cspv logo
cspv szám: 66 / 04 tartalom
keresés

cikk cím cikk cím cikk cím Kretén gyalogosok, baromarc cangások :) cikk cím cikk cím cikk cím

this is
cspv home
régi link, már nem működik

page number: 05 00625
PREVIOUS articleNEXT article
2004-08-26

Kretén gyalogosok, baromarc cangások :)


Kölcsönös udvariatlanság
A nyár egyik varázsa abban áll, hogy az emberek cangáikra pattannak, és autó, illetve bkv helyett mindenhova tekerve mennek. Mások ugyanezt a nyarat úgy kívánják élvezni, hogy valahányszor tehetik, gyalog, sétálva közlekednek, átadva magukat a friss levegő és a szép városképek élvezetének. Hinné-e ránézésre valaki, hogy ezek az egyszerű vágyak egymást olyan súlyosan keresztezhetik, hogy a helyzet bármikor akár anyázásig is fajulhat?

Cangázni jó, és most, hogy Eu-tagok vagyunk, még érthetőbb, hogy minden cangás élni szeretne a kultúrált guruláshoz való jogával. Ne feledjük, most már mindenki (mi magunk is) okkal kérheti számon hazánkon a nyugat-európai viszonyokat, és mi lehetne inkább nyugat-európai intézmény, mint a kerékpárutak és az ezekhez tartozó kultúrált közlekedés? A cangázók életébe ugyanakkor folyton belezavarnak a "baromarc gyalogosok", akik a legkülönfélébb módokon szabotálják ezt a nyugat-európai színvonalú közlekedésüket, cangázásukat.

Első ránézésre nyilvánvalónak tűnik, hogy a gyalogosok az igazi hunyók, ők felelősek azért, hogy a dolgok még mindig nem mennek úgy, ahogyan kellene, hogy egy-egy cangás még mindig nem érezheti magát annyira nyeregben, mint hazánktól nyugatra. A gyalogosok leggyakrabban azt a hibát követik el, hogy egész egyszerűen nem vesznek tudomást a kerékpárutakról, és úgy sétálnak rajtuk, mintha egyszerű járda volna. A cangások ettől aztán annyira ki vannak akadva (teljes joggal), hogy sértett meg nem értettségüket szinte minden más helyzetre is kivetítik, egyszóval átesnek a ló túlsó oldalára, és ezért az alábbi hibákat követik el.

A cangások időnként elvárják az autóktól, hogy adjanak nekik elsőbbséget, csak azért, mert kerékpárúton haladnak, miközben ehhez semmiféle joguk nincs, hacsak nem egy gyalogos/biciklis átkelő (zebra) esete forog fenn. Ugyanígy elvárják a gyalogosoktól, hogy a járda menetirány szerinti jobb oldalán közlekedjenek, amire ugyancsak nincs semmiféle jogalapjuk. Gyakran előfordul, hogy egy cangás, aki egy másik cangás mellett biciklizik, kikel magából amiatt, hogy egy gyalogos a járdán nem jobb oldalt közlekedik, hanem a gyalogosok számára fenntartott rész közepén. Sőt, a cangások gyakran akarnak frontál-puszizni is olyan gyalogosokkal, akik nem a jobb oldalon gyalogolnak. Ezt a "jobbra tarts"- szabályt max a szembejövő cangásoktól várhatnák el, gyalogosoktól, görkorisoktól, babakocsisoktól azonban nem.

Önmagában is nagy hiba, hogy a cangások folyton kikelnek magukból, ordítoznak, fenyegetőznek, anyáznak - igazuk biztos tudatában. Ezzel párhuzamosan simán 40-nel, 50-nel közlekednek olyan útvonalakon is, amit a gyalogosokkal közösen használnak, pl a budai rakparton, amely eredetileg sétány. Folyamatosan rácsöngetnek a járókelőkre, akik teljes joggal tartózkodnak például egy hídon, aminek köze sincs a kerékpárúthoz. Természetesen nem mindenki ilyen, minél többet cangázik valaki, minél régebb óta, annál jobb fej módon reagál le helyzeteket. A Hajtás Pajtás futárjai például messze a leghiggadtabb és legjobb fejek az utakon. Azok pedig, akik koca-cangások, gyakran teljesen felháborodva beszélnek arról, hogy a rakpart tele van sétáló "turistákkal", akinek tetszőleges része persze budapesti polgár, de mindegy.

A cangások a belvárosban egész egyszerűen a járdákon közlekednek, ami végképp a középkorba röpít minket vissza, amikor a lovasok és a gyalogosok ugyanazt az utat használták. A járdákhoz egész egyszerűen nincs joguk a cangásoknak, ezt jól tudjuk, ugyanakkor mit tehetsz, ha cangával vagy? Merészkedj le az úttestre? Soha. Ha belegondolunk, rájövünk, hogy semmilyen okát nem látjuk, miért kockáztatná valaki az életét ilyen ostoba módon. Az, hogy amikor a járdákon cangázol, jogtalan közlekedő vagy, azért érdemes fejben tartani, mert így nem fogsz a "kretén gyalogosokra" berágni, miért például egymás mellett, beszélgetve közlekednek. A járdán való cangázásra azért is érdemes külön felfigyelni, mert leginkább ez jelzi a cangások úttalanságát. Minden cangás teljes joggal érzi magát jogfosztottnak, amikor nem áll rendelkezésére kerékpárút. Ennél is rosszabb, amikor felújítják az Andrássy utat, és még le is választanak egy sávot kerékpárút céljára, de ez a sáv nagyon vékony, és a parkoló autók időnként belógatják az orrukat. Gondoljunk bele, egy egész hosszú útszakaszt elzárhat egyetlen szabálytalanul parkoló autó, mint ahogy meglehetősen gyakran el is zár. És most ne csak magunkra, dörzsölt felnőttekre gondoljunk, hanem a gyerekekre, akik számára az, hogy a kerékpározás ennyire egy nem támogatott létforma, akár konkrét életveszélyt is jelenthet.

Cangázni nagyon jó dolog, és cangával közlekedni ugyanolyan elemi jog, mint gyalogolni, mégis, a cangások szinte földalatti, illegális életet élnek, arra járnak, amerre éppen lehetséges, és minden percben dzsungelharcot folytatnak a túlélésért.

Amikor az úttestre kényszerülnek, az autók közé, az teljes életveszély, s tetejébe mindennek, teljesen semmibe veszik őket. Amikor felmennek a járdára, a gyalogosok közt mindenkihez alkalmazkodniuk kell, szinte lépésben közlekedhetnek. A kerékpárutakon, leszámítva a balatoni bringa-ringet, szinte sosem kapják meg a kellő elismerést, tiszteletet. Autók bármikor ráparkolnak a vékony canga-sávra, gyalogosok nagyon gyakran közlekednek kerékpárúton úgy, mintha az nem is kerékpárút volna, hanem csak járda.

Leggyakrabban pedig a gyalogosok és cangások számára megosztott járda, illetve kerékpárút áll csak rendelkezésre. Az ilyen utakon a legnehezebb. Van, hogy a gyalogosok egyszerűen elfoglalják a teljes szélességet, úgy ahogy van. De van, hogy jófejek, csak éppen el akarnak menni más, szembejövő gyalogosok mellett, ami pillanatnyi blokádot okoz, és van, hogy előznek más gyalogosokat, ami ugyancsak dugót eredményez, de hát ez van. És akkor még nem beszéltünk a szembejövő más cangásokról, illetve a robogósokról, akik valami miatt azt képzelik, hogy ők segédmotoros kerékpárt hajtanak, ami egy régi találmány, egy canga valami harmatgyenge motorral felszerelve, és nem egy 90-nel repeszteni képes szerkezet, sok úton már direkt ki is írják, hogy robogóval ne.

Nem könnyű a cangások élete, de annál szebb. A szabadságot és az ellenállást képviselik, plusz a természetes életmódot. A Hajtás Pajtás tulajdonosai annak idején azért hozták létre a biciklis futárszolgálatokat, hogy Budapest elinduljon az autómentes belváros irányába. Járjon csak mindenki gyalog, cangával, vagy használjon BKV-t, ezt képviselik a jófej cangások. Ellenállás és függetlenség pedig azért is van benne, mert más nyugati országokban, pl Németország, Hollandia, Svájc, Dánia a cangások nem is vesznek BKV bérletet, nem költenek ilyesmire, szabadok és függetlenek. Dániában télen is cangáznak, csak jól beöltöznek hozzá, meleg és vízhatlan ruhákba.

A Thelma és Louise óta a cangások világszerte a raszta hajú, füvet szívó, jó kis zenét hallgató fiatalok megtestesítői is egyben. Ugyanígy például a biciklisfutár New Yorkból importált karatere is világszerte alaposan befolyásolta a divatot, kezdve a vállon átvetett "bike-messenger" tatyóval, melynek különféle méretű mutációi idén is hódítanak, és akkor a cipő-, hátizsák-, gatyó- és pólókultúrát nem is említettük.

Nálunk, illetve Budapesten eredetileg a Tilos Az Á-ból indult a canga-kultusz. Az Á-s fiatalok számára Hollandia és Amszterdam mindig követendő mintapélda volt, nem is csoda hát, ha DJ Palotai Zsolt az első cangások egyike volt, akit a városban látni lehetett. Hedi Baebler, hazánkban végzett svájci filmrendezőlány nevét is érdemes megemlíteni, mert ő akkoriban számos (úgy értjük: tényleg számos) kerékpárt hozott be Magyarországra Svájcból, amivel a Hajtás Pajtásnak is segítségére volt. Hedi Baebler természetesen járt az "Á"-ba is, sőt, a hajti-pajti alapítójával egy zenekarban is zenélt. Hát ezek voltak a kezdetek. Napjainkban a nyári estéken az underground budapesti szórakozóhelyeken külön canga-parkoló részeket tartanak fönn, ahol fürtökben állnak a cangák. Elmondhatjuk, hogy immár van saját canga-kultúránk, már csak az ehhez szükséges infrastruktúra hiányzik.

Szeretnénk, ha évről évre, szezonról szezonra több és jobb út állna a cangások rendelkezésére, anélkül, hogy a gyalogosoktól és görkorisoktól elvennének. Szeretnénk, ha egyre kevesebb biciklist kellene a városi forgalomban látni az autók közt, és szeretnénk, ha minél kevesebb helyen lennének kénytelenek a járdát használni. Szeretnénk, ha a gyalogosok, autósok és robogósok is végre megadnák a kellő tiszteletet, adott esetben előnyt a kerékpárosoknak, és ugyanígy szeretnénk, ha már nemcsak az elitet képező jófej cangások adnák meg ugyanazt viszont is a gyalogosoknak.

-jepe-
2004-08-26
cspv.hu
oldal: 2 3 4 5 6 7 8