ism�t a hagyom�nyos zenei kontextusban dolgozni. A rendez� hat�rozott sz�nd�ka volt, hogy minden modern hangszer n�lk�l, a zene forr�saihoz sokkal k�zelebb �ll� term�szetes inspir�ci�t tal�ljunk. Hagyom�nyos afrikai hangszereket haszn�ltunk, balafont, rittit, cor�t, xalam�t, tokhot, sabaart, belont. �letemben el�sz�r kompon�ltam filmzen�t, �s ez nagyon komoly kih�v�s volt. A forgat�k�nyv elolvas�sa ut�n azonnal munk�hoz l�ttam, �s amikor elk�sz�lt a film, a k�pek �s a sz�nek ereje, a szerepl�k eredetis�ge nagyon m�ly hat�st gyakorolt r�m. Ezek persze idillikus k�pek, ez nem a mai Afrika, hanem mitiz�lt �s stiliz�lt, ez a gyermekmes�k Afrik�ja.
Kritikai visszhang
"...A teremben, melyben az ilyen jelleg� bemutat�k alkalm�b�l �ltal�ban ny�zsg�s van, t�k�letes csend volt az els� vet�t�skor. A l�gyz�mm�g�s is hallatszott volna. Megkap� el�ad�s: t�tott sz�jjal, a v�szonra szegezett tekintettel �lt�nk, hogy ne vesz�ts�nk el egy morzs�nyit sem a t�rt�netb�l... Micsoda k�rp�tl�s �s jutalom e ragyog� munk��rt, amely az anim�ci�s film f�radhatatlan v�delmez�j�t P�rizst�l Dakarig, Br�sszelt�l, Luxemburgt�l eg�szen a t�voli Litv�nia partjaiig vitte. Ha a gyermek Kirikou egyed�l is sz�letik meg, egy f�rfi �s egy csapat intenz�v egy�ttm�k�d�s�nek gy�m�lcse a film, amely biztos �s meg�rdemelt sikerre sz�m�that.
A Kirikou �s a boszork�ny �sszetett t�rt�net, amelynek t�bbf�le olvasata lehet a k�l�nb�z� r�tegekt�l �s kort�l f�gg�en, �s mint az gyakori a mes�k vil�g�ban, szimb�lumokban rendk�v�l gazdag. A film ikonogr�fi�ja k�l�nleges lenyomat�t adja a mes�nek. A figur�k grafik�ja el�gg� egyszer�, s az anim�ci� l�gys�ga ellent�tben �ll az apr�l�kosan kidolgozott �s gazdagon sz�nezett h�tt�rrel. "

"Egy kis afrikai fi� hihetetlen kalandjai. Az amerikaiakon k�v�l, akik butas�gb�l (vagy f�lt�kenys�gb�l) elutas�tj�k a filmet, merthogy Kirikou meztelen�l s�t�l, Michel Ocelot rajzfilmje diadalmas utat tett meg: egy milli� n�z� Franciaorsz�gban, sz�mos fesztiv�ld�j �s hamarosan CD-Rom-j�t�k.
Egy nyugat-afrikai mese a kiindul�pont. Ocelot elk�pzel egy kisfi�t, aki anyja has�ban besz�l �s aki megmenti a falut egy boszork�ny uralm�t�l. Az alkot�t nem az Oroszl�nkir�ly d�szlete vonzza Afrik�hoz, hanem az �slakosok �s legend�ik.
Ocelot, aki gyermekkor�t Guine�ban t�lt�tte, �rzelmi kapcsolatban �ll forgat�k�nyv�vel. Ez�rt akarta, hogy Kirikou igaz v�laszokat kapjon �s ne �lje meg Karab�t, j�llehet ez a "r�szlet" nem egyezik az eredeti t�rt�nettel. A mes�hez hozz�teszi saj�t t�m�it: a gyermekek k�rd�s�t, a feln�ttek hit�t, a csal�d �s a k�z�ss�g fontoss�g�t, a testtel val� harm�ni�t, a nemek h�bor�j�t, az emberszeretetet, a lelem�nyess�get, a megbocs�t�st, az id�t, a szeretet minden form�j�t... Enyh�n kereszt�ny filoz�fia, minden moraliz�l�s n�lk�li.
Ocelot-t m�v�szileg az afrikai szobrok �s maszkok ihlett�k. Ugyanakkor alig van figurat�v grafika a filmben. A term�szet d�szlet�hez "a v�mos" Rousseau-t veszi alapul. Az egyiptomi m�v�szet uralkod� a szerepl�k megform�l�s�ban, akik sosem karikaturisztikusak. A f�tisek a primit�v m�v�szet szobrocsk�ib�l sz�rmaznak. Mindehhez t�rsul Youssou N'Dour, a vil�gh�r� �nekes zen�je.
Sz�p csecsem� sz�letett... Kirikounak h�vj�k.