Critical Mass - új dimenziók

A döbbenet és a felháborodás roppant nagy volt, hiszen, ha úgy tetszik, ennél jobban nem is lehetne palira venni embereket, közösségeket, egy egész várost, mint hogy az érvényben lévő városfejlesztési programban aláírt, lepecsételt pontokat semmibe véve úgy újítanak fel egy útszakaszt, hogy azon kerékpársávot nem is alakítanak ki. Csak hasonlításképpen, ez körülbelül annak felel meg, mintha valaki egy kávézót akarna létrehozni - mosdó nélkül. Vagy egy iskolát működtetni tornaterem nélkül, vagy egy szállodai szobát kiadni ablakok nélkül, esetleg egy mozit üzemeltetni fűtés és légkondi nélkül. Nonszensz. Kükü (Kürti Gábor - Critical Mass fő-aktivista) elmondta, magától értetődő reflex kell, hogy legyen, hogy mielőtt útat újítanak fel, beletervezik a bringasávot is, azt mondta, ez olyan elemi dolog, mint hogy mielőtt írni készülsz, meghegyezed a ceruzád.





Szerencsére László János, a Kerékpáros Klub elnöke (akit a bringások társadalma folyamatosan és egyöntetűen kitüntet a bizalmával, hogy ő tárgyaljon a nevükben, és aki ezt a bizalmat rendszeresen megszolgálja) bíztató, abszolút pozitív hírekkel tért vissza a Demszkyvel folytatott tárgyalás után. Demszky konkrétan megígérte, hogy a következő 2 hét során orvosolni fogják a kialakult kínos helyzetet, és megtervezik a bringasávot a kiskörútra. A bringások ezt a fejleményt melegen üdvözölték, és egyöntetű "úgy legyen"-nel bizalmuknak adtak hangot - ám azt is elhatározták, hogy ezentúl új sebesség-fokozatba kapcsolnak, és nem fognak tétlenül üldögélni, és várni, hogy a bringasáv az ölükbe hulljon, hanem a legkülönfélébb módokon elébe mennek annak.

A jövőben például, ha minden jól megy, a bringás demonstrációk nem annyira tüntetések lesznek, mint inkább bemutatók. Az első nagy demonstráció azt fogja bemutatni Budapestnek, hogy mennyire európai élmény az, amikor a kiskörúton van bringasáv. Ezt az élményt egy 24 órás demóval demonstrálják majd, vélhetően egész Budapest legnagyobb örömére, és ez csak a kezdet. A bringások ezentúl sokkal jobban rajta tartják a szemüket a városvezetésen, és többé ilyen ronda malőr nem fordulhat elő (Bodor Ádám bringaügyi biztos ezzel az esettel bebizonyította, hogy olyan korlátai vannak, melyek megkérdőjelezik megbízhatóságát az ügyben). Másrészt ezentúl sokkal aktívabbak is lesznek, úgy értve, hogy aktivitásuk nem korlátozódik "egyszerű tömegtüntikre", hanem az érdekérvényesítés, tudatformálás összes szintjén és hullámhosszán folyamatosan azon lesznek, hogy napról-napra egy jobb és jobb világban élhessünk. A keddi gyűlés vélhetően egy kisebb ősrobbanásnak felel meg, amely sok-sok szálon indít el folyamatokat - mindenki legnagyobb örömére.

Jó folyamatokról már most is be lehet számolni, Kükü (Kürti Gábor) például kiemelte a gyűlésen, hogy a bringások drasztikusan növekvő száma a bringás gázolások számát csökkenti, hiszen az autósok kezdik megtanulni, hogy hogyan néz ki a közlekedés bringásokkal (ez a folyamat még persze gyermekcipőben jár, de már érezhetően úton van). Erdős Miklós, a Hírtv riportere olyan hallatlan szimpátiával és empátiával beszélgetett a biciklizésről, noha jómaga autózik, hogy László János, akivel a beszélgetést folytatta, konkrétan el is ámult. A média szimpátiája a bringások és Budapest ügyében egészében tapinthatóvá vált, az index.hu például (köszönet Mészáros Zsófinak) egy három napos ünnep harmadik napján (pünkösd hétfőn) közölt hírt a keddi gyűlésről, amely nyomán kedden már a kereskedelmi tévék híradóiban is megjelent a hír az összes fejleménnyel együtt. Ha valami miatt jó New Yorkban élni, az az, hogy a New York-iak szeretik New York-ot, nos, ez a szeretet, a keddi gyűlés fényében úgy tűnik, Budapesten is kezd kivirágzani.

Ami a kiskörúti bringasáv ügyét illeti, 2 hét múlva lehet majd a konkrétumok felett örvendezni, vagy azt csinálni, amit a konkrétumok kiváltanak a bringásokból. Ez azonban, a "keddi gyűlés" nyomán úgy néz ki, csupán csak a kezdet. Remélhetőleg napról-napra nő majd azoknak a száma, akik megértik, hogy a bringasáv nem arról szól, hogy egy kisebbség saját utat intéz magának a városban - hanem arról, hogy Budapest fejlődését egy mindannyiunk számára civilizált irányba kormányozzuk.

Mert lehet egy város lepukkadt, ahol 70-nel tepernek az autók, kamionok döngetnek a belvárosban, a hontalanok köztereken alszanak, vizelnek, hatalmas a por, hatalmas a zaj, és mindenki menekül kifelé a belvárosból, ahova csak akkor mennek be oxigénmaszkokban, ha nagyon szükséges (ahogyan az Ötödik elemben láttuk), és lehet egy város szép, tiszta, civilizált és kellemes, ahol a belvárosban nyitott ablakoknál alhatnak, ébredhetnek és dolgozhatnak az emberek, a gyermekeik felkiabálhatnak, ha szükségük van még pénzre fagyira, esténként pedig akár teraszokon ülve, akár kézen fogva sétálgatva, beszélgetve, nevetgélve, akár babakocsit tolva, akár egy gördeszkán suhanva mindenki azt élvezheti, hogy milyen kellemes város ez a Budapest. Erről szólnak a bringautak, és erre hajtanak a bringások, és ehhez kívánunk sok sikert egész Budapestnek.