nem vagy belépve:
microcspv    "peace is precious"
logo Marilyn


::: cikkek -> filmekről
     

Az 50 Első Randi
::: A szerelmes Sandler
Adam Sandler egy született vígjátéki színész, akinek srácos vigyora és ovis humora igazi védjeggyé vált az idők során. Nem minden filmje sikerült jól, de mindegyiknek megvan az a sajátos stílusa, ami miatt nem hagynánk ki egy Sandler-filmet sem. Most éppen azzal a Drew Barrymore-ral szövetkezett a legújabb filmjére, aki legutóbb Ben Stiller mellett bénázott a Duplex c. filmben. cikk
Underworld
::: Lények éjszakája
Mivel mostanában már szinte minden hétre jut egy-egy horrorfilm a mozikban, szemünk sem rebbent, amikor egy "vérfarkasok" versus vámpírok-féle történetbe ütköztünk bele a minap. Pozitívumként persze megemlíthetjük a magyar forgatási helyszíneket, vagy Kate Beckinsale sokatmondó arckifejezéseit, de ez még nem színesíti meg az amúgy nagyon komor és véres filmet. cikk
Fülke-reklámok, reklámfülkék
::: Matáv-Mediacontact felületek
Napjaink gyorsan fejlődő világában szinte semmi sem túlságosan meglepő, már-már hozzá vagyunk szokva, hogy mindaz, amit korábban a sci-fi műfajába soroltunk, az most sorra valóra váljon, életnagyságban ránk köszönjön az utcán. A Matáv telefonfülkéket például néhány hete hirdetési felületté alakították át, és azóta már nemcsak telefonálni lehet velük, hanem reklámozni is. cikk
Farkasok Ideje
::: Sötétben
Amikor a film elkezdődik, furcsa érzése támadhat a nézőnek, mintha egy körülbelül 15-20 évvel ezelőtti filmet nézne, lévén, hogy nagyjából akkoriban készültek olyan filmek, amik valamely, az emberiséget elpusztító csapás, például atomháború után játszódtak. cikk
Életeken Át
::: Brutál Montreal
Angelina Jolie, mint egy pszichopata sorozatgyilkost üldöző rendőrnő, már első látásra déja vu-érzést kelt bennünk, mint később kiderül, egy, a mostanihoz hasonló film miatt, ami a magyar fordításban A Csontemberként (The Bone Collector) került forgalmazásra, 4 évvel ezelőtt. A legújabb Jolie-féle pszicho-thriller nem sokban különbözik az elődjétől, véres és kegyetlen ez is, talán csak a speciális kanadai hangulatával tud majd kitűnni a sorból. cikk
Honey
::: A tuti befutó
A Flashdance után 20 évvel már igazán időszerű volt egy feldolgozás, akár hegesztővel, akár anélkül, akár balettintézeti meghallgatással, Geri Halliwell és J-Lo nyomán, akár anélkül, a lényeg, hogy végigizgulhassuk egy fiatal dogozó lány tánc-karrierjét, a hétköznapi melósélettől a csúcsig. cikk
Starsky és Hutch
::: Retro-paródia
Minden okunk megvan, hogy felnézzünk Venczel Csaba barátunkra, aki már 5-6 évvel ezelőtt Starsky és Hutch-poszterekkel tapétázta le a hűtőszekrényét. Õ már azelőtt tudta, hogy van a fiúkban valami, hogy a piacon megjelent volna a Charlie Angyalai, egy szó, mint száz, megelőzte korát. Ezzel szemben a film, amely most került a mozikba, kicsit úgy tűnik, mintha pár év lemaradással készült volna el. cikk
Csak Az A Szex...
::: Rossz viccek
A legtöbb filmrendezőre megsértődünk, amikor valami rossz filmet produkál, Woody Allen azonban kicsit még ez alól is kivételt képez. Bár ez a filmje meglehetősen gyengére sikerült, mégsem jut eszünkbe visszahívni őt a legelvetemültebb és legremekebb filmrendezők közül, hanem egyszerűen úgy fogjuk fel, Woody Allen legutóbb kissé meg volt zakkanva. cikk
Fék Nélkül - Michel Vaillant
::: Anya álma
Luc Besson, aki immár a könnyű francia filmek fő gyártója, újabb terméket dobott a piacra, egy autóversenyzős mese-film formájában, amit az extrém reklámfilmes fényképezési stílus, sakkfigura egyszerűségű karakterek, és egy tévés egyszerűségű minimál-történet jellemez. cikk
Hóhatár - A Félelem Felpörget
::: Extrém csúcs
Luc Besson extrém köntösbe bújtatott filmjei után, mint amilyen például a Yamakasi, az ember nem vár igazán sokat egy ilyen hódeszkás filmtől sem. Azt gondolnánk, a látvány persze izgis, de ezen felül a nagy semmi, ám a Hóhatár alaposan rácáfol a langyos várakozásokra, mert egy minden tekintetben profi filmmel állunk szemben. cikk
Rap, Revü, Rómeó
::: Egy valódi werkfilm
Az nagyon jó dolog, hogy manapság több fiatal magyar filmrendező filmje kerül a mozikba, mint eddig szokás volt, annak viszont kevésbé örülhetünk, hogy ezek közül egyik-másik a nézhetőség határán táncol, a szónak a legszorosabb értelmében. cikk
Gothika
::: Új érzék
Mathieu Kassovitz egyszer itt volt Budapesten, ráadásul az apja magyar, szóval azóta saját filmrendezőnként kedveljük, és nagyon aggódtunk érte, hogy első amerikai filmje jól sikerüljön, hogy ne csupán egy olyan filmet rendezzen odaát, amihez nem lett volna szükség egy tehetséges francia fiatalember ilyen hosszú zarándokútjára. A film azonban szerencsére nagyon jól sikerült, így örülhetünk, hogy Mathieu valóra váltotta az álmát. cikk
Nem félek
::: Kamaszkorom uccsó nyara
A gyerekkor speciális téma, hát még ha összevegyítjük egy régvolt nyárral, hozzáadjuk a 70-es éveket, Dél-Olaszországot és egy nagyadag szegénységet, máris kapunk egy különleges hangulatú filmet. A Nem Félek kísérlet arra, hogy hogyan lehet létrehozni egy ilyen különleges hangulatú filmet. cikk
Horrorra Akadva 3.
::: 1,2,3 - jó, rossz, jó
A Horrorra Akadva 1. nagyon jó kis paródia-film volt, de a második rész minden várakozást alul múlt. Azóta a sorozat kitalálóit, kreátorait, korábbi szereplőit és rendezőit, a Wayans-fiúkat jól leváltották, és a siker nem maradt el, mert most ismét egy jól sikerült Horrorra Akadva-epizóddal találkozhatunk a vásznon. cikk
Szeresd Apádat
::: Raboljuk el aput a Nobelról !
A két Depardieu az életben is eléggé szemben áll egymással, könyveket írnak arról, hogy miért utálják a másikat, az emberek pedig vevők erre. Ez a film nyilvánvalóan ezt a szelet akarta befogni a vitorlájába, amikor éppen őket kérték fel az egymást gyűlölő apa és fia szerepére, már csak az a kérdés, hogy azon kívül, hogy együtt látjuk őket ezekben a szerepekben, kapunk-e valami mást is a filmtől. cikk
A Szenvedélyek Labirintusa
::: Almodovar '82
Almodovar egy igazán kultikus rendező, filmjeit évtizedek óta kitüntetett figyelemmel fogyasztják mind a filmes szakírók, mind a művészfilm-rajongó közönség. A budapesti mozinézők most abban a kitüntetett helyzetben vannak, hogy egy több, mint 20 éves filmjét is megtekinthetik moziban, ami egyrészt remek időutazás, másrészt igazán jó képet adhat arról, hogy honnan jön ez a nagy rendező. cikk
QuizFire
::: Gaz a Nyelvtörvény helyén
A Quizfire magyarul azt jelenti, hogy "kvíz tűz", aminek természetesen semmi értelme, egy újabb licencműsorról van szó, ami olyan, mint a Big Brother, az újdonság csupán annyi, hogy ez a műsor az MTV (Magyar Televízió), a köztévé képernyőjén villódzik. cikk
Minden Végzet Nehéz
::: Szerelmesek a csúcson
A romantikus vígjátékok műfaja nincs korhoz kötve, éspedig sem a néző, sem a filmbeli főszereplők oldaláról. Ez az egyik tanulsága Nancy Meyers legújabb filmjének, ami ugyan két idősebb ember szerelméről szól, de ez nem vet gátat annak, hogy a leendő mozinézők mindenféle generációja pompásan szórakozzon rajtuk, illetve a filmen. cikk
Sztárbox
::: Pofon a színvonalnak
2004 márciusa komoly mérföldkő a hazai média történetében, ekkor adták le főműsoridőben az RTL Klub "Sztárbox" című produkcióját, amely, legalábbis eddig, a magyar televíziózás legalacsonyabb színvonalú adása volt, amiről feltétlenül érdemes megemlékezni. cikk
Rocksuli
::: A rock királyai és királynői
Jack Black jól visszavágott: az általunk minden idők legellenszenvesebb arcának tartott színész most egy rá szabott szerepben és filmben domborított, amiben nemcsak vicces, de igazi személyiség is volt, és így nemcsak a film lett jó, hanem egyúttal a "dagi lúzer"-ről is egy új képet alkothatunk. cikk
Tucatjával Olcsóbb
::: Egy csomó rosszcsont
Steve Martin és 12 mozgékony kiskölyök: ez élből jó párosításnak hangzik. Tapasztalatból tudjuk, hogy Steve Martin még a legelrontottabb forgatókönyvből is képes kihozni valami vicceset (Novocaine), arról nem is beszélve, amikor a rendes csúcsformáját hozza (Fergeteges Forgatás, Több a Sokknál), mert akkor viszont garantált a remek szórakoztatás. Ezúttal egy családi vígjátékban vegyül el hősünk, elég ügyesen. cikk
Holdfényév
::: Élet vákuumban
Bizonyára fura ilyet mondani, de kevés film van, amelyiknek a hangulata, világa, története annyira egyedi, hogy szinte csak magáról a filmről lehet elnevezni. A Holdfényév abszolút ilyen, és a vártnál sokkal jobban képes felkavarni, megérinteni nézőit. cikk
Boldog Születésnapot!
::: Kor-para?
Osváth András egy szép napon arra ébred, hogy harminc éves, és még semmit nem tud felmutatni azok közül a státuszszimbólumok közül, melyekkel szerinte egy harminc éves férfinak rendelkeznie kell, így gyorsan hozzálát, hogy bepótolja a lemaradását. Érdekes alapötlet, kár, hogy a kép több irányból sem áll össze. cikk
Oké
::: Minden rendben, tényleg
Egy dán nem-művészfilmet kifogni ritka pillanat, úgyhogy meg is becsüljük. Azt már az első percektől világos, hogy ezúttal egy igazi lineáris cselekménnyel állunk szemben, rendes, hétköznapi szereplő-karakterekkel, konfliktusokkal, meg minden, bár cserébe viszont a film műfaját szinte a végéig nem sikerül pontosan betájolnunk. cikk
Ház a Ködben
::: Hontalan lány
Ha valakivel egy szerencsétlen dolog történik, az dráma, de ha lépten nyomon balszerencsés fordulatok történek vele, az már akár a vígjáték műfajába is utalhatja a filmet. A Ház A Ködben elvileg egy szerencsétlen sorsú lányról szól, de a forgatókönyvírók annyira bekavartak az életébe, hogy ennyi "szerencsétlen véletlent" már nem tudunk komolyan venni. cikk
Derült Égből Polly
::: Szevasz Polly
Van a filmeknek egy olyan fajtája, amin így, vagy úgy, de elszórakozik az ember, hogy aztán később, a moziból kijövet, vagy még inkább másnap essen le nekünk, hogy ez a film bizony nem sokat ért, és elég sok pénzt kellene kapnunk azért, hogy még egyszer beüljünk rá. Az Amerikában nagy sikert elért Along Came Polly is éppen egy ilyen film, és ezzel már szinte mindent elmondtunk róla. cikk
Getno
::: Jancsi és Juliska Meseországban
Ahogy meghallottuk Salamon András új filmjének a címét, máris sejtettük, hogy itt több frusztráció, mint elégedettség lesz a színen, márcsak az ismert dal szövege miatt is: "I can't get no satisfaction". Nem csalódtunk, sajnos ismét egy több irányban lehangoló magyar filmet fogtunk ki, valószínűleg sokkal lehangolóbbat, mint amilyet a rendező szándékolt volna. cikk
Elveszett Jelentés
::: Szerelem Japánban - When in Tokyo ..
Jó dolog vágyni dolgokra, és félelmetes, amikor az ember megkapja őket. A Lost In Translation félelmetesen jó film, mert ott van benne minden, amit az ember gyakorlatilag az élettől akarhat. De hogy ennyire ne legyen felkavaró, az egész egyetlen japán utazásnak van álcázva, így aztán már lazán megbújhat az "egyszerű" csúcsfilmek között. cikk
Hideghegy
::: Egész úton hazafelé ...
Izgalmas kihívás tud lenni egy háborús románc a néző számára, hosszú és szép, mint az Elfújta a Szél, közben pedig tartalmas, mert megmutatja nekünk, hogy milyen kemény körülmények közt is éltek régebben emberek, egyszóval tiszta nyereség. Sajnos azonban, nem ússzuk meg ilyen könnyen, ilyen egyszerűen, mert a film lenyelet velünk egy jó nagy békát is, egy tonnányi erőszak formájában. cikk
Reklámok - McDonalds - helyi színekben
::: Lokális vs. Globális
A McDonalds filmjeire mindig az un. "Walt Disney"-stílus volt a jellemző, tavaly azonban az étteremlánc valami egészen rendkívüli klipet kapott a 15-ik szülinapjára a DDB-tól, melyet most ismét nagy erőkkel sugároznak a tévécsatornákon. cikk


további - korábbi cikkek: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61

fb         kapj levelet! - hírlevélre feliratkozás