METEOROLÓGIAI VILÁGNAP 2004

IDŐJÁRÁS, KLÍMA ÉS VÍZ AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM KORÁBAN

forrás: http://omsz.met.hu/ajanlo/wmo2004.html

Michel Jarraud úrnak, a WMO főtitkárának üzenete
A 2004. évi Meteorológiai Világnapon a Meteorológiai Világszervezet (WMO), az 1873-ban alapított Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (IMO) utódja, konvenciójának 1950. március 23-i hatályba lépését ünnepeljük. Az erre a napra kiválasztott téma, "Időjárás, klíma és víz az információs társadalom korában", utal a meteorológiai, hidrológiai és kapcsolódó geofizikai tudományok haladását elősegítő technológiák alapvető szerepére abban, hogy a Nemzeti Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálatok hozzájárulhassanak a társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, illetve a környezet védelméhez. A WMO támaszkodik e technológiák alkalmazására a légköri és óceáni rendszerek, valamint a vízkörforgás megfigyelésében, megértésében és előrejelzésében, illetve aktívan támogatja azt.

Napjainkban a világ gyorsabban változik, mint eddig valaha. Jobban tudatában vagyunk a gazdaság érzékenységének az időjárással, a klímával és a vízzel szemben, melyek jóformán minden emberi tevékenységre hatással vannak. Egyre nagyobb például az aggodalom a természeti veszélyek miatt. Az elmúlt évtized statisztikái azt mutatják, hogy a természeti katasztrófák több mint 80 %-a meteorológiai vagy hidrológiai eredetű. Az 1950-es években a természeti katasztrófák, beleértve a hidrometeorológiai eredetűeket, földrengéseket és vulkánkitöréseket, becslések szerint évente 4 milliárd US$ kárt okoztak, míg ez a szám az 1990-es években 40 milliárd US$ volt. A károk több mint 65 %-a, valamint a nem természetes halálesetek közel 90 %-a időjárással, éghajlattal, valamint vízzel kapcsolatos katasztrófáknak volt tulajdonítható. Több mint 280.000 halálesetet az aszály okozott a 90-es években. Sajnálatos módon a kapcsolódó hatások terhe aránytalan mértékben a fejlődő országokat sújtja.

A történelem során valóban még soha nem várták el ennyire a meteorológiai, hidrológiai és kapcsolódó geofizikai tudományágaktól, hogy megfeleljenek a fenntartható fejlődés kihívásainak olyan területeken, mint katasztrófa-enyhítés, élelmiszer-biztosítás, vízgazdálkodás, szállítás, turizmus és szennyeződés-ellenőrzés. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy az említett tudományágak látványosan fejlődtek az elmúlt évtizedekben, ami megerősítette a meteorológusok, hidrológusok, valamint a döntéshozók bizalmát produktumaik értékében, valamint a nagyközönség és más felhasználók bizalmát abban, hogy a WMO égisze alatt működtetett rendszerek megfelelnek az elvárásoknak. Néhány fontosabb előrelépés, mely e bizalom erősödéséhez vezet, abból a környezetből származik, melyben ezek a tudományágak fejlődnek.

Ilyenek például:
• Nagy mennyiségű nem hagyományos, elsősorban műholdakról származó megfigyelések elérhetősége;
• Jelentős fejlődés a légköri dinamikai és fizikai folyamatok, valamint az óceánokkal és a földi rendszer különböző elemeivel való kölcsönhatások tudományos megértésében;
• A numerikus időjárás előrejelzés minőségének és pontosságának példa nélkül álló fejlődése. Ennek eredményeként napjainkban az ötnapos előrejelzések ugyanolyan jók, mint a kb. 20 évvel ezelőtti kétnapos előrejelzések, és az északi, illetve déli féltekére vonatkozó előrejelzések ugyanolyan minőségűek. Az összes tudományágat tekintve ez az egyik legfőbb sikertörténet a XX. század második felében;
• Az El Nino és La Nina jelenségek előfordulásának, valamint a kapcsolódó hatásoknak előrejelzése a világ különböző részeire egy évszakra vagy egy évre előre;
• Éghajlati tervezések lehetősége több évtizedes időskálán. Ez vezetett számos éghajlat változási tanulmányhoz és a WMO/UNEP Klímaváltozás Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change) által készített értékelésekhez.
Ezeket az eredményeket elsősorban a megfigyelés, távközlés és számítástechnika területén bekövetkezett fontosabb tudományos áttörések és technológiai fejlődések tették lehetővé. Tudvalevő, hogy a távközlés és informatika fejlődése segítette a WMO Időjárási Világszolgálatának (World Weather Watch) elindítását 1963-ban. Napjainkban a WMO koordinálja a megfigyeléseket mind hagyományos, mind a legkorszerűbb megfigyelési rendszerek, például automata állomások, időjárási radarok, meteorológiai és kutatási-fejlesztési műholdak alkalmazásával.

Az óceán hajók és bóják által történő megfigyelésén kívül a WMO szponzorálja a fejlettebb technológiájú mérések bevezetését, melyek hozzájárulhatnak a levegő-tenger kölcsönhatás jobb megértéséhez és a tengeri felhasználóknak nyújtott szolgáltatások magasabb színvonalához. Argo uszályok megadnak például hőmérsékleti profilokat 2000 m mélyről, mérik a felszín alatti áramlatokat, és az összegyűjtött adatokat műholdak segítségével továbbítják.

Az információs társadalom korának másik eredménye a vízkörforgás és vízminőség megfigyelése modern technológiák és tudományos fejlesztések alkalmazásával. Ez alapvető fontosságú a vízkészletek becslésében, vízgazdálkodásban, árvizek előrejelzésében és az édesvíz előrelátó és igazságos felhasználásában, annak érdekében, hogy az édesvízellátás növekvő problémáival szembe tudjunk szállni. Ennek érdekében a csapadék, vízhozam és vízszint megfigyeléseket napjainkban gyakran műholdak továbbítják a Nemzeti Hidrológiai Szolgálatok vagy Vízügyi Hivatalok központi irodáiba feldolgozás céljából. Ezek az új lehetőségek segítik a Nemzeti Hidrológiai Szolgálatokat a növekvő vízhiány okozta kihívásoknak való megfelelésben. Jelenlegi becslések szerint több mint egymilliárd embernek nem áll rendelkezésre biztonságos ivóvíz a közelben. Ez a helyzet várhatóan még rosszabb lesz az urbanizáció és népességnövekedés következtében.

A környezetvédelem vonatkozásában a WMO Globális Légkörmegfigyelő Rendszere (Global Atmospheric Watch) figyelemmel kíséri a légkör kémiai összetételét, beleértve az üvegházhatású gázokat, az ózonréteget, az ultraibolya sugárzást, valamint a légszennyező anyagok, aeroszolok, reaktív gázok és radioaktív izotópok transzportját. A program integrálja a megfigyelést és kutatást, és a légköri változásokra korai riasztórendszert üzemeltet. Ehhez kapcsolódóan a WMO koordinálja a Regionális Specializált Meteorológiai Központok globális hálózatát, annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék az emberek által előidézett és egyéb környezeti vészhelyzeteket, beleértve a nukleáris és kémiai baleseteket.

A nagyteljesítményű számítógépek és távközlési eszközök által támogatott megfigyelési rendszerek lehetővé tették a numerikus időjárás előrejelzés, és ezáltal a különféle időjárási jelenségek valós idejű előrejelzésének fejlődését. A súlyos trópusi viharok tekintetében például az előrejelzések és riasztások magukba foglalják a műholdas képeket az észlelésre és nyomon követésre, a légkör-óceán rendszer számítógépes modelljeit a pusztítás erősödésének és pályájának előrejelzésére, valamint a modern távközlési eszközöket a felhasználók felé történő továbbításra. A trópusi ciklonok 3 napos előrejelzése, a riasztások hatékonysága és a készenléti intézkedések folyamatosan fejlődtek, ami a kapcsolódó halálesetek számának drasztikus csökkenéséhez vezetett.

Kis kiterjedésű, súlyos viharok és tornádók esetében a specifikus riasztások a vihar kitörése előtt csak néhány órával vagy perccel lehetségesek. Ebben a kritikusan rövid időszakban a riasztások alapja a Doppler radar technológia a forgószelek érzékelésében, valamint az előrejelzők szakértelme, a nagysebességű távközlés és megfelelő rádió- és TV-kapcsolat a riasztások eljuttatásában az érintett közösségekhez.

A kvantitatív csapadék előrejelzés fejlődése segíti a hatékonyabb vízfelhasználást, az integrált vízgazdálkodást és az árvizekre vonatkozó riasztásokat. A WMO általános célkitűzése, hogy minden ország - bármilyen fejlettségi szinten is áll a gazdasága - hozzájusson az alapvető nemzeti szükségleteit kielégítő előrejelzésekhez és információkhoz.

Az időjárás és éghajlat gazdasági és társadalmi értékeinek elismertsége is egyre növekszik. Az időjárással, éghajlattal és vízzel kapcsolatos információk valóban alapvető fontosságúak a legtöbb társadalmi-gazdasági tevékenységben. Az időjárási és hidrológiai előrejelzéseket használják például többek között a mezőgazdasági termelés növelésében, a vízkészletekkel való gazdálkodásban, az elsivatagosodás elleni küzdelemben, a biztonságos és hatékony szállításban, a légszennyeződés ellenőrzésében, a villamos-energia előállításában és elosztásában, a szabadidős tevékenységek szervezésében és a biztosításiparban.

Az évszázad kihívásainak való megfelelésben lényeges az új technológiák alkalmazása. Az információs technológia és a hozzákapcsolódó meteorológiai fejlődés nélkül alig valószínű, hogy a világ tisztában lenne a növekvő mennyiségű üvegházhatású gázokkal, az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásukkal, az ózonréteg elvékonyodásával és a környezetszennyezéssel, illetve sokkal kevésbé lenne képes környezetvédelmi stratégiák kifejlesztésére és alkalmazására olyan egyezmények által, mint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC), a Bécsi Egyezmény az ózonréteg védelméről, és Montreali Jegyzőkönyve, az ENSZ Egyezmény az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelemről és Egyezmény a határokon átterjedő szennyező anyagokról.

Az "Információs Társdalom Kora" által a meteorológia, hidrológia és kapcsolódó geofizikai tudományágak számára biztosított lehetőségek segítik a WMO-t és tagországai Nemzeti Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálatait abban, hogy jobban megfeleljenek az élet- és vagyonvédelemmel kapcsolatos kihívásoknak, fokozottabb felkészültség, sérülékenységi becslések, a fenntartható fejlődésben való közreműködés és a szegénység csökkentése által. A WMO hozzájárulhat a XXI. század kihívásainak kezeléséhez azzal, hogy elősegíti az új, elérhető technológiák alkalmazását annak érdekében, hogy