Margit híd - biciklis áttörés #2

A Margit híd óriási jelentőségű áttörés, az első híd, amelyre rá van rajzolva a biciklisáv (illetve bocs, mégsem, hiszen a Szabadság hídon aktivisták egy időben tök profin felfestették a biciklisávot társadalmi munkában :)). A Margit híd biciklisávjai Budapest elbiciklisedésének mérföldkövei, hiszen városunk egy nagyon komoly útelágazáshoz ért azzal, hogy felújítottuk ezt a 135 éves hidat: vagy a jövő szellemében újítjuk fel, a biciklis forgalom és a hídon sétáló emberek érdekeit preferálva, vagy konzerváljuk az 1970-es évek beton-forradalmát, amely nemcsak az olcsó lakótelepek, de a várost keresztülszelő autópályák (Rákóczi út, Kossuth Lajos u), a föld alá kényszerített másodrendű gyalogosok korszakának nyitánya volt.

Budapest jól döntött. Budapest elkötelezte magát a ZÖLD típusú jövő mellett, konkrétan rálépett a helyes útra :))) Sokan persze úgy tekintik e biciklisávot, hogy a biciklisek vívták ki maguknak, ezért fontos megjegyezni, hogy ez egy konszenzusos döntés (lásd korábbi cikkünket). A biciklisek, persze, döngették a kapukat, amit aztán egy stratégiai pillanatban az LMP is felkarolt, de végül a közgyűlés abszolút többséggel döntött úgy, hogy Budapest egy biciklis forgalom-barát, azaz közlekedés-barát Margit hidat akar, és nem egy 1800-as évek stílusú hidat "kocsikkal". A döntés valójában nem a biciklis tüntetés a hatására született, pontosabban nem közvetlenül azért, mert a biciklisek ezt akarják, illetve ezt akarták. A tüntetés azért (is) volt óriási horderejű, mert mint demonstráció szembesítette a városlakókat és a döntéshozókat a ténnyel, hogy Budapest tele van biciklisekkel, és percről percre egyre többen kapnak rá a jelen és a jövő legdivatosabb közlekedési formájára. Tulajdonképpen egy Critical Mass volt e tüntetés, amely bemutatta, hogy rengeteg biciklis van, és ez az érvelés mindig nagyon meggyőző :)

A biciklizés egy olyan jelenség, amire Budapest roppant büszke lehet, mert biciklis kultúrája csak a legmenőbb civilizált városoknak van. Az pedig, hogy Budapest konkrétan támogatja a biciklizés terjedését, kiemelkedő jelentőségű tény.

Természetesen az autók, a benzines, gázolajos közlekedő-gépek hasznosak, amíg az embert szolgálják (egyébként a bicikli is gép, csak emberi meghajtású és nem motoros:)). Ha például valakinek le kell utaznia Budapestről Pécsre 3 óra alatt, akkor jó, ha van egy autó a családban. Vagy amikor valakinek szül a barátnője, és be kell vinni a kórházba (vagy a Születés házába), akkor is jól jön egy autó. És persze jó egy autó akkor, amikor tomboló vihar van, zápor, villámlás, fákat tépkedő viharos széllökések. Minden más esetben azonban egy autó drabális túlzás, mert miért menne valaki autóval a munkahelyére vagy bevásárolni, vagy isibe? Miért menne valaki este vagy délután szórakozni autóval? Miért használna valaki autót ahhoz, hogy városon belül eljusson A-ból B-be? Miért kell egy egytonnás vasat mozgatni ahhoz, hogy egy 50-100 kilós ember célba jusson? Miért kell egy egytonnás gép ahhoz, hogy Te eljuss A-ból B-be városon belül? (Mellesleg, ha lennének biztonságos bicikliutak a városokon kívül, akkor valószínűleg sokan utaznának 100 kilométereket is inkább biciklivel, hiszen az hatalmas élmény, végtelenül olcsó, élvezetes). Miért használnál városon belül autót, amikor az egy tonnás gép kifogyóban lévő természeti kincset, a kőolajat pusztítja. Az, hogy elmegy valaki egy teszkóba venni egy kiló kenyeret meg egy karton cukrozott "üdítő" italt, nem biztos, hogy elegendően jó indok ahhoz, hogy a kőolajkészletet tovább pusztítsuk. Ráadásul, miközben az egytonnás vas elvisz valakit A-ból B-be, óriási mennyiségű szmogot is termel, és tudnod kell, hogy a szmog akkor is árt, akkor is öl, ha a szél kiviszi a városból - mert Földünk egy zárt rendszer, a szmog sem tűnik el, hanem bekerül a légkör magasabb áramlataiba, és a sarkkörökön landol, a jégpáncél és hótakaró vakító fehérségét a szürke irányába tolva el, amitől az olvadásuk akkor is tovább fokozódna, ha a légkör nem melegedne tovább (amiért ugyancsak a kipufogó gázok a felelősek).


A biciklizés a legjobb dolog - a BKV mellett is, gondolj bele, 320 forint eljutni az Astoriatól a Kálvinig?? - miközben bringával nemcsak nulla forint, de közben mozogsz is, és élvezetes is. Aki BKV-zik vagy autózik, havonta 10/30 ezret költ a járműre (BKV/Autó), de ezen a költésen felül még kellene vennie legalább 10 ezerért egy profi kondibérletet is, amely révén naponta annyi egészséges mozgáshoz jut, mint az, aki biciklivel jön-megy a városban.

Egy szó, mint száz, minden abba az irányba mutat, hogy a legtutibb dolog biciklivel közlekedni (nyugi, az autód közben megtarthatod :))). Egyszerűen semmi sem szól ellene, ezért is forradalom az, ami zajlik. Az egyetlen fékező erőt a "bicikliutak" hiánya gyakorolja, és az, hogy az emberek jelentős százaléka, túlnyomó része még mindig autóval közlekedik. Olyan ez, mint a dohányzás. Amíg mindenki dohányzott, nehéz volt leszokni. Ma már, hogy nagyságrendekkel kevesebben cigiznek, milliószor könnyebben megy, és egyre többen szoknak le, és egyre jobban gyorsul ez a folyamat is.

A biciklizéssel ugyanez a helyzet. Amíg nincsenek bicikliutak (sávok), amíg nincs felfestve az útra mindenütt, hogy "ez itt a bringás forgalom helye", addig egy hezitáló számára nehezebb lesz meghozni a döntést, hogy holnaptól bringával közlekedik. Bécsben, Koppenhágában rendesen fel is festik a bringasávokat, ami azt jelenti, hogy egy-egy biciklistának nem kell saját erejéből minden nap visszaszerezni az utat magának és a biciklis forgalom számára, nem kell az útért harcolnia - mert a város támogatja, és a forgalmi rend kijelöl számára egy adag sávszélesség az útból.

Miért nem festenek fel minden városban és mindenhova biciklisávokat? Hát csak azért, mert az autózásban óriási pénz van, a politikai döntéshozás pedig pénzfüggő (lásd lobbizás), és az óriási pénzek nem akarják a mi kis forradalmunkat, az óriási pénzek nem akarják, hogy napról napra egyre többen mondják, köszi, inkább bringával megyek, gyorsabb is, olcsóbb is, és még élvezetes is, az autót majd akkor használom, amikor valóban szükségem lesz rá, BKV bérletet meg majd akkor veszek, ha fizetnek érte. Nem, a politikai hatalom nem akarhatja a biciklis forradalmat, a politikai hatalom nem akarhatja az emberek forradalmát, azt, hogy a városok kizöldüljenek, elbiciklisedjenek. Ugyanakkor a politikai hatalom emberekből áll, és rájuk nemcsak a nagy lobbipénzek hatnak (lásd a cigaretta jövedéki adójának emelését, ami hopp, spontán elmaradt), de szerencsére az emberek is, a választók is hatnak rájuk, és ezért, ha aktív vagy, és nemcsak 4 évente foglalkozol "a politikával", akkor nonstop két tűz közé kerülnek, és hajlamosak lesznek abszolút értelmes emberként dönteni, az emberek javára, szemben a nagy pénzek által képviselt érdekekkel.

Budapest fordulóponthoz érkezett, A Margit híd biciklisávja az emberek javára hozott döntés volt.
Lehet majd fokozni, például szép piros szőnyeg lefestésével, és lehet majd fokozni azzal, hogy a járdán létesített "bicikliutakat" lassan elfelejtjük, sok mindent lehet, mert innen, ahova most léptünk, ezer jó lépés kínálkozik immár. Idáig azonban el kellett jutnunk, ezt a lépést meg kellett lépnünk, és most tényleg van mire büszkének lennünk, mert a Margit híddal Budapest európai minőséget képvisel.

RESPECT a Critical Mass vezetőségének, László Jánosnak, a Magyar Kerékpárosklubnak, az összes biciklis aktivistának, és az összes biciklisnek, és köszönet az LMP-nek, Somfai Ágnesnek, és köszönet a közgyűlésnek, az összes képviselőnek, akik megszavazták, hogy a Margit híd mostantól majd így nézzen ki, s így szolgálja ki a forgalmat ... a következő 40-50 év során :)))

A Margit híd bicikli-barát híd lett, azaz közlekedés-barát híd, hiszen a biciklisávok mindenki érdekét képviselik. A Margit híd közlekedés-barát híd, Budapest pedig közlekedés-barát város, azaz biciklizés-barát város - Európa szívében, szóval tök szuper :)))