microcspv    "time is not money"
logo Marilyn



2011-08-31

Petició a Filmvilágért és a Filmhu-ért (kultforr.2011)

Szomorúan vesszük tudomásul, hogy a Film.hu (magyar.film.hu) "hibernálja magát" (minimalizálja aktivitását), és konkrét rettegéssel tölt el bennünket, hogy a finanszírozási válság még a Filmvilágot is elérheti (tulajdonképen már elérte, kérdés, hogy meddig tudják tartani magukat). A helyzetet drámainak és elfogadhatatlannak tartjuk, és természetesen átmenetinek.

Különleges helyzetet eredményez ez a kormányváltás Budapesten, már csak azért is, mert nem csupán kormányváltásról van szó, hanem egy kulturális korszakváltásról, globális szinten. Jelen pillanatban, amikor az EMASA cikkére bukkantunk, éppen a Filmvilág logót méreteztük, hogy kitegyük a cspv számos oldalára, azzal a céllal, hogy olvasóinknak a Filmvilág archívumában való böngészést reklámozzuk. Hogy miért? Mert történelem nélkül az embereknek fogalmuk sem lehet arról, hogy mi az, ami körülveszi őket.

Sőt, nemcsak a múltról van szó, hanem arról is, hogy ha valakinek nincs akkora szerencséje, hogy a filmekről, filmkultúráról szóló cikkeket egy tág kontextusban lássa, akkor egy-egy cikknek, de még egy-egy gondolatnak sem tud érdemben jelentést tulajdonítani. Mi magunk is a Filmvilágon nőttünk fel, eredetileg Filmvilág olvasók vagyunk, ha úgy tetszik a Filmvilág leszármazottai vagyunk, mint oly sokan mások, akikre hatással volt ez a folyóirat. Az ember persze bármikor lázad a szülei nézeteivel szemben, de ez csak a szokásos generációs műsor - az önállóság keresése, stb. ...


A '90-es évek végén a globális filmkultúra (és saját filmfogyasztásunk) amerikanizálódása miatt a Filmvilág olvasással kicsit felhagytunk, mert a hétköznapi filmélményeket fontosabbnak tartottuk a régi típusú filmélményeinknél, melyek elsősorban a tradicionális diskurzus révén érdekesek. Értsd, a Men In Black vagy az Ötödik Elem vagy a Titanic túl jók, túl izgalmasak voltak ahhoz, hogy akár Tarantino-t, akár bárki mást előtérbe helyezzünk e művekhez képest, csak azért, mert a művészfilmkultúra tőzsdéjén éppen jobban mennek a részvényei. Boldogok voltunk, hogy a magunk módján a sznobizmus ellen harcolhatunk, de az anti-sznobizmus is csak sznobizmus, és látni kell, hogy egész filmkultúra nem működhetett volna, egy a tradicionális budapesti filmes diskurzust folytató folyóirat jelenléte nélkül.

2010-2011 annak a fordulatnak az éve, amikor a filmek már drogos dózisok szintjén leledzenek, és amikor a befogadók közül még a legkitűnőbb elméknek is megvan a maguk tévé-sorozata. A letöltések révén egy film értéke használati értékre redukálódik. A művészmozikban a jegyek (az állami támogatások ellenére) drágák, és egyre kevesebben járnak moziba, de nemcsak a pénz miatt, nemcsak az anyagi válság miatt, hanem egy értékválság miatt is, ami most kezd el tombolni.

Egy filmes értékválsággal van dolgunk, ami egy átfogó művészeti értékválság keretében nyilvánul meg. Ne feledjük, egy-egy mű értékét bizonyos százalékban az generálta, hogy ritkaság, hiánycikk, és az, hogy sokan akarják, sokak számára érdekes. A legmeghatározóbb ezek közül motívum persze a mások érdeklődése által generált általános érdeklődés. Nos ez került veszélybe. A pop lényege, hogy ha egy kutyus megjelöl egy fát, más kutyusok is ezt teszik, és egyre többen. Képzeld el, mi lenne, ha a kutyusok nem vennék észre, hogy a többi kutyus érdeklődésének tanújeleként otthagyta a névjegyét egy fánál? A többi kutyust sem érdekelné. A művészet-fogyasztás, kultúra-fogyasztás terén ez úgy jön létre, hogy az emberek többé nem csacsognak a filmekről, s többé nem érdekes számukra, hogy a másik mit nézett meg, és hogy hogy tetszett neki és hogy általában mit gondol. Egy-egy film megtekintése a magánügy szintjére redukálódott, mint a szex, a hálószoba intim szférájába száműztük, köszönhetően a házimozizás és a letöltögetés térhódításának. Innentől kezdve a filmeket passzív tömegként fogadjuk be, a filmkultúra pedig (amely a filmekről folytatott beszélgetésekből összeálló nagy diskurzus) kezd elhalványulni, eltűnni, elpárologni.

 

Nos, ez az a kulturális fordulat, amely miatt különösen fontosnak tartjuk, hogy az olvasók olyan cikkeket olvassanak, mint amilyeneket a Filmvilágban olvashatnak. Sőt, nemcsak olyan cikkeket, hanem olyan folyóiratokat, mint amilyen Filmvilág. Máskülönben ... máskülönben elveszítjük azt a képességünket, hogy a filmekről beszéljünk, gondolkodjunk, gondolatokat cseréljünk - s akkor elveszítjük a filmkultúrát, ami azzal egyenlő, hogy az ipar többé nem lesz érdekelt jó filmek létrehozásában, és futószalagokon gyártott rossz minőségű filmes táplálékkal kell betömni majd a szemünket nap, mint nap - 3D-ben.

 

Ezért kezdtük el elhelyezni a Filmvilág logókat oldalainkon, mert a Filmvilág archívuma egy olyan könyvtár, amelyben belépve nem cikkeket, nem csupán gondolatokat, de egy egész diskurzust is magunkba szívhatunk - s tudni fogjuk, hol vagyunk, s mi az, ami körülvesz, és magunk is bekapcsolódhatunk. A sors fanyar fintora, hogy ezzel egy időben értesültünk arról, hogy a Film.hu hivatalosan is hibernálódik (mint Ismeretes, a Film.hu és a Filmvilág rokonok, Schubert Gusztáv révén a Film.hu a Filmvilág új generációs verziójaként tekinthető), és hogy a Filmvilág is veszélyben van
(A Mozinet esete más, ők nem egy tradicionális folyóirat, és nem is szűnnek meg, csak online megjelenésre redukálják magukat - amiért mi, egy online újság szerkesztőiként nem tudjuk sajnálni sem őket, sem az olvasóikat - azt azonban sajnálnánk, ha akár csak egyetlen kollégájuktól is meg kellene válniuk).

 

Az, hogy a Filmvilág (és Film.hu) nem kapja meg a működéséhez szükséges pénzt (lásd asz EMASA-n a cikket erről), óriási gondatlanság, hűtlen kezelés, amit egyetlen kultúra, egyetlen kormány, egyetlen ország sem engedhet meg magának. Ez körülbelül annak felel meg, mintha a a levegőt előállító őserdőket irtanánk ki, vagy hagynánk kipusztulni. A filmes kultúrával kapcsolatos kommunikációt, közbeszélgetést irtjuk ki, hagyjuk kipusztulni. Ez megengedhetetlen, és biztosak vagyunk benne, hogy Andy Vajna vagy maga Orbán Viktor is (aki a 2000-es évek elején az éppen itt forgató Deperduieu-t is fogadta, sőt, a filmjükhöz még némi anyagi támogatást is adott) pontosan tudja, hogy ezt nem engedhetik meg maguknak, hogy a kezük alatt ilyen barbár gondatlanság menjen végbe, ilyen léptékű kultúra rombolás.

 

A kormányzat feladata, hogy működtesse a civilizációt, a kultúrát, az életünket, reméljük, most már végre felnőnek e nemes feladathoz. Mindenkit arra buzdítunk, hogy támogassa a Filmvilágot és a Filmhu-t, akár aláírásával (lásd e petíciót), akár azzal, hogy például (tipp) havonta megvásárol egy-egy Filmvilágot (ami, ugyebár a legkézenfekvőbb módja a támogatásnak - amellyel közvetve filmkultúránkat támogatjuk).

 

-jepe-
2011-08-31

Címkék: filmvilág, 2011, filmhu