A Dalai Láma személyisége hatott Budapestre

A 75 éves Dalai Láma (Tendzin Gyako) a tibeti emigráns kormány vezetője, a világ egyik legelismertebb vallási és szellemi vezetője, akit számos más díj mellett Nobel-Békedíjjal tüntettek ki, és aki a világot járva a szeretet, a türelem, a belső béke, az egyetértés és a harmónia fontosságáról beszél. Budapesten két napig tartott tanításokat a Papp László Budapest Sportarénában, szombaton és vasárnap, délelőtt és délután. A tanításaira akkora volt a nemzetközi érdeklődés, hogy a belépőjegyek már augusztus elején elfogytak.

Nem mindennapi dolog személyesen látni a XIV. Dalai Lámát, hát még a tanításait hallani, úgyhogy nem meglepő az a hatalmas érdeklődés, ami a 4 napos itt-tartózkodását kísérte. A két napos tanítását szombat délelőtt az 56-os magyar forradalomra való visszaemlékezéssel kezdte - Őszentségét nagyfokú tájékozottság és érdeklődés jellemzi, amivel a világ eseményeihez, szereplőhez viszonyul, és amivel például a mi 56-unkról is pontos képet alkotott. Elmesélte, hogy bár akkoriban (még) Tibetben volt, de szolidaritást érzett a forradalmunk iránt. Később 1979-ben egy éjszakát töltött Budapesten, és erről az utazásáról az maradt meg benne, ahogy az egész város tele volt az elnyomó szovjet diktatúra jelképeivel.

Ahogy elkezdett beszélni, szinte mondatról-mondatra került egyre közelebb a hallgatóságához, a közvetlen stílusa és a kedvessége, amik a szavain és a gesztusain keresztül hatnak, láthatóan lebilincselte a 11 és fél ezer fős közönségét. Megköszönte a pénteki meleg fogadtatását a szervezők részéről, és megemlítette, hogy talán túlzott is volt a személyét érintő tisztelet. (Más forrásból tudjuk, hogy Őszentsége nem akart külön lakosztályt a budapesti hotelben, ahol megszállt, hanem a szerzetestársaival lakott egy helyen).

A tanításában elmondta, hogy az első elkötelezettség vallásfüggetlen, ez az emocionális elkötelezettség, amit minden érző lény felé ki kell terjesztenünk. A mentális tapasztalat független tud lenni az anyagi tapasztalattól, és a erő és állhatatottság befelé fordulással megteremtheti a belső békét. Beszélt a vallások, az összes vallás fontosságáról, mivel a nagy világvallások mind a belső békét, egyetértést és harmóniát akarják elhozni az emberek életébe, ezért egyenrangúak egymással, viszont a legfontosabb, hogy az egyes vallások ne álljanak egymással szemben, hanem békéljenek meg egymással. Megemlítette, hogy a tudományos és technikai fejlődést sok változást hozott az emberek életébe (ő is ezeknek a vívmányoknak köszönheti, hogy ilyen sűrűn utazhat, és hogy péntekre Budapestre érkezhetett), és hogy ezek a találmányok fontosak, de nem hozhatják el az ember belső békéjét. A több technika több izgatottságot jelent az embernek, még több versengést és versenytudatot. Ezzel szemben a belső békét csak a belső tudattal érhetjük el, és ez a tudati békesség fontos ez emberi egsézséghez és a boldogsághoz.

A tanítás úgy zajlott, hogy Őszentsége angolul beszélt, majd egy hosszú rész után a nagyon felkészült és szimpatikus tolmács lefordította magyarra, ha valamilyen kifejezés csak tibetiül jutott eszébe a Dalai Lámának, akkor a tolmács mellett ülő saját tolmácsa segített neki angolra fordítani. Remekül működött ez a felosztás, a Dalai Láma akkor is jól elvolt, amikor várta a fordítást, nézelődött, mosolygott, vagy nevetgélt magában, időnként meditált, igazgatta a sapkáját, láthatóan jól érezte magát. Szombat délelőtt többek közt a szeretetről és az együttérzésről beszélt, az odaadás fontosságáról, arról, hogy mindig mások javáért kell cselekednünk. Behozta a „finom tudat” kifejezést, ami független az agytevékenységtől, és ami minden érző lény valódi természetét adja.

Aztán egy idő után azt mondta, hogy következzenek a kérdések, amit a jelenlevők papíron tehettek fel neki, és aztán ezekre válaszolt egyenként. Ezekből a válaszokból megtudhattuk, hogy a Föld nagy problémáinak a természeti erőforrások túlzott kiaknázását, a túlnépesedést és a globális felmelegedést tartja. Egy idő után, amikor már elfáradt (ez szombat délután volt), akkor átváltott tibeti nyelvre, és így angolra és magyarra is le kellett fordítani a szavait. A szombati tanítás kicsit hamarabb ért véget a megadottnál, mert ahogy kis büszkeséggel a hangjában mondta, mennie kell, mert most veszi át a főpolgármestertől a Budapest Díszpolgára címet. Ez így is történt, szombaton Budapest is csatlakozott ahhoz a hosszú sorhoz, amiben a világ városai (mint pl. Párizs, Róma, Velence, Wroclav, Varsó ) sorakoznak, amik Őszentségének díszpolgári címet adtak. (Az amerikai városok, mint Los Angeles, New York és San Francisco, Kulcs a ….-hoz címet adományozták, ahol a pontok helyén a város neve van).

Hétfőn reggel a Parlamentben kezdte a hivatalos napját Őszentsége, 9-kor az LMP frakciócsoportjával találkozott, majd a Parlament Felsőházi termében beszédet mondott több képviselő és érdeklődő jelenlétében. Az érkezésekor mindenki megtapsolta, és később is lehetett érzékelni, hogy a jelenlévők mennyire tisztelik őt, és mennyire szimpatizálnak vele. A később tartott sajtótájékoztatón még bensőségesebb volt a hangulat, a Dalai Láma közel ült az újságírókhoz (és Szabó Tímea és Elek József képviselőkhöz), és így még jobban érvényesült a kedvessége és közvetlensége. Most is gyakran nevetgélt, és a fordítások alatt szeretettel és barátságos tekintettel nézett végig a jelenlevőkön. (Jelen volt Wittner Mária képviselőnő is, aki előtte a Felsőházi teremben kérdést intézett hozzá, vagyis már ismerte Őszentsége, ahogy észrevette, hogy állnia kell az idősebb képviselőnőnek, küldött neki egy széket, majd töltött neki a saját ásványvízéből, és még köszöntötte is a vízzel, mosolyogva).

A sajtótájékoztatón új gondolatokat vetett fel, ha valaki végig követte Őszentsége első két napi előadásait, illetve a parlamenti nagytermi beszédét, érzékelhette, hogy új gondolati elemek jutottak eszébe az új környezetben. Felemlítette, hogy tud hazánk nehéz gazdaségi helyzetéről, de szerinte nem szabad siránkoznunk, dolgozzunk keményen, legyünk optimisták, mert az élet nem könnyű. Említette a gazdasági világválságot is, amiről már a hétvégi tanításán is beszélt, fő okainak a kapzsiságot, a spekulációt, a tudatlanságot, az irigységet és a félelmet nevezte, és kimutatta, hogy mivel ezek mind emberi érzelmek, ezért elmondhatjuk, hogy „a gazdasági válságnak érzelmi okai vannak”. A tisztességes és őszinte viselkedés a gazdasági életben is fontos mozgatórugó kellene, hogy legyen.

Bár kapott egy-két eléggé érthetetlen kérdést is, az érzékeny tolmácsa igyekezett jól összefoglalni ezeket, Őszentsége pedig semmin sem akadt fenn, hanem mindenre részletesen válaszolt.

A parlamenti esemény után kevés ideje maradt, hogy odaérjen a CEU épületéhez, ahol 2-kor zárt körben találkozott a Közép-Európai Egyetem diákjaival és tanáraival.

A szoros időbeosztását figyelembe véve keveset pihenhetett a 4 nap alatt, de ez nemhogy nem látszott rajta, hanem ellenkezőleg, érdeklődően, vidáman és figyelmesen vett részt mindegyik budapesti programján. Úgy láttuk, mindenkire hatást gyakorolt Őszentsége, aki csak egy teremben tartózkodott vele (ez áll a 11.400 fős Papp László Sportarénára is), vagy valamiképp (fizikailag) közel került hozzá, az emberek (köztük a gyakran puszta feladatvégző, kissé cinikus újságírókat, fotósokat) átvették a barátságos, kedves és nyíltszívű személyiség kisugárzását, és mindenki kicsit másképp érezte magát a vele való találkozás után. Lehet, hogy az a legjobb módja Őszentsége budapesti látogatása élményének az ébrentartására, hogy átgondoljuk a mondatait, a tanításait és javaslatait, és elutazása után is szeretettel, együttérzéssel és őszinteséggel tekintünk minden érző lényre, akik körülvesznek bennünket... Jó ötletnek tűnik...