microcspv    "time is not money"
logo Marilyn



2011-11-07

Az autózás szociopatát csinál az emberből

odabentről kis Alien-ek dudálnak "a biciklisre"


Jean-Luc Godard egyik filmjében a szélvédőt a mozivászonhoz hasonlítja. És valóban, amikor autózunk, olyan, mintha moziznánk, elsuhanó tájak, emberek, közben megy a jó kis zene. Nézz csak meg egy autóreklámot - pontosan ezt a tripet árulják. Izgalmas, nemde? Nem is gondolnánk, hogy az autózás milyen komoly mértékben felelős azért, hogy az emberek tömegesen szociopatákká válnak ...

Ez a kis cikk természetesen nem tévesztendő össze egy pszichológiai tanulmánnyal, mégis már az is óriási fejlemény, ha egyetlen percre belegondolunk, mit tesz velünk az autózás (a tévénézés mellett a második legdurvább jelenség!), mert ez segíthet megérteni önmagunk és mások viselkedését, és tartalmas ötleteket adhat a jövőre nézve.


az én házam, az én váram - az autó odabent egy külön, szeparált világ
 

Amikor valaki autóban ül, az autó a lehető legnagyobb mértékben leválasztja őt a környező valóságról. Nem zavaróak a zajok, nem zavaró a kinti hőség, vagy a zimankó, a napfényt is letompítják a foncsorozott ablakok, árnyékoló elemek, az autó tökéletes biztonságot nyújt az eső és a szél ellen is. Ráadásul, ütközéskor is az autó közéd és a másik jármű közé áll, és elsősorban az autód az, ami ütközik, te pedig csak bent játszod le a meccset vele, az autóddal, aki megvédett. Az autó nem más, mint a lehető legmagasabb szintű védelem, és persze a lehető legmagasabb szintű kényelem.

Mindez úgy hangzik, hogy itt valami jó dologról van szó - pedig nem.

Az autó véd a környezettől, elszigetel attól- ezáltal a környezet virtuálissá válik. Upsz, egy barom gyalog, majdnem meghúztam. Nézzél már szét, anyukám! Te pedig vezessél, ne bámészkodjál! Mindjárt utánad megyek, és felnyomom a kis Renault-dat a falra. Nekem, vaze egy ragadozóm van! Predátor vagyok, te meg egy táplálék-állat! Vaze, mi volt ez, egy biciklis? He-he.


egy kedvenc jelenet a Nyakunkon az Élet-ből :))

 

A virtualizálódott térben semmi sem valódi, minden olyan, mint egy komputer-játék, függetlenül attól, hogy az illető valaha játszott-e ilyet (bár ha igen, akkor még súlyosabb a helyzet). Virtuális alakok mászkálnak, gurulnak odakint - miközben te vezetsz, azaz miközben te mindenfelé nézelődsz, küzdesz a forgalommal (mert városban az autózás ez: küzdelem a forgalommal!). Quake! Rajtad kívül semmi sem valódi. Rajtad kívül senki sem valódi. Ez az autózás pszichológiája. Egyedül vagy - és te vagy a világegyetem középpontja, és mindenki, akivel összeakadsz, ellenség, csökkent képességű sofőr, aki a te drága időd vesztegeti, aki a te drága elmédnek okoz indokolatlan bosszúságot - mert ha „normális” lenne, ha olyan lenne, mint te (normális), akkor nem lenne semmi gond, mert megadná neked az elsőbbséget - elvégre te is megadnád saját magadnak, nemde?:)

 

Az autózás olyan, mint egy játékgép, és szociopatává tesz, aki keresztülgázol mindenki máson, mint egy ámokfutó - de mindez nem a véletlen műve. Ez a destruktív tulajdonság rendszer szinten van kódolva az autóban, az autózásban. Az autósok tulajdonképpen menetrendszerűen válnak szociopatákká. A szociopátia eredendően autósbetegség.

 
Margit híd 2011 - a világot jelentő piktogrammok :)))

Kezdetben a kocsi „csak” az arisztokratizmust jelentette (abból is ideje volna már kinőni). De aztán a modernizmus tomboló, mindent elsöprő kibontakozása során az autó a James Bond-filmek luxus-eleme lett, az individualizmus (egy beteges formájának) csúcsa - amikor TE mindenkinél powerful-abb vagy, mindenkinél nagyobb teljesítménnyel, hatalommal rendelkező. Bond, James Bond!

A '70-es években amerikai nagyapák 360 lóerős autókat vezettek. Miért is ne? Van benzinünk bőven! (Már ha abból indulunk ki, hogy most és még néhány évig). Ha el akarsz menni a közértbe joghurtért, narancsléért, ne adj isten, még veszel pár másik dolgot is, akkor mégsem mehetsz gyalog vagy biciklivel. Elő a 360 lóerős gépet, és uccu. A nagy autó pedig azért is jó, mert amikor elhízol, és már nem bírod cipelni magad, a sok-sok lóerő utólagosan értelmet nyer.

Mások az amerikaiaknál sokkal durvábbak voltak, mind a '70-es évek, mind a '80-as évek során, de még a 90-es években is - a németekről beszélünk, akik a Prosche-iket arra használták, hogy száguldozzanak, sőt, minden hétköznapi ember 200 körül repesztett az autópályákon. Miért is ne? Sok-sok predátor! A 90-es es években volt egy reklám, hogy „und sich?” - és arról szólt, hogy mindenki a gyorsító sávban ment az autópályán. Ez azért pszichológiailag eléggé beszédes tény.

 

A '70-es évek az, amikor Budapesten (a ladák és lada-tulajdonosok hazájában) felszedték a villamos síneket a Rákóczi úton. Kell a francnak! Csak foglalják a drága helyet - a várost keresztül szelő autópályából.

 

Apropó, autópálya! Bizony, az autópálya is alapvetően a szociopata tudatállapot felé röpíti az embereket. Fizettél érte, és jogod van ezerrel menni. Mivel mindenki gyorsan megy, minimálisra redukálódik az esélye, hogy veszélyes konfrontáció jöjjön létre más autósokkal. További szeparáció! Immár nemcsak a levegőt, a szelet, a napot, az esőt, a hangokat, az ütközést választja le rólad az autó - de ehhez hozzájön az autópálya, ami leválasztja rólad még a szembejövő forgalmat is. Minden adott ahhoz, hogy a világ uraként száguldozz. Bond, James Bond, vagy Derrick felügyelő módján.

 

Most pedig gondolj bele, hány ember van a városban? Gondolj bele, ha mindenki autóba ülne, mi lenne? Nos, ha ez az 1 másodperces gondolatmenet elborzasztott, akkor valószínűleg nem vagy igazi autós, legalábbis nem érint téged igazán az autósbetegség, a szociopátia. Egy autós, akiben a szociopátia már alaposan kifejlődött, mint az Alien c. filmben a 8. utas :), nem fogja megérteni, hogy nincs elég hely. Azt pedig még kevésbé, hogy minden embernek egyformán van joga ahhoz, hogy autót vezessen. Egy autós, akiben a szociopátia már ott rugdalózik, természetesnek veszi, hogy nem mindenki autózik, de ő igen. Sőt, azt fogja mondani, joga kell, legyen mindenhova autóval menni, és ahova odament, ott joga kell, legyen parkolni is. Az, hogy másoknak ezzel kevesebb tér jut a közösből, egy szociopátiával megfertőzött egyén számára csak hülye rizsa.


Odabentről minden virtuális, ami odakint van #1

A szociopata autósok pedig nem állnak meg itt, hanem a bennük lévő „alien” hatására az autózás ügynökeivé válnak, és mindenféle durva dolgokat akarnak keresztülvinni a társadalmakon. Például, városon belül is legyenek autópályák, vagyis az autósnak (azaz neki, aki a szíve alatt, a gyomra felett ott hordozza a kis Alien-t :))) a lehető legkevesebb bosszúságot kelljen elszenvednie a közlekedés többi szereplőjétől.

A biciklisek például takarodjanak le az utakról, és tűnjenek el, szívódjanak fel a bicikliutakon. A gyalogok ne az úttesten gyalogoljanak, hanem a járdán, vagy otthon. A villamosok és buszok használjanak saját sávot - ja, és ne legyen dugó. Igen, a sok szemét többi autós miatt van a dugó. Nem miatta, hanem mindenki más miatt - aki ugyanott autózik.


Odabentről minden virtuális, ami odakint van  #2

Kívülről, a szabd biciklisek perspektívájából hihetetlen látvány a városi forgalom: autóikba zárt autósok ordítoznak egymásra, mindenki ordít a másikra - és mindenkit leszigetel a szélvédő, meg a karosszéria, mindenki úgy ordít, mintha tévét nézne, azon belül focimeccset. Kívülről azt gondoljuk, jó lenne már, ha kiszállnának, és elkezdenének megismerkedni a várossal, a valósággal, a többi emberrel ...

 

A biciklisek új fordulatot jelentenek a közlekedés történetében. A 19 éve indult Critical Mass révén egy vadiúj életstílus ütötte fel a fejét nagyvárosokban. Fiatalok és idősebbek ezrei döntenek úgy naponta, hogy a városban aznap biciklivel fognak közlekedni, s e döntés napok alatt beivódik az elméjükbe - és mielőtt észrevennék, állandó bicajosokká válnak. A biciklizés egy szélsebesen terjedő világdivat!

Az autósok, akikben előrehaladott a szociopátia, és akik a szélvédő mögött ordítozva az összes városi közlekedő közül a lehető leglassabban jutnak el A-ból B-be, utálják a bicikliseket - és ismerve az autósbetegség tüneteit és természetét, erre meg is van minden okuk.


Venturi Fetish - limitált széria, totál elektromos autó, sportkocsi - amit Monacoban gyártanak :)) és biciklisekkel reklámoznak :))

Gondolj bele, a biciklizés pont az ellenkezője az autózásnak. A kispolgári tehetetlenség és a béna, tutyimutyi idegenkedés, hogy „de hát hogy lehet biciklivel menni a városban, hogy lehet biciklizni forgalomban?” - felsül a biciklisták láttán. Rendesen odakozmál. A biciklizés konkrétan megszégyenítő a szociopata autósokra nézve (rengeteg tök értelmes, profin gondolkodó autóst ismerünk, akik mellesleg bicikliznek is - és lehet, hogy ettől egészségesek, de az is lehet, hogy fordítva: azért bicikliznek, mert egészséges a gondolkodásuk :)))


A biciklisek láttán egy szociopata autósban felmegy a pumba, mert nem tudja megmagyarázni saját maga számára sem, hogy miért kell autóval mennie mindenhova. Miért kell egy óriási teljesítményű benzinmotor ahhoz, hogy a város egyik pontjáról átmenjen a másikra? Különösen akkor, amikor a biciklisek az ilyen utakat naponta úgy teszik meg, hogy vidámabbak, egészségesebbek, a csajok ezerszer szebbek, és még gyorsabbak is. Sakk-matt!. Erre egy szociopata autósban a benne lévő Alien-utas már ezerrel dübörög, és elő akar jönni, hogy rendet tegyen.

 

A biciklisek takarodjanak az utakról! - mondja a benne rejlő nyolcadik utas :)) A biciklisek biciklizzenek elkerített sávokban, hogy mint az állatkertben az állatok, még véletlenül se tudjanak kijönni. Ott van a Margit híd. Megcsinálták a bicikliutat rajta - szóval, mi az ördögért mennek a biciklisek még mindig az úttesten??? Érthetetlen! Ezek gátlástalan huligánok, akik csak direkt idegesíteni akarják az utak urait - azaz minket. Mit képzelnek? Idepimaszkodnak a mi utunkra? Dudálj a biciklisre!! (nem vicc, ezerrel dudálnak Alien-t hordozó autós pilótáink, valahányszor biciklist látnak az úton - pedig ez csak annyira meglepő, mint egy tányért látni egy étterem asztalán, azaz azt, ami oda való).

 

Nem vicc, de a szociopata autósok nem véletlenül utálják a bicikliseket. Az üzletemberek, a korrupt politikusok, a katonák és a fegyvergyárosok mind utálják azokat, akik azt mondják, nem akarnak háborút, és még az utat is megmutatják a békéhez. A szocipata autósok nem képzelődnek, a biciklisek valóban fenyegetik őket, illetve, bocs, a bennük rejlő Alien-t, az életstílust, amiért ölni tudnának - a városi autózást.


A biciklizés konkrétan megoldás a válságra, megoldás arra a slamasztikára, amibe a városaink jutottak. A biciklizés kiút a modernizmus őrületéből, és nemcsak azok számára, akik máris biciklisekké váltak, akik máris beengedték a világukba a biciklizést - de a szociopata autósok számára is. Az autós-betegségben szenvedő autósokat ugyanis a biciklisek kizökkentik a beteges tripből, miszerint az utakon csomó rajzolt karakter, 3D figurák meg 3D autók közlekednek.

A biciklisek a fokozott valóságosságukkal, no és persze a sérülékenységükkel (mert ez az, amit a szociopata autósok utálnak, hogy ha úgy belemennek egy biciklisbe, ahogy egy-egy autóba szoktak, akkor az durva balesetet eredményez, és emberéletet veszélyeztet, aminek súlyos büntetőjogi vonzatai vannak). A biciklisek kizökkentik a szociopata autósokat a révületből, azzal, hogy hirtelen felbukkan egy ember, egy oda nem illő objektum, és még be is beszél nekik kívülről a vezetőfülkébe! Néhány biciklis pedig (akiknek a módszerét nem kultiváljuk, de azt is tudjuk, hogy az autós agresszivitás bárkiből ezt váltja ki) az autók tetejére csap, ami szimbolikusan is megfelel annak, hogy „bekopogtat” odabentre, a szociopata autós virtuális világába, hogy „hello”.


Margit híd - 2011 nyarán

A szerről nagyon nehéz lejönniük. A kis Alien nagyon agresszív odabent. Nehéz elfogadnia, hogy új vizeken járunk, hogy ma már más a pálya. Nehéz elfogadniuk, hogy mostantól a benzines autózás egyre inkább visszaszorul. Még nehezebb elfogadniuk, hogy az így létrejövő helyzet egészséges lesz, és mindenki számára jobb.

De most komolyan, mit olyan nehéz felfogni abban, hogy a városban barátságosan is lehet közlekedni, ingyen, jó levegőn, biztonságosan, és ez mindenki számára jó? Csak akkor értjük meg az autósbetegséget, ha ebbe belegondoltunk. Ugyanis egy ennyire egyértelműen pozitív gondolattal, jelenséggel kapcsolatban ellenségesnek lenni, durva elmeállapotról árulkodik. Mi lehet a probléma?

Miért akarják a bicikliseket kerítéssel elzárni? Miért nem olvasnak a sorok közt, hogy a Margit hídon már most is csak 40-es a maxi sebi? Miért nem olvasnak a sorok közt, hogy a városban egyre több olyan helyen jön léte zebra, ahol eddig aluljárókban (a szokásos módszer: elkerítve, szeparálva) mászkáltak a gyalogok, mint valami alvilágban? Olvasnak, persze, hogy olvasnak! És pont ez a gondjuk.


a Holland fiatalok csak lesnek, hogy mi megy itt a városban ...

Nem akarnak változást a berendezkedésükben, a világnézetükben. Továbbra is azt a luxust akarják élvezni, amit az autózás nyújt - hogy tudniillik egyedül használják a várost. Ott vannak ők, egyedül, a saját kis hermetikusan zárt terükben, képernyőn nézik a világot odakint, és érinthetetlenek. Totálisan védettek. Most pedig el kell fogadniuk, hogy nincsenek egyedül, hogy a valóság odaát van, a szélvédőn túl, hogy rajtuk kívül éppenséggel rengeteg ember él ugyanabban a városban. Sokkoló felismerés, sokkoló konfrontáció a valósággal - a bennük rejlő szociopata Alien számára :)



A Kerékpárosklub és a BKK a Margit híd kapcsán ismeretterjesztő mini-kampányba kezdett, arról, hogy a biciklisek (és gyalogosok) szeparálása az autósoktól egy költséges, balesetveszélyes - és idejét múlt szemlélet és gyakorlat. Minél több emberhez jut el ez az egyszerű (valódi statisztikákon alapuló) tény, annál sebesebben józanodnak majd ki olyan emberek tízezrei a szociopátiából, akiknek autósként ( egy autóból kifelé, a szélvédőn át figyelve és érzékelve a valóságot) esélyük sem volt védekezni a szociopátia kialakulása ellen, és akik ma is, minden nap virtuális „valóságként”, hierrealitásként, videójátékként kénytelenek látni a valóságot, mintha Quake-eznének.

Minél több emberhez jut el ez az egyszerű tény-megállapító üzenet, annál hamarabb párolog el a sütő agresszivitás mindennapjainkból, mert a hétköznapi agresszivitás 1/3-át a politika és a hírek, 1/3-át pedig holtbiztosan a városi közlekedés generálja. Rendezni végre közös dolgainkat - ez a praktikus és pofonegyszerű tennivaló, és ettől ma már tényleg csak a bennünk utazó Alien-ek idegenkednek :))

-jepe-
2011-11-07

Címkék: bringa, bicikli, szociopátia, modernizmus