|
|
|
|
|
|
 |
  |
|
A Civil
Action
Zavaros Vizeken (1998) 22 �ra 45, Corvin mozi, mindenki k�nytelen kelletlen foglalja el a hely�t. Egy csaj, veled egy sorban arr�l besz�l, hogy �gyis bukta lesz a film, mert a N�pszabads�g meg�rta. A Civil Action minden egyes pontja t�k�letesen a hely�n van, ezzel egy�tt �leted egyik legkellemetlenebb �lm�nye tud lenni - de nem mint film, hanem mint a film �ltal k�zvet�tett val�s�g. Mindenki ut�lja a kudarcokat, "ut�lom, amikor nem �gy mennek a dolgok, ahogy szeretn�m", mondja Kathryn a Kegyetlen J�t�kokban. A k�ly�k oroszl�nok m�r egy hetes korukban megtanulj�k, hogy vannak ehetetlen �llatok, mint a s�ndiszn�. Direkt nem is s�ninek nevezik, hanem diszn�nak, hogy ezzel is leverj�k rajta az "ehetetlens�g�t", a kudarcot. A Zavaros vizeken egy ilyen gigantikus kudarcr�l sz�l. Egy �letre belev�si mag�t az agyadba, precedens �rt�k� t�rt�nett� v�lik, �s olyan, mintha a szemed el�tt �t�tt volna el valakit egy aut�. Megtanulod, hova nem szabad l�pni, �s azt is, hogy csak k�v�nhatod magadnak, hogy "b�rcsak velem ez soha nem t�rt�nne meg". Az ember azt hiszi, az a t�rt�net, hogy szt�r�gyv�d, aki rutinb�l nyomja az �gyeket, de egyszercsak egy �gy a sz�v�gy�v� v�lik, �s ez mindent megv�ltoztat. A Zavaros Vizeken szinte mindenki sz�m�ra �gy jelenik meg, hogy Travolta �tmegy j�fi�ba, (szt�r�gyv�db�l), �s elkezd perelni egy cs�nya nagy c�get, aki rosszat csin�lt a kisgyerekeknek, vagy valami. De, szerencs�re nem err�l van sz�. Travolta az elej�n megmutatja nek�nk, hogy hogyan harcol, �s val�j�ban szemernyit sem v�ltozik a st�lusa, mert amikor arr�l besz�l, hogy az emberek f�jdalma, meg minden, akkor is tudjuk, hogy az f�j neki, hogy esetleg nem gy�zhet. �s amikor a v�g�n m�r anyagilag lenull�zta mag�t, �s harck�ptelenn� v�lt, �s �tadja az �gyet a k�rnyezetv�delmiseknek, ebben sem a megv�ltozott szeml�letet lehet felfedezni, hogy "mindegy, csak gy�zz�n a j�", hanem azt, hogy ak�rmilyen form�ban is, de szeretn� legy�zni a n�la sokkal hatalmasabb ellenfelet. Ahogyan a P�kerarcok bevezet minket a P�ker vil�g�ba, ugyan�gy a Zavaros vizeken a Jogi proced�r�k vil�g�ba k�n�l virtu�lis utaz�st. Az�rt virtu�lis, mert annak ellen�re, hogy csak egy film, szinte a b�r�d�n �rzed a helyzet s�ly�t. Jogi hallgat�k sz�m�ra gyakorlatilag k�telez� olvasm�ny. A film alc�me az lehetne, hogy lid�rces �r�k, �s akkor a v�g�n Travolta fel�bred, �s �r�l, hogy csak �lm�ban j�tszotta v�gig a meccset. A t�rt�net egy rendes kis oktat�film, az elej�n Travolta osztja meg vel�nk meglehet�sen humoros tapasztalatait. Ami az �gyf�llel val� egy�tt�rz�st illeti azt mondja, "minden �gyv�d azzal j�n, hogy �t�rzi �gyfele f�jdalm�t, de ez nem igaz, �s ha igaz lenne, azzal az �gyv�d sokat �rtana az �gynek �s az �gyf�lnek egyar�nt. Olyan egy �gyv�d, aki �t�rzi �gyfele f�jdalm�t, mint egy orvos, aki el�jul a v�r l�tt�n, �s nem tud seg�teni." A m�sik kulcsgondolat, amit szint�n Travolta mond, az, hogy "egy jogi proced�ra egy h�bor�. A had�zenettel kezd�dik, amikor beny�jtj�k a keresetet, ut�na pedig mindk�t f�l elkezd vadul k�ltekezni, hogy a m�sikat legy�zze. A c�l val�j�ban az, hogy megmutass�k (maguknak), hogy mire k�pesek. Maguknak �s a m�sik f�lnek, �s ezzel tudj�k v�g�l t�rdre k�nyszer�teni. A k�ltekez�s addig folyik, am�g valamelyik f�l �szhez t�r, �s aki hamarabb t�r �szhez, az vesz�t." �s m�g mell�kesen megeml�ti, hogy a per csak mell�kterm�ke ennek a h�bor�nak. Komoly gondolatok, �s teljesen val�s�gosan vannak �br�zolva, apr� fordulatokkal f�szerezve.
|
A r�szletesen bemutatott h�bor�, mint egy sakkj�tszma, l�p�sr�l l�p�sre t�rul el�nk, t�nyleg, mint a moziban. Ha nem tudn�nk, hogy megt�rt�nt eset, azt mondan�nk, hogy csak egyetlenegy r�szlet nem stimmel benne, hogy az �gyv�di t�rsas�g haboz�s n�lk�l felteszi minden vagyon�t a perre, de megt�rt�nt eset, nem lehet vitatkozni. Robert Duvall nagyon profi karaktert alak�t, �s nagyon profin. V�g�l is k�t c�get perelnek Travolt��k, egy kisebb mamutot, �s egy igazi nagyot. A nagyobb ellen m�g k�zvetettebbek a bizony�t�kok, �s az � jogi k�pvisel�j�k az �rinthetetlen, Harvardot v�gzett Jerome Facher, akit Duvall alak�t. Ahelyett, hogy Porsch�kkel m�szk�lna, �sr�gi aktat�sk�t haszn�l, eb�did�ben pedig zsebr�di�t hallgat, illetve meccset, mint egy f�ldm�ves, vagy egy aut�szerel�. K�zben a b�r�kkal party-pertu viszonyban van, �gyeiben v�reskez�, �s egyetlen pillanatot sem mulaszt el, hogy ellenfeleit f�ldig al�zza. Egyszer�en megtestes�ti a legy�zhetetlen ellenfelet. Az igazi Facher, (mert a film rendes, megt�rt�nt esetet dolgoz fel) is le volt ny�g�zve Duvall �ltal megform�lt saj�tmag�n. Mellesleg j�kora p�rhuzamot l�tunk a P�kerarcok KGB nev� karakter�vel, akit John Malkovich volt sz�ves megform�lni nek�nk. Am�g a film els� harmad�ban Travolta oktat minket a jogi proced�r�k mik�ntj�vel kapcsolatban, addig a m�sodik harmadt�l Duvall karaktere veszi �t az oktat�st, �s mik�zben Travolta egym�s ut�n ejti a hib�kat, Duvall-t v�gj�k be, ahogy di�kjait oktatja, �ppen ezekkel a hib�kkal kapcsolatban. (P�ld�ul, hogy nem szabd olyan k�rd�st feltenni egy tan�nak, hogy mi�rt, vagy hogy a b�szkes�get soha nem szabad belevinni a j�t�kba). A film nem egyebet t�r el�nk, mint hogy mi a k�l�nbs�g egy profi �s egy nagyon profi �gyv�d k�z�tt, mint a forma 1-ben, ahol els� oszt�ly� pil�t�k �s g�pek k�z�tt alakulnak ki klasszis l�pt�k� k�l�nbs�gek. 
A Civil
Action megt�rt�nt eset, ez a film egyetlen rossz von�sa, ett�l olyan nyomaszt�,
illetve lehangol�, �s ett�l nincs k�ze a sz�rakoztat� mozifilmekhez, de
k�zben, ezzel egy�tt t�nyleg nincs benne semmi hiba, csak (ilyen) az �let.
|
|
|
|
  |
