forrás: http://www.vahava.hu/

A meteorológiai kutatásoknak gazdag hagyományai vannak Magyarországon. Igen jelentős adatbázis halmozódott fel az elmúlt 150?200 év alatt. A klímaváltozás várható következményeivel is évtizedek óta foglal-koznak a hazai kutatók. Különböző éghajlat változási forgatókönyvek készültek. A 20. század kilencvenes éveiben az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Környezetvé-delmi Minisztérium több alkalommal össze-gezték és publikálták a változások várható tendenciáit és ezek hatásait elsősorban a mező- és erdőgazdálkodásra, továbbá a vízgazdálkodásra és az energiafelhasználásra.

A mezőgazdasági kutatók közel száz éve foglalkoznak az időszakonként fellépő aszá-lyos évek kedvezőtlen hatásainak mérséklésével, a károk megelőzésével. A növényne-mesítők, a talajműveléssel foglalkozó szakemberek és az erdészek már azokban az időszakokban figyelmet fordítottak az alkalmazkodási lehetőségek kimunkálására, amikor ezeket a kifejezéseket, hogy ?környezetvédelem?, vagy ?globális klímaváltozás? még nem ismerték és ezért nem is hasz-nálták.

Egyértelműen állítható, hogy jelentős szellemi potenciál halmozódott fel Magyarországon a klímáról, annak változékonyságáról, a szélsőséges időjárási események előfordulásáról és hatásáról. Átfogó és teljes körű szintézis azonban még nem készült a ?változás ? hatás ? válaszadás? rendszerben.
A jelen kutatási projekt alapvető célja megűkísérelni az eddigi eredményekből, és néhány részterületen elérhető új ismeretekből létrehozni ezek nagyrendszer szintézisét, amelyből megfelelő következtetések vonhatók le a további tudományos kutatások, a gazdaságpolitikai és társadalompolitikai döntések számára, rövid-, közép-, és hosszú távon, illetve regionális és országos vonatkozásban egyaránt.

A klímavédelem elsősorban azt jelenti, hogy csökkenteni igyekeznek a légkörbe kijutó üvegházhatást kiváltó gázok mennyiségét. Magyarország mintegy 0,5%-kal járul hozzá a Föld légkörébe kijutó gázok felhalmozódásához. A viszonylag csekély arány ellenére elfogadhatatlan az olyan nézet, amely figyelmen kívül hagyja a globális érdekeket. Magyarország nemzetközi kötelezettségeket vállalt. A Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt 6% CO2 csökkentés teljesítése nem jelent nagyobb nehézséget, mert a hazai nehézipar jelentős leépítése alapjában véve lehetővé vált annak elérése. Ugyanakkor a gépkocsi állomány nagymérvű növekedése fokozza a CO2 és a dinitrogén-oxidok kibocsátását.
Fontos hangsúlyozni, hogy a CO2 emisszió csökkentése nem csak klímavédelmet jelent, hanem a természeti erőforrások egyik nagyon fontos csoportjának, a fosszilis tüzelőanyagok takarékos felhasználását is, ami a fenntartható fejlődés egyik előfeltétele.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003?2008, kilenc akcióprogramot tartalmaz. Ezek között található az Éghajlatváltozási akcióprogram, amelyre 6 év alatt 262 millió forintot kívánnak fordítani. Az akcióprogramon belül a következő specifikus és operatív célkitűzések szerepelnek, amelyekkel koordinálni szükséges a jelen kutatási projekt feladatait:

? Az energiagazdálkodási tevékenységből eredő légköri kibocsátások csökkentésének előmozdítása.
? Megújuló energiahordozók hasznosításával kapcsolatos technológiák fejlesztése és telterjesztése.
? A közlekedési eredetű szennyező anyagok kibocsátásának mérséklése.
? Az üvegházhatású gázok mezőgazdasági és hulladék eredetű kibocsátásának mér-séklése, valamint a szén-dioxid nyelőkapacitások erősítése.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására megfelelő alkalmazkodási stratégiákat és eljárásokat szükséges kidolgozni. Ezek a több évre kialakuló ciklusokra, illetve a szélsőséges időjárási eseményekre irányulhatnak. Ez utóbbiak megjelenése nagy valószínűséggel bekövetkezik, de nem lehet megbízhatóan prognosztizálni típusukat és időpontjukat.

A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Prog-ramok környezetvédelmi, illetve agrárgazdasági jóváhagyott projektjei között több olyan található, amely kapcsolatba hozható a klímaváltozással és annak hatásaival. Ezek között találhatók a következők:

? Felhasználó-orientált meteorológiai, éghajlati és környezeti információ-szolgáltató rendszer tudományos módszertani bázisának és szolgáltatásainak fejlesztése.
? A nemzeti erdővagyon minőségi fejlesztésének és bővítésének, valamint a fahasznosítás korszerűsítésének programja.
? A Kárpát-medence éghajlatának tendenciái és ezek lehetséges hatása a levegőminőség alakulására.
? Klímaváltozás, tájhasználat, ökoszisztéma.
? Erdő és klíma.
? Szél és napenergia Magyarországon.

Ugyancsak az NKFP keretében zajlik Várallyay György vezette konzorcium keretében az agrár ökoszisztémák újszerű meg-közelítésben zajló kutatásai, melyek ? érthetőek ? szorosan összefüggenek a klímával, a klíma ingadozásával, változásával.

NKFP pályázatos témája a ?Precíziós nö-vénytermesztés?, amely Németh Tamás ösz-szefogásában, konzorciumban folyik, s ugyancsak szorosan kötődik az éghajlati viszonyokhoz, akárcsak s ?Búza konzorcium? Nagy János a ?Kukorica konzorcium? Dudits Dénes vezetésével folyó kutatások.

A felsorolt projektek 3?4 évre szólnak jelentős pénzügyi támogatással.

A Magyar Tudományos Akadémia, az Oktatási Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Országos Tudományos Kutatási Alap szintén finanszíroznak olyan kutatási témákat, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak a klímaváltozás hatásainak vizsgálatával. Példaként említhető az aszálykárok elemzése, a gazdasági növények biotikus stressztűrő képességének kutatása, a megnövekedett légköri CO2 tartalom és a biomassza képződés közötti összefüggések vizsgálata, de itt említhető az öntözési technológiák korszerűsítése is.

Több környezet- és természetvédelmi társadalmi szervezet (pl. Energia Klub, Levegő Munkacsoport, WWF Magyarország, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége) tanulmányokat publikáltak a klímaváltozás témaköréből. Ezek szintén hasznosíthatók a szintetizáló szakaszban.

A vázolt áttekintés azt a nézetet erősíti, hogy feltétlenül indokolt egy nagyméretű és interdiszciplináris szintetizáló tevékenység kísérlete, melyben a részvétel önkéntes, mindenki megőrzi a szellemi tulajdonára vonatkozó jogait és nyilvánvalóan eleget tesz beszámolási kötelezettségeinek a pénzügyi támogatást adó szervezet, intézmény felé. Ugyanakkor az összesített eredmények impulzusokat ? remélhetőleg finansziális jellegüket is ? adnak a további egyéni vagy csoportos kutatómunkákhoz, valamint a gazdasági és társadalmi döntések meghozatalához.