microcspv    "time is not money"
logo Marilyn



2008-04-15

Katyn, a főszereplő szemével

Artur Zmijewski beszél a filmről


Andrzej Wajda legújabb filmje a Katyn, ami az 1940-ben az orosz belügyi népbiztosság kivégzői által meggyilkolt csaknem 22 ezer lengyel hadifogolynak állít emléket. A filmnek tavaly szeptemberben volt a varsói premiere, most pedig hozzánk is lejutott, a 2nd Region kft. forgalmazó jóvoltából.

A film budapesti sajtótájékoztatóján a Lengyel Intézet igazgatója mellett jelen volt az Andrzej-t játsszó főszereplő színész is, Artur Zmijewski.

A fiatal színész a beszélgetés alatt olyan szokatlanul alapos történelem-ismeretről és árnyalt történelem-szemléletről tett bizonyságot, amit nem vártunk volna egy színésztől. Több részletet is megtudtunk tőle a filmről, és a Katyn tragédia hátteréről, utóéletéről. Elhangzott, hogy Wajda már régóta szerette volna filmre vinni Katyn történetét, a lengyel hadifoglyok (tisztek és a háború előtt értelmiségként dolgozó tartalékos katonák) orosz katonák általi, ítélet nélküli kivégzését Katyn-ban, Tverben és Harkovban, 1940 tavaszán. Ezt a tervet az gátolta eddig, hogy a rendező nem talált egy méltó forgatókönyvet. (Végül megtalálta Andrzej Mularczyk történetét, amit vele együtt négyen formáltak könyvvé).



A Lengyel Intézet igazgatója elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy a következő generációk sora pontos információkat kapjon a történelmi bűnökről (amiről évtizedekig nem lehetett beszélni.). Ezért is készítettek egy dolgozatversenyt Lengyelországban a Katyn forgatása előtt, ″emlékszem Katyn-ra″ címmel, aminek az volt a feladata, hogy mindenki írja le, mit tud Katyn-ról, milyen emlékei vannak ezzel kapcsolatban.



A forgatás 2006 októberében kezdődött, és 2007 januárjáig tartott. 4 millió euró volt a film költségvetése, ami az átlag lengyel filmek költségvetésésénél jóval több. Mint megtudtuk, 2008 március végégig több, mint 3 millióan látták Lengyelországban, a mozikban, és már megjelent DVD-n is, ami gyengénlátók számára használható melléklettel rendelkezik. Lengyelországban Sas-díjra jelölték, ami az ottani egyik legfőbb filmdíj, éspedig 11 kategóriában. (A Katyn-t beválogatták az idei Oscarra is, a legjobb idegennyelvű film kategóriában, de végül egy osztrák film, a Pénzcsinálók c. dráma nyerte meg az Oscart.)

Artur Zmijewski az első mondatával már megnyerte az ottlevők szimpátiáját: azzal kezdte, hogy nagy felelősség számára, hogy egyedül kell képviselnie a stábból a filmet, de igyekszik megfelelni a feladatnak. A színész arra a kérdésre, hogy mit jelent számára Katyn, azt válaszolta, hogy azt, amit a többi, történelmi tudattal rendelkező lengyel számára - egy hatalmas szálkát a szívében, mert évtizedekig nem lehetett róla elmondani az igazságot. Azzal folytatta, hogy Katyn felkutatásának még mindig nincs vége, még nem zárták le a vizsgálatokat, mert egy sor olyan dokumentum létezik, ami más, még nem hozzáférhető dokumentumra utal, és még sok elem feltárásra vár. A Katyn-i tragédiában minden második család érintett volt Lengyelországban, így például ő is, akinek a krakkói nagyapja esett ott el, de elmondta azt is, hogy a feleségének a családja is érintett, és a 25 éves házasságuk alatt ezerszer szóba került Katyn tragédiája.

A sajtótájékoztató idején Wajda éppen Harkovban tartózkodott, ahol az ő apját (Jakub Wajda-t) is megölték az orosz katonák.

Zmijewski elmondta, hogy az ő filmbeli alakját egy valóban létező fiatal hadnagyra, Solski századosra alapozva írták meg, aki a lengyel hadsereg legfiatalabb tisztje volt. Andrzej alakja részben az ő életrajzán alapul, de nem teljesen. A tábornok karakterének a sorsát (akit Jan Englert játszott) egészen pontosan be tudták azonosítani. Wajda a filmet, ahogy Zmijewski-től megtudtuk, leginkább a családtagoknak szánta, az otthonmaradottaknak, a nőknek, anyáknak. A színész szerint nem nagyon fog véget érni az oroszokkal való vita Katyn-ról. Az oroszok nem fogadják el, hogy a Katyn-i mészárlás népírtás volt, amiért jóvátétel járna a kivégzettek családtagjainak. Zárva tartják az archívumokat, amikben olyan dokumentumok vannak, amik közelebb vihetnének az igazsághoz, és az általános orosz vélekedés az Katyn-ról, hogy el kell felejteni az egészet. Az orosz sajtóban olyan cikkek jelennek meg, amik szerint semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a szovjetek követték volna el a lengyelek lemészárolását. Wajda azt mondja, hogy Oroszországban vannak olyan elemzők, akik szerint Katyn-t a sztálini bűnök körébe kell sorolni, és fell kell tárni.



Moszkvában zárt körű vetítést tartottak az ottani lengyel követségen, és az ottani nézőknek is az volt az álláspontja, hogy Katyn nem az orosz nép bűne volt, hanem a sztálini rendszeré.



Zmijewski szerint mindenképp beszélnünk kell róla, és az ő személyes véleménye szerint mindent ki kell deríteni Katyn-ról, amit csak lehet, hogy emlékezhessünk rá. A 42 éves színész elmesélte, hogy a lengyel fiatalokat általában nagyon megrázta a film, az ő saját 15 éves lánya azt mondta róla, hogy nem volt annyira keményen bemutatva a kivégzés, illetve az egész, mint ahogy azt ő várta volna a családi elbeszélések alapján. Zmijewski megjegyezte, hogy hallott olyan fiatal nézőkről, akik a film végén meg voltak róla győződve, hogy heppiendes történetet látnak, vagyis, hogy a végén mégsem végzik ki a katonákat. (Van még mit tanítanunk a fiatal generációnak, jegyezte meg a színész).

A közönség reakcióiról szóló kérdésre azt válaszolta, hogy mindenhol élénk érdeklődést váltott ki a film, és hogy sokan meglepődtek azon, ahogy a film bemutatja a német és orosz tiszteket, ahogy egymással bratyiznak. A tengerentúliak számára gyakran csak a hidegháború számít az igazi háborúnak, mondta, és a második világháború kitöréséről például semmit sem tudnak. Nem tudják, mi történt 1939 szeptemberében. (Szeptember 1-én a németek rohanták le Lengyelországot, 17-én pedig a szovjetek támadták hátba a lengyeleket.). Szerinte egyfajta felvilágosító filmként is szolgál a Katyn azoknak, akik például erről a második támadásról semmit sem tudtak.

A nézőknek általában az a legmegrázóbb élményük, ahogy látják, a sztálini rendszernek mennyire nem számított az emberélet, mennyire cinikusan és gépesen lőtték fejbe a tiszteket, közben cigarettázva. Zmijewski szerint ennek nemzetközi vonatkozása is van. Ha másért nem, már azért megérte megcsinálni ezt a filmet, a felvilágosító funkciója miatt. Zmijewski elmondta, hogy Sztálin, Berija és a nácik közös célként tűzték ki a lengyel értelmiség kiírtását, hogy ezzel csökkentsék annak a lehetőségét, hogy a háború utáni Lengyelországot fel tudják építeni (hogy ezzel eltüntessék az irányadó értelmiséget, és az embereknek nem legyen útmutatásuk az országuk újjáépítéséhez).

Elmondta, hogy valóban megtörtént az, amit a filmen láttunk, hogy a krakkói Jagelló egyetem professzori karát letartóztatták és elhurcolták a németek. (Szerencsére nem tudták mindegyik professzort megölni). Zmijewski szerint Katyn ( és 45) után a társadalom egy része vagy elhitte, amit az oroszok terjesztettek (vagyis, hogy ez náci bűn volt), vagy békésebbnek gondolta nem foglalkozni vele. Zmijewski Wajdával két dokumentumfilmet is megnézett a forgatás előtt, az egyik egy náci, a másik egy orosz propagandafilm volt a Katyn-i mészárlásról.

Mindkettő a másik félre kente a bűnt, de ami a szöveg mögött látszódott a filmen, amit megmutatott a sírok feltárásáról, az újraforgatva bekerült a filmbe. Zmijewski többes számban beszélt erről a forgatás előtti alkotói folyamatról, ″nem hagytuk, hogy manipuláljanak minket ezek a filmek. - mondta (mármint Wajda és ő nem hagyták). Ahogy folytatta, ″az orosz tiszt alakját beépítettük″, amivel arra utalt, hogy nem az orosz emberekkel van baja Wajda-nak, hanem a sztálini rendszerrel.



A színész úgy fogalmazott, hogy a film támaszt nyújt azoknak, ″akik megtörtek a tények, vagy a sors súlya alatt″. Szerinte a film inkább pszichodráma, mint más műfaj, ami azt veti fel, meddig mehet el az ember a totalitárius rendszerekkel szembeni megadásban, anélkül, hogy szembe ne kellene köpnie magát. Zmijewski szerint Wajda-nak sikerült elkerülnie a didaktikus üzenetet, mindenki eldöntheti magában, hogyan viselkedett volna az adott helyzetben.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy mind német, mind orosz részről van jelentkező a film forgalmazására, de még nem dőlt el semmi. Az orosz bemutatón sokan könnyeztek, és azt mondták, örülnek, hogy valaki végre kimondta az igazságot. A főszereplő színész a filmre készülve elment Katyn-ba, és ott igazi megrendülést érzett. A tizenvalahány ezer lengyel tiszt holtteste mellett még további fél millió áldozatot találtak a kutatók, akiket a sztálini rezsim végezett ki.



A film szerinte nem politizálni akar, hanem emberi sorsokat tükrözni, és az igazságot bemutatni.

Az Oscar-jelöléssel kapcsolatban elmondta, hogy akár hisszük, akár nem, nem volt csalódás számukra, hogy egy másik film kapta a díjat, de egyfajta hiányérzet fogja el, amikor erre gondol. Az ő számára már az nagy boldogság, hogy egyáltalán jelölték a filmet Oscarra. (a film csupán 5 szavazattal maradt le a díjról.) Zmijewski szerint nem lehet ezt a filmet Oscar-ral mérni, mert nem is ezért készült.



Később még megtudtunk olyan fontos információkat, mint hogy eddig 22 ország vásárolta meg a vetítési jogát. A hazai forgalmazó elmondta, hogy a hétfő esti díszbemutató után keddtől, március 15-től az Uránia Filmszínház játssza a filmet, premier előtt, majd csütörtöktől még két budapesti mozi tűzi műsorára, a Művész mozi és a Palace Mammut mozi. Összesen 5 kópiával fut a film, és május elején jut el vidékre is, Szegedre, Szombathelyre, és lehet, hogy Debrecenbe is. Egyébként a hazai díszbemutató dátuma nem volt véletlen, mivel április 14-e a Katyn-i bűntény felderítésének és közzétételének napja (1943-ban ezen a napon derült fény a tragédiára).



A nagyon szimpatikus és borzasztóan tájékozott Zmijewski úgy búcsúzott el a sajtótól, hogy megindító és emlékezetes volt számára az itt töltött idő, mert úgy érzi, ez a közönség megértette, miről szól a Katyn, mit akart elmondani a nézőinek. Sajnos a színész éppen rendez otthon, Lengyelországban, úgyhogy sietnie kellett vissza, és ezért nem tudtunk vele interjút készíteni, de amit láttunk-halllottunk tőle, az nagyon jó élmény volt.
-lido-
2008-04-15

Címkék: