a CSPV szemle-naplója...

FEB 04. Fél hatkor lekopás, rövid vásárlás, mielõtt bezár az összes bolt,

FEB 05. Korai ébredés, célpont az egy tekercs valóság, 1/2 11-tõl. A film elmarad. Azért érdekes, mert 6 vagy hét fiatal srác kb 10 perces filmjébõl csináltak egyet. Majd visszatérünk.
Koraeste a Jancsó-film. Érdekes, ..., a nagyon súlyos Gengszerfilm c. film két fõszereplõje látható fõszerepben, Scherer Péter egyszerûen nagyszerû. A film sok helyen határozottan magával ragadó, mint valami nagyon betépett történet, vagy egy álom, és nevetni is lehet, a képek is nagyon finomak, Grunwalsky Ferenc mindenképp dicséretet érdemel, pedig a Gengszterfilmet is õ csinálta, és az eléggé kezdetleges volt. Jancsó és Hernádi mint két "érinthetetlen" szerepel, akik egyszerûen bármit megtehetnek. Gáz azonban, hogy fejezet-cím-szerû feliratok szakították meg a hömpölygõ víziót, amik mellesleg leginkább arra a kis tényre emlékeztettek folyton, hogy halvány lila gõzöd sincs, hol tart a történet. Nemcsak nehéz követni, de arra is nehéz rájönni, mi az, amit követni akarsz. Amúgy jól néz ki, de mi.

FEB 06. Ismét korai kelés, Rippl Rónai csábított minket, illetve feLugossy László a címszerepben. És még plusz Gryllus Dorka is. Léprementünk, nagyon "gagyi" volt a "film". Felolvastak egy csomó oldalt, az egykori festõ emlékeibõl, igazi "tévés" produkció, a szó legrosszabb értelmében. Utána nem voltunk vidámak. Ráadásul FeLugossy is le volt szinkronizálva, azon felül, hogy jó színész, és Munkácsy díjas festõ, a hangja is elég jó neki, van benne élet. 
Délután:  Európa Expressz. Következõ számunkban nyilván bõvebben is olvashattok az úttörõ Produkcióról. A közönség (velünk együtt) nagyon izgult kábé a film feléig, hogy most tényleg jó lesz-e, hogy hihet-e a szemének, tényleg rábízhatja-e magát a filmre. De nem volt vitás, az Európa Expressz megcsinálta, nagyon ügyes film, barátságos, vidám, és jó. Mindenki nagyon örült, és a végén automatikusan agyon-tapsolták, szóval hálás volt a közönség, annyi szent. A filmrõl korábban azt lehetett tudni, hogy Gryllus Dorkát kidobják a vonatból. Jobb, ha tudjátok, õ maga ugrik ki! Nem is akárhogy. Rátóti Zoltán, mint fõgengszter zseniális, úgy, ahogy van, Szilágyi Tibor és Rajhona Ádám is komolyan emelték a szintet, Dobó Kata hibátlan nemzeti kincs, és nagyon szép cipõje volt. Az effektek, a fõcím (az nagyon-nagyon tuti, élvezni fogjátok), és maga a cselekmény is nagyon ott volt. Ja, és azon felül, hogy az összes színész vidáman viselte az új környezetet, az akció-filmesdit, a mozdonyvezetõt sakkban tartó terrorista külön mindenkit feldobott. Adalék, tavaly volt, hogy megszületett az elsõ német akció-film, és állítólag senki nem szerette. Szóval büszkék és vidámak lehetünk, minden okunk megvan rá. Ott a helye a Kalózok mellett, az év nagy meglepetéseként. 

Feb ... na jó, hagyjuk a napló-formát, Lássuk a Kamondi Filmet. Nagyon fura film, szinte gyagyás, maga a keret-történet, illetve a történet kerete szinte alig hatott ránk, de amit látni lehetett abszolút hihetetlen volt. Biztos, hogy mûvész-film, de az is biztos, hogy unalomhoz semmi köze. Ónodi Eszter hihetetlen, úgy, ahogy van. Nagyon nagyon abszurd film, nagyon-nagyon komoly képekkel, és tök dinamikus az egész. És a fordulatok ... hát azok a legmegdöbbentõbbek. A film leges-legjobb jelenete, amikor tv-közvetítést ad maga a rendezõ, a vidéki gyógyítóba átment fõszereplõ helyzetérõl, sok komoly pontja van a filmnek, (nagyon is bizarr pontok ezek), de ez a közvetítés több, mint elképesztõen jó. Olyan a film, mintha összeírták volna, mit szeret a mûvész-filmekkel rokonszenvezõ közönség, és azt koncepciózusan beletöltötték volna, és mennyivel többet. Intelligens film, és nagyon eredeti, "sajnos" ezt nem lehet elvitatni. Utána nem is szomorkodott senki. 

Az egy tekercs valóság aztán, amikor megnéztük, nagyon lehangolt "mindenkit", szinte fájt nézni. Tiszteletre méltó kivételt képezett a legelsõ "etûd", ami nagyon "egyszerû" volt, lovakat pároztattak benne, de eredeti volt és friss is. A második, "temetéses" epizódban is volt valami, valami ami film-szerûségre törekedett, és ezért nagyon hálásak voltunk, színészi játék is volt benne. Ja, és bocs, a legutolsó film, Juhász Imre "filmje" az összeállításban, nagyon kis igényes darab. Juhász Imrét a Roarsch operatõreként már nagyon megkedveltük, és igaziból miatta néztük meg az egészet. Eléggé higgadt kis filmecske, és a Steadycam. illetve Révész Balázs révén mindenképp ügyes etûdnek nevezhetõ. Határozottan üdítõ volt, de ehhez az elõzõ filmek szegénysége is "hozzá adott" valamit.

The Fall, "Az õsz", nyilván rosszul fordították a címet, inkább zuhanás, esés lenne az igazi. Ez a film volt a csemege. Kanadai akció-film, ami konkrétan Budapesten játszódik. "Operatõr" (Direktor of photography) Sas tamás, a Kalózok rendezõje és "operatõre". És ...! És Helene De Fougerolles, a legrégebbi és legnagyobb kedvencünk. Francia színésznõ, és Virginia Madsen, Angelina Jolie, és Fûr Anikó tökéletes keveréke. Korábban már forgatott Magyarországon a Legyen világosság c. filmben, a Fóti mûterem Notre Dame díszlete miatt jött ide az a film, a díszletet eredetileg a "Hunchback" c. ugyancsak kanadai produkció építtette. És akkor most itt van ismét ebben a filmben. Az elsõ pár perc határozottan kecsegtetõ volt, hogy lesz feszültség bõven a filmben, nagyon jó képek, nagyon jó atmoszféra stb. (Steadycam ismét Révész Balázs.) De aztán (sajna) tovább gurult a film, és sikerült az egyik legostobább és legigénytelenebb thrillert kihozni  belõle. A történet miatt, ami nagyon el van szúrva. Érdekes, hogy Sas Tamás a Kalózokat nem vállalja, ezt pedig igen, de joga van hozzá. Ez a film, a Fall érzés szerint olyan 1 millió dolláros film lehet, ami persze, ha Magyarországon költik el, akkor nagyon is sok. Jobb lett volna drága magyar filmként felfogni, mint olcsó kanadaiként. Az Alliance, a film gyártója egyébként csinált már nagyon-nagyon jó Magyar vonatkozású produkciót is, Never talk to strangers, Ne állj szóba idegennel, Antonio Banderas, Rebecca De Mornay, Ragály Elemér, és a Rádió zenekarával vették fel a zenét. Nagyon jó volt. Ez nagyon rossz. Összes tanulság, Sas Tamás nagyon jó operatõr (DOP), és Helene De Fougerolles gyönyörû, és hogy a történetet nem ér elhanyagolni.