TAXI (1998) sz�guldoz�s minden mennyis�gben

T�k�letes v�gj�t�k, �multbaejt� hangmin�s�ggel. Sz�guld� robog�kkal az elej�n, majd n�gykerek� verd�kkal a tov�bbiakban. Peugeot versus Mercedes. Sok nevet�s, sok sebess�g, hib�tlan kikapcsol�d�s, szinte csak egy dolgon akad el a n�z�, hogy mi�rt kellett a film elej�re a j��reg "Misirlou" c. sz�mot berakni a Ponyvareg�nyb�l, de ezen is csak egy m�sodpercig. 
Igen, Luc Besson bemutatja nek�nk a ny�r legjobb v�gj�t�k�t, a filmet, amire a legnehezebb jegyet kapni. 
Hagyom�nyos  �rtelemben a Taxi egy�ltal�n nem Besson film, mert "csak" �rta, �s producelte. Viszont ebb�l a helyzetb�l is l�tszik, mi a szerepe a producernek. 
A producer kezdem�nyez�se r�v�n j�n l�tre a film, mint amikor valaki belefog egy h�z �p�t�s�be, �s eld�nti, hogy akar egy ilyen �s ilyen h�zat. �s a v�g�n, amikor elk�sz�l, �v� lesz a h�z, amibe sz�pen bek�lt�zhet a k�z�ns�g, mint b�rl�, a bel�p�jegy�rt �s a coca-col�k�rt, sz�val a pop-corn-�rt cser�be. 
Luc Besson nem rohang�lt �p�t�szekhez, hogy tervrajzokat k�sz�ttessen vel�k a h�zhoz, sz�val forgat�k�nyvet, mert arr�l (is) maga gondoskodott. Ekkor m�r csak arra van sz�ks�g, hogy a gy�rt�st �s a befektet�st v�gz� filmst�di�t megtal�lja, �s megegyezzen vel�k, milyen ar�nyban osztoznak az elk�sz�lt h�zon. A Taxi eset�ben �gy alakult, hogy APR produkci� lett bel�le, a Le Studio Canal+ �s a TF1 Films Productions valamint a Studio Images 4 �s a Cofimage 9 k�zrem�k�d�s�vel.
 

Felmer�l a k�rd�s, mi�rt nem Besson maga rendezte a filmet, de ez a k�rd�s nem komoly. �ltal�ban, eur�pai szemmel a film rendez�j�t tekintj�k annak a szem�lynek, aki elmondhatja, hogy a filmben minden �gy t�rt�nik, �gy van felv�ve, ahogy � akarta. A producer ehhez k�pest h�tt�r-mel�nak t�nhet, pedig nem �rdemes elfelejteni, hogy az eg�sz film az�rt j�n l�tre, mert a producer akarja azt, a producer viszi v�gig a projektet, az el�k�sz�t�st�l, a finansz�roz�s megold�sain kereszt�l az ut�munk�latokig �s a film forgalmaz�s�ig. �s a film, ami elk�sz�l, mindig olyan, mint amit a producer szeretett volna. Pont olyan. 
Vagyis igazi Besson filmr�l besz�lhet�nk, hiszen Besson tal�lta ki a filmet. � tal�lta ki, hogy milyen legyen a film, �s hogy egy�ltal�n legyen, � hozta l�tre. 
Persze, ha m�r �gy is velej�ig az � projektje, �s �gy is jelen van a forgat�sokon, �s ahogy a rendez�, G�rard Pir�s is megjegyezte, "Luc folyton ott ny�zsg�tt, �s mindenben seg�tett", m�r t�nyleg megrendezhette volna � maga is, minden gond n�lk�l, de �gy, hogy G�rard Pires volt a rendez�, Besson nemhogy rosszabbul, hanem sokkal jobban j�rt. 
Nem kellett bajl�dnia a "but�cska" v�gj�t�kkal, nem kellet az �t�dik elem ut�n, vagy szinte mellett egy m�r meghaladott szintre visszaereszkednie, �s filmes karrierj�ben is egy min�s�gi ugr�st hajtott v�gre, ami m�g nagyobb tekint�lyt ad neki. �s a legfontosabb, hogy k�t r�szre oszthatta a filmet, az egyszer� v�gj�t�kra �s a sebess�gre. Egyszer� v�gj�t�k "goes to" G�rard Pir�s, aki v�gj�t�kair�l h�res, sebess�g "goes to" Besson, az emberek �gy tekinthetik, hogy professzionalit�st, �s a Nagy K�ks�g-b�l ismert megsz�llotts�got, extr�m ir�nti beindults�got Besson vitte bele az egyszer� v�gj�t�kba. �s ez igaz is, mert az � nev�vel lehet eladni a filmet, �s ez�rt volt lehets�ges olyan f�ny�z�en kivitelezni a sebess�g-jelleg� l�tv�nyokat a filmben, ez�rt lehetett olyan j�kora k�lts�gvet�st produk�lni hozz�. 
M�sr�szt a n�z�k nem fognak riny�lni, hogy Besson elment abszol�t Hollywood-i ir�nyba, �s megcsin�lta Eur�pa leghollywood-ibb filmj�t, mert � a sebess�g r�sz��rt felel�s a filmnek, �s �r�i �s produceri sz�k�hez csak a legkomolyabb kritik�k �rkezhetnek el, amik m�ltatj�k a filmet, a komolytalans�ghoz tov�bbra is semmi k�ze. Egy sz�, mint sz�z, t�k�letes h�z�s volt. 

A Taxi nemcsak, hogy Eur�pa leghollywood-ibb filmje, akci�-v�gj�t�ka, hanem ezen fel�l, �s t�nyleg nem utols� sorban az is elmondhat� r�la, hogy abszol�t az eur�pai hagyom�nyokon alapul� filmet hozott l�tre. Vagyis nem ir�nyt v�ltott, �s eur�pai helyett Hollywood-i st�lus� filmet �rt, hanem bebizony�totta, hogy ha ig�nyesen �s "cutting edge" sz�nvonalon vannak kivitelezve a k�z�ns�get mag�val ragad� sebess�g-felv�telek, sz�val, ha a filmb�l kihozz�k a maximumot, megkapunk egy rendes, de t�nyleg nagyon rendes Hollywood-i filmet.

�rdekes magyar vonatkoz�s, hogy az Eur�pa Expressz is -ha hiszitek, ha nem- egy ugyanilyen projekt akart lenni. A K�ntor Nyomoz, �s az �sszes r�gi magyar v�gj�t�k �s b�n�gyi film alapjait akarta nagyon profi szinten kivitelezve eljuttatni a cs�csra. Sajna, az akci�k, na �s a "sebess�g-felv�telek" nem jutottak el a k�v�nt sz�nvonalra, (a sz�guld� vonat nem j�tt be, �s a vonat tetej�n val� akci�z�sok) �s emiatt ma m�r fur�nak t�nik, hogyan lehet �sszehasonl�tani a Taxi-val, pedig l�nyeg�t tekintve ugyanolyan projekt. 

De t�rj�nk vissza, hatalmas er�ss�ge a Taxinak, hogy (v�gre) nem P�rizsban j�tsz�dik egy francia film, �s hogy a rend�rs�g is t�k norm�lis felszerelts�g�nek van �br�zolva. Akkor is, ha a Louis De Fun�s filmekb�l megszokott m�don b�n�znak (akci� k�zben a miniszter aut�j�ra nyitnak �sszt�zet, mik�zben a gengszterek elh�ztak). Er�ss�ge, hogy nem cicizik a negat�v h�s�k nagyon agyas kital�l�s�val, egyszer�en Mercedes-es rabl�k, n�met, Mercedes-szel teper� bankrabl�k jelentik a c�lpontot, a Renault �s a Peugeot (na �s a Citroen) haz�j�ban. Az �sszet�z�s pedig a sebess�g frontj�n t�rt�nik, �s semmi k�r�t�s. 
Tov�bbi er�ss�g, hogy vadi�j sz�n�szeket alkalmazott a produkci�, amit�l m�g g�rd�l�kenyebb az eg�sz, a jobb hangulat� forgat�s miatt. R�gebbi, nagyon h�res francia sz�n�szek eset�n nyilv�n el�fordult volna a Hollywood-para, hogy a sz�n�szek idegenkednek felold�dni a k�nny� m�fajban, gondolva eddigi �s j�v�beli karrierj�kre egyar�nt, vagy esetleg nem b�znak a film fogadtat�s�ban, �s egyenesen att�l f�lnek, hogy a kritika j� kis elkorcsosul�ssal v�dolja majd �ket, hogy m�v�szet helyett p�nzt v�lasztj�k, Eur�pa helyett az USA-t. Az ilyen par�ban az a legrosszabb, hogy nem a sz�n�sz otthon�ban j�tsz�dik le, hanem a v�sznon. Vagyis, nemcsak a forgat�s, hanem a n�z�k is sokat nyertek ebb�l a megold�sb�l. 

 
A forgat�son hemzsegtek a rendez�k, s�t, G�rard Pires-t is helyettes�teni kellett egy lovasbaleset miatt, G�rard Krawczyk tette ezt meg, r�gt�n a film elej�n, �s Elisabetta Villaggio neve is jegyezve van mint co. rendez��. �rdekelt volt m�g a filmben a francia aut�ipar, illetve a Peugeot, Marseille, �gy rendes �sszn�pi �sszefog�sr�l besz�lhet�nk, Luc Besson producer rendez�s�ben, aki igaz�n �r�lhet, hogy az �t�dik Elem egyik fesz�lt h�napj�t, a Taxi meg�r�s�val t�lt�tte, laz�t�sk�nt, (amikor a Columbia Pictures-t�l v�rta a v�laszt, hogy besz�ll-e a Gaumont mell�) �s hogy ez a "mell�kterm�k" megval�sult, m�gpedig ilyen pomp�s form�ban. A megval�sult persze enyhe kifejez�s, mert bizony ezt � val�s�totta meg, mint producer, mag�nak k�sz�nheti. 
A Taxi sz�ntiszta sz�rakoz�s, nem �rdemes kihagyni, de nem is hissz�k, hogy valakinek ez esz�be jutna. K�zben viszont azt is rem�lj�k, hogy a Taxi precedens �rt�k� filmm� v�lik, �s leszokunk arr�l, hogy az akci�-jeleneteket folyton a val�s�ggal vess�k �ssze fik�z�s c�lj�b�l. Amikor a j�v�ben azon r�g�dunk, hogy Harrison Ford vajon hogyan �t�tte ki a k�l�nleges kik�pz�sben r�szes�lt Cortez-t a V�gvesz�lyben v�g�n, jusson esz�nkbe, hogy a Taxiban is voltak kisebb nagyobb cs�sz�sok, p�ld�ul a 40 m�teres aut�p�lya-t�red�k, amin a merdzs�knak siker�lt landolni, vagy olyan apr�s�gok, hogy a pirosra v�ltott k�zleked�si l�mp�k vajon milyen vizet zavartak. Hiszen ez m�r csak az apr�, a l�nyeg a sz�rakoz�s min�s�ge. 
-sk�t-

oldal: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17