|
|
KALÓZOK
Az
évtized elsõ filmje.
|
Hazánkban
profi
mozik üzemelnek, amiket mintha direkt az amerikai filmek lejátszására
találtak volna fel. Hatalmas,
kristálytiszta képfelület, az élethûnél
sokkal komolyabb hang. Ha így nézzük, Magyarország
egy provincia, ahol ugyan elterjedtek a gyarmatosító (a globális)
kultúra megtekintéséhez szükséges eszközök,
de mégis mindenki szomorú, mert ha a UIP, a FOX, az MGM vagy
a Paramount nem dob piacra egy jó kis történetet, a
pestisnél is szörnyûbb járvány az unalom
ütheti fel a fejét a környéken, és hiába
tudjuk, hogy úgyis lesz egy következõ jó film,
lehangoltak maradunk, mint egy adó-vevõ, aki csak venni tud,
vagy mint akinek elvették a jogsiját, és csak jobb
oldalról élvezheti az utat.
És
itt jön a képbe a Kalózok.
|
Már poszter formájában is többször megtréfált
minket, elmentünk mellette az utcán, és odakaptuk a
fejünket, hogy vajon melyik filmnek (értsd melyik amerikai
filmnek) sikerült azt a címet fordítani, hogy Kalózok,
és mindig rá kellett jönni, hogy ja, ez a "Geszti féle
film". "Csak olyan ismerõs volt a "csaj" a plakáton, biztosan
ezért ..." Néhány ilyen incidens után (látjátok,
hogyan mûködnek a reklámok) elkezdett kifejlõdni
a fejünkben a gondolat, hogy esetleg meg kéne nézni.
Csak úgy, kíváncsiságból, hogy hol tart
most a magyar film.
|
|
Nem
vártunk sokat, bevalljuk, na nem mintha kételkedtünk
volna az alkotók tehetségében, csak kicsit olyan érzésünk
van, mintha a magyar filmek meg lennének átkozva, mint Bagaméri.
Hiszen minden adva van, a nagyon profi filmes szakemberek, hibátlan
magyar színészek egész skálája, tehetséges
operatõrök (illetve DOP-ok ,director of photography), (nem
sznobság, csak ha a külföldi cinematographer-eket ezzel
a megtisztelõen pontos névvel illetjük, miért
ne tennénk ezt hazai kollégáikkal is, amikor ugyanazt
a munkát végzik?). Szóval adva van minden, hiszen
reklám-filmek, és külföldi produkciók vidáman
támaszkodhatnak a hazai szakmára, csak egyedül a hazai
szakma támaszkodik nehezen sajátmagára.
Mielõtt
megvettük a jegyet, természetszerûen eszünkbe jutott
a Sztracsatella. Egy pár évvel ezelõtti filmszemle
elsõ napja, amikor hogy ez a film biztos jó lesz, ma nézzük
meg csak ezt! Olyannyira jó ötlet volt, hogy szinte mindenki
hasonlóképpen gondolkodott, és így be sem lehetett
férni a vetítésre. Kellemes, és havas februári
nap volt. Amikor aztán már mindenki látta, kicsit
elcsendesült a dolog, hiszen amire mindenki várt, az egyáltalán
nem jött össze, és már csak azon folyhatott a vita,
hogy vajon nem túlzás-e úgy beállítani,
mintha nem tudná mindenki, hogy a Pretty woman-t Gary Marshall rendezte
(éppúgy, mint a Vasmacska kölykei -t Goldie Hawn -nal,
akkoriban Goldie Hawn lelkesedés volt divatban nagyon.
Mindenesetre
ez a film, a Sztracsatella egy nagyon is bájos kutatási munka
volt a magyar filmmûvészet részérõl,
aminek tárgyát úgy lehetne egyszerûen leírni,
hogy "vajon mi a különbség egy magyar és egy Hollywood
-i film között? Egy Sztracsatella és egy Pretty woman
között?"
De
mi volt az, amire mindenki várt, és mégsem jött
össze? Egy rendes film.
folyt.
(14. old) |