KIRIKOU ÉS A BOSZORKÁNY
Kirikou et la sorciere

Rendező és forgatókönyvíró: MICHEL OCELOT
Producer: Didier Brunner
Hangmérnök:Paul Gagnon
Zene: Youssou N'Dour
Jelmeztervező: Anne-Lise Koelher Thierry Million
70 perc

Franciaországi bemutató: 1998. december 9.
Gyártó: Trans Europe Film, Les Armateurs
francia-belga-luxemburgi koprodukció

Magyarországi forglamazó: Budapest Film
Tartalom
Egy vékony hangocskát hallunk egy állapotos asszony hasából: "Anyám, szülj meg!"
"Egy olyan gyermek, aki az anyja hasában beszél, saját magától születik meg", válaszol az anya. Pöttömnyi emberke jön így a világra, elvágja a köldökzsinórt és kijelenti: "Kirikounak hívnak".
A piciny Kirikou egy afrikai faluban születik meg, amelyet Karaba, a boszorkány rettenetes sorssal sújtott: a forrás kiszáradt, a falusiakat megzsarolták, a férfiakat elrabolták vagy rejtelmes módon eltűntek. "Felfalta őket", mondják a falusiak...
Karaba gőgös és kegyetlen asszony, akit engedelmes és félelmetes fétisek vesznek körül. De Kirikou, alighogy távozik anyja hasából, meg akarja szabadítani a falut a rontó hatalomtól és meg akarja tudni Karaba gonoszságának a titkát. Fantasztikus kalandok során keresztül elérkezik egészen a Tiltott Hegyig. Itt várja a Bölcs, aki ismeri Karaba, a boszorkány titkát...
MICHEL OCELOT
1974 óta grafikus, animátor és animációs rendező. Számos sorozatot és rövidfilmet készített, amelyek révén ismertté vált a filmfesztiválokon és a szakmában. A közönség előtt első játékfilmjével vált ismertté, amelynek sikere lehetővé tette következő filmjének elkészítését. Jelenleg harmadik egész estés filmjén dolgozik, amely ezúttal egy keleti mese lesz.
Michel Ocelot az Animációs Filmalkotók Nemzetközi Szövetségének (ASIFA) elnöke.

Filmjei:

Jelentős rövidfilmjei:
1979 - A 3 feltaláló (Les 3 inventeurs)
1980 - A kincsek hercege - A kis cirkusz és egyéb mesék (Le prince des joyaux - Le Petit Cirque et autres contes)
1981 - Az egyenlőség lányai (Les filles de l'égalité)
1982 - Beyond Oil
A púpos herceg legendája (La légende du prince bossu)
César-díj a legjobb rövidfilmért
1987 - A 4 kívánság (Les 4 voeux)
Egész estés filmjei:
1998 - Kirikou és a boszorkány (Kirikou et la sorciere)
1999 - Hercegek és hercegnők (Princes et princesses)

Beszélgetés Michel Ocelot forgatókönyvíró-rendezővel

- Milyen foglalkozásúnak nevezné önmagát?

- Egyszerre több dolgot csinálok, de elsősorban filmrendező vagyok. Emellett forgatókönyvíró, animátor, vágó, grafikus.
Nagyon szeretem a mesterségemet, mindig boldogan megyek dolgozni. Nem unatkozom, mert sokféle, egymástól különböző dolgot csinálok. Szeretek varázsolni.
Már egészen kis koromban rengeteget rajzoltam, barkácsoltam, és húsz évesen pontosan tudtam, hogy rajzfilmes akarok lenni. Egyedül tanultam meg a szakmát, mert akkoriban nem volt rajzfilmes képzés, csak különböző művészeti iskolák. Húsz évesen csináltam az első filmemet.

- Hány filmet készített eddig?

- Nem tudom pontosan. Vagy hetven történetet: rövidfilmeket, sorozatokat, egész estés filmeket.

- Milyen jellegű rajzfilmeket szeret?

- Olyanokat, amelyeket a közönség és ön talán nem is ismer, olyan rövidfilmeket, amelyeket különböző fesztiválokon láthattam, de amelyeket sohasem sugároznak a televíziókban, sohasem mutatnak be mozikban. Az ismertebbek közül szeretek néhány régi Walt Disney-t, például a Csipkerózsikát.

- Az ön filmjeit bemutatja a televízió?

- Igen, de a rajzfilmek körül soha sincsen nagy hírverés. Egyedül a Kirikout előzte meg komoly reklámkampány a Canal+ csatornán.

- Miért csak rajzfilmeket készít?

- Könnyebben fejezem ki magam rajzokkal. Sokkal szabadabbnak érzem magam, azt csinálhatok, amit akarok, ami eszembe jut, csak képzelőerő kell hozzá, arról nem is szólva, hogy sokkal olcsóbb, és olyasfajta varázslat van ebben a műfajban, amit a színészek nem tudnak megvalósítani.

- Szándékában áll-e könyvet is publikálni?

- A film izgat a legjobban, a hangok, a zene, a zörejek. Azért néha gondolok könyvre is, van egy album, amit nagyon szeretnék megcsinálni.

- Mennyi idő alatt készült el a Kirikou?

- Két évbe telt, amíg összejött rá a pénz, négy évig készült a film, napi tíz órát dolgoztam, hétvége és szabadság nélkül. Majd másfél év volt a promócióval töltött idő, a szinkronizálás, a bemutatás. Pedig a történet megírása körülbelül egy hetet vett igénybe. A Kirikout több mint százan csináltuk.

- Hogyan kezd munkához?

- A történettel kezdem, aztán jönnek a rajzok. Rövidfilmjeimben egyedül csináltam a rajzokat; sorozatok vagy egész estés filmek esetében ez lehetetlen, ilyenkor csak mintákat készítek. Minden szereplőnek megrajzolom az arcát szemből és profilból a különböző arckifejezéseikkel.

- Az állatokat és a növényeket minta alapján rajzolja?

- Igen, mindig. A Kirikouban például a növények és az állatok hitelesek, megfelelnek a valóságnak. Néha persze magam is kitalálok dolgokat, mint például a szörnyet, amelyik a forrás vizét issza. De a falu, az emberek öltözéke, a használati tárgyak pontosak, létezőek. Ugyanakkor Karaba hajviselete például az én fantáziám szüleménye.

- Mit a legnehezebb rajzolni?

- Az igazán szép szereplők megrajzolása és magatartása, egy hercegé vagy hercegnőé. Különösen, ha nincsenek teljesen felöltözve. Sokkal egyszerűbb számomra a csúnya szereplők, a szörnyek rajzolása.

- Hogyan beszélteti a szereplőket? Hogyan készülnek a zörejek?

- Még a képek előtt felvesszük a színészek hangját. Több színészt meghallgatunk. A Kirikou esetében Szenegálban, Dakarban válogattunk. Próbák után vesszük fel a hangot, melyet aztán montírozunk. A képek ezután következnek, az animátorok követik a szöveget, a szájmozgásokat. Ami a zörejeket illeti, azoknak egy részét - az állathangokat, a madárcsicsergést - Dakarban vettük fel. Más részük - a madarak szárnycsattogása, léptek zaja stb. stúdióban készült.

- A zenét ön választja filmjeihez?

- Igen, a zenét én rendelem meg, választom ki másodpercnyi pontossággal a képekhez igazítva.

- Hogyan találja meg filmjei témáját? Mi inspirálja?

- A Kirikou esetében egy afrikai mese szolgált alapul, egy gyerek, aki az anyja hasában beszél, majd megszületik. De nem minden tetszett a történetben, s amit nem tartottam jónak, azt megváltoztattam.
Nagyon sokszor újraolvasom és javítom a már megírt anyagot. A koncepciót, vagyis a történetet és az alaprajzokat mindig egyedül dolgozom ki, és csak azután olvastatom el másokkal. A dialógusokat is magam írom.

- Lesz-e folytatása a Kirikounak?

- Nem, illetve bizonyos értelemben igen. Nem lesz belőle több egész estés rajzfilm, bár sokan szerették volna. De talán lesznek Kirikounak egyéb kalandjai, talán amikor már kicsit nagyobb gyerek lesz, talán könyv vagy televíziós sorozat formájában.

- Hogyan fogadta a közönség a Kirikout?

- Franciaországban több, mint egymillió nézője volt, több ország megvásárolta és mindenütt nagy siker lett. A filmet nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szeretik. Mindenki, kortól függetlenül érti és értékeli.

- Milyen tervei vannak a közeljövőre?

- Egy új egész estés filmre készülök, ami legalább négy évet vesz igénybe.

- Miről szól majd e film?

- A középkorban játszódik és olyan emberekről szól, akik azt tanulták, hogyan ne értsék meg egymást. Északiak és déliek, fehérek és sötét bőrűek, keresztények és muzulmánok. A bevándorlókról szól a történet. Az Ezeregyéjszaka egyik szép meséjére fog hasonlítani.
Youssou N'Dour zeneszerző mondja
Két évvel ezelőtt olvastam a Kirikou forgatókönyvét. Ez olyan időszak volt, amikor sok forgatókönyvet kaptam vagy azért, hogy a filmek zeneszerzője legyek, vagy hogy játsszak, esetleg zenéljek bennük. A Kirikou volt az egyetlen, amely megragadott, s ennek két oka volt. Egyrészt, mert ez egy afrikai történet, amelyet hozzám nagyon közelállónak érzek, hiszen természetről, vízről, gyerekekről, boszorkányokról, fétisekről szól, csupa olyan dologról, ami a mi mitológiánk és gyökereink része. Másrészt lehetőségem volt ismét a hagyományos zenei kontextusban dolgozni. A rendező határozott szándéka volt, hogy minden modern hangszer nélkül, a zene forrásaihoz sokkal közelebb álló természetes inspirációt találjunk. Hagyományos afrikai hangszereket használtunk, balafont, rittit, corát, xalamót, tokhot, sabaart, belont. Életemben először komponáltam filmzenét, és ez nagyon komoly kihívás volt. A forgatókönyv elolvasása után azonnal munkához láttam, és amikor elkészült a film, a képek és a színek ereje, a szereplők eredetisége nagyon mély hatást gyakorolt rám. Ezek persze idillikus képek, ez nem a mai Afrika, hanem mitizált és stilizált, ez a gyermekmesék Afrikája.
Kritikai visszhang
"...A teremben, melyben az ilyen jellegű bemutatók alkalmából általában nyüzsgés van, tökéletes csend volt az első vetítéskor. A légyzümmögés is hallatszott volna. Megkapó előadás: tátott szájjal, a vászonra szegezett tekintettel ültünk, hogy ne veszítsünk el egy morzsányit sem a történetből... Micsoda kárpótlás és jutalom e ragyogó munkáért, amely az animációs film fáradhatatlan védelmezőjét Párizstól Dakarig, Brüsszeltől, Luxemburgtól egészen a távoli Litvánia partjaiig vitte. Ha a gyermek Kirikou egyedül is születik meg, egy férfi és egy csapat intenzív együttműködésének gyümölcse a film, amely biztos és megérdemelt sikerre számíthat.
A Kirikou és a boszorkány összetett történet, amelynek többféle olvasata lehet a különböző rétegektől és kortól függően, és mint az gyakori a mesék világában, szimbólumokban rendkívül gazdag. A film ikonográfiája különleges lenyomatát adja a mesének. A figurák grafikája eléggé egyszerű, s az animáció lágysága ellentétben áll az aprólékosan kidolgozott és gazdagon színezett háttérrel. "

"Egy kis afrikai fiú hihetetlen kalandjai. Az amerikaiakon kívül, akik butaságból (vagy féltékenységből) elutasítják a filmet, merthogy Kirikou meztelenül sétál, Michel Ocelot rajzfilmje diadalmas utat tett meg: egy millió néző Franciaországban, számos fesztiváldíj és hamarosan CD-Rom-játék.
Egy nyugat-afrikai mese a kiindulópont. Ocelot elképzel egy kisfiút, aki anyja hasában beszél és aki megmenti a falut egy boszorkány uralmától. Az alkotót nem az Oroszlánkirály díszlete vonzza Afrikához, hanem az őslakosok és legendáik.
Ocelot, aki gyermekkorát Guineában töltötte, érzelmi kapcsolatban áll forgatókönyvével. Ezért akarta, hogy Kirikou igaz válaszokat kapjon és ne ölje meg Karabát, jóllehet ez a "részlet" nem egyezik az eredeti történettel. A meséhez hozzáteszi saját témáit: a gyermekek kérdését, a felnőttek hitét, a család és a közösség fontosságát, a testtel való harmóniát, a nemek háborúját, az emberszeretetet, a leleményességet, a megbocsátást, az időt, a szeretet minden formáját... Enyhén keresztény filozófia, minden moralizálás nélküli.
Ocelot-t művészileg az afrikai szobrok és maszkok ihlették. Ugyanakkor alig van figuratív grafika a filmben. A természet díszletéhez "a vámos" Rousseau-t veszi alapul. Az egyiptomi művészet uralkodó a szereplők megformálásában, akik sosem karikaturisztikusak. A fétisek a primitív művészet szobrocskáiból származnak. Mindehhez társul Youssou N'Dour, a világhírű énekes zenéje.
Szép csecsemő született... Kirikounak hívják.