microcspv    "time is not money"
logo Marilyn



2012-03-21

központozás vessző nyelv - a hétköznapokban

mi a szitu a vesszőkkel ?


Egy darab alkalmi cikknek tűnik az alábbi kis szöveg, eredetileg egy apró hozzászólás a facebook-ról, némi kiegészítéssel, mégsem alkalmi cikk, mert évek óta érlelődik bennünk, hogy kezdjünk valamit a vesszők problémájával, hogy legalább felemlítsük, esetleg feltárjuk, mi a szitu a vesszőkkel a hétköznapjainkban .))

Az alábbi mondat remek példa a központozás szerepének megvilágítására a hétköznapi jelentéstulajdonításban:


"segítsen Obi-Wan Kenobi!"

ez azt jelenti, "segítsen ő" ...

Kvázi: "Segítsen nekünk Obi-Wan Kenobi!" Páran összegyűltek, és azon filóznak, most ki segítsen a csapatnak, a Leia lány a beszélgetés egy pontján pedig feláll, és azt mondja:

"Segítsen nekünk Obi-Wan Kenobi!" - értsd: a sok lehetőség közül legyen az Mr. Kenobi, aki majd segít nekünk.

 

A Csillagok Háborújában persze más a szitu, ott a Leia nevű lány nem a haverjaihoz beszél, hanem konkrétan és személyesen Obi-Wan Kenobi-hoz fordul, neki küld egy 3D videó-üzenetet direkben.

Ezért így fogalmaz:

"segítsen, Obi-Wan Kenobi!"

ez így, leírva azt jelenti, segítsen nekünk/nekem ÖN, kedves Kenobi úr .))

(eredetileg: "help me Obi-Wan Kenobi, you're my only hope" - az angolban nem kell a vessző, de nem is okoz gondot a mondat megértése, magyarul nemcsak ez hangzik hülyén a vessző nélkül, de fordított esetben is, ha Kenobi kérné Leia-t, az is rosszul sülne el: "Leia Segíts!", "segíts Leia!" - az első egy Segíts család nevű nő, a második verzió pedig egy félresikerült "segíts valamit csinálni" felszólítás, "segíts Leia" ?? :))

 

Akárhogyan is, nyelvünk közös projekt ...

és folyton változik, manapság meg annál is inkább ..

érdemes odafigyelni :)


Hogy a móka még nagyobb legyen :)))
íme egy Babits idézet (most olvastam):

"Mert ne gondold hogy annyi vagy amennyi látszol magadnak"

lásd itt

ha ez szabadvers lenne, akkor tök izgalmas lenne !:))

amúgy: Babits nem tudta (?), hogy a "hogy" elé vesszőt szoktunk tenni, vagy "h" betűvel helyettesítjük, s akkor nem kell a vessző :))

 

plusz, az "annyi, amennyi" szitut is lazán kezelte :)))

(kellene oda a vessző :))

 

nem említve a ragozást :)))))))

a vesszők általában kissé túlzásba vannak víve napjainkban ..
például az, hogy "szia, Tamás", hagyományosan így nézett (volna ki), vesszővel ..

 

de ennek semmi értelme, aminek első számú tünete, hogy nem segít az olvasásban …
mert úgy olvassuk: "szia [vessző / lélegzet] Tamás", úgy, ahogyan nem beszélünk ... eléggé ritka, hogy valaki azt mondja, hogy szia, majd hozzá teszi, Tamás ... de ha ez történik, annak a leírására tökéletesen megfelel a régi verzió: "szia, Tamás"

 

mindenesetre, ezt ma már úgy írjuk h "szia Tamás"

 

a lényeg, hogy a jelentés egyértelmű legyen, illetve hogy ne kelljen kétszer elolvasni, elolvasás után ne adódjon egy alternatív olvasat :)))

(megjegyzés: ide, hogy "egyértelmű legyen, illetve hogy ne kelljen", sztem nem kell a hogy elé vessző)

 

Központozásunk az általános diszlexia révén romlik, az egyik legdurvább jelenség,

hogy valaki a vesszőket az illető objektumok mögé teszi .)))

tudja, hogy kell, de nem tudja, hogy hova .)))

 

például: "azért nem mentem isibe mert, nem volt kedvem", "nem tudom hogy, miért"
(hátborzongató! - ouch!:)))

a sok hülye reklám persze sem segít ..

több mint előnyös ajánlat ...

(valójában: több, mint előnyös ajánlat)

és ha már itt tartunk a sok "persze" is problematikus ...

régebben itt is csomó vesszőt alkalmaztunk ...

 

"persze, ha akar, maradhat" - ez még mindig stimmel ...

és az is, hogy "persze, miért is ne?"

az azonban már nem, hogy:

"persze csomót kellett várni rá"
ehelyett az h "persze, csomót kellett várni rá"

egészen mást jelent ...

illetve másképp olvassa ki az ember ...

 
"persze, csomót kellett várni"
azt jelenti, hogy "persze !!! [itt új levegő, új nekifutás egy új tagmondatnak] csomót kellett várni"
ha valaki ezt így adná elő egy film egyik jelenetében, a nézők a nézőtéren úgy gondolnák, ez el van szúrva, az illető nem tud természetesen kimondani, természetesen hangsúlyozni egy ilyen egyszerű mondatot sem :)

 

A nyelv nem önmagáért való dolog, mint a természetben annyi jelenség, a nyelv is egy roppant konkrét feladatot lát el, egy olyan funkciót tölt be, ami roppant egyértelműen számon kérhető rajta alkalmazás közben ...

Amit kimondasz, legyen egyértelmű, jelentse pont azt, amit mondani szeretnél ... a megértése, befogadása pedig ne igényeljen "újraolvasást", újra lejátszást, elemzést, reflektálást a már elhangzott közlésre ... hanem menet közben, reflex-szerűen legyen képes játszva befogadni a befogadó, ahogyan amikor ránéz egy zöldre váltó lámpára, egyértelmű számára, hogy mehet..

 

Amit kimondasz, az persze milliószor egyértelműbb (upsz, ide régebben, a "persze" után kellett volna egy vessző), mint amit leírsz, illetve olvasol. Az írás egész más, hiszen az egy valós helyzet, valós szereplők nélküli közlés, a közlésnek egy leírása - valójában egy kotta, amelyből az olvasónak kell összeraknia az élőben megvalósuló közlést ... (még akkor is, ha egy regényről van szó, ami soha a valóságban el nem hangzott közléseket rögzít). A kotta, illetve az írás lényege a jó olvashatóság. A jó és pontos olvashatóság, az egyértelmű jelentéstulajdonítás és a relfex-szerű, játékos, féltudatos befogadás (a "kottában" rögzített közlés "lejátszása") ...

 

Egy nyelvnek az tesz a legjobbat, akkor csiszolódik értelmesen, a nyelv minőségének a javára, ha az emberek gyakran kerülnek visszacsatolós helyzetbe: például egy forgatókönyv olvasásakor, írásakor. Amit például leír az illető, az meg fog jelenedni élőben, és nem mindegy, hogyan van leírva ... Másik visszacsatolós helyzet az, amikor leírt szövegeket adnak elő az emberek ... felolvasás, esetleg drámai játékok formájában ... Az írás-olvasás, kódolás-dekódolás mechanizmus kollektív, közösségileg ellenőrzött alkalmazása csiszolhatja a nyelvet ... például általános iskolákban, gimnáziumokban ...

Ehelyett az történik, hogy a közösségileg befogadott publikációkat mindenki egymaga fogadja be, elszigetelten, és ezek a publikációk túlnyomórészt reklámok, amiket úgy készítenek, hogy a lehető legkevésbé akadjanak fenn az olvasásakor a befogadók ... Azaz az embereket Quirks mode-ban, hanyag üzemmódban "írott", szintaktikailag hibás üzenetek bombázzák, ők pedig erre a hanyag nyelvre tekintenek úgy, mintha ez lenne az igazi ... Félreértés ne essék, nem valamiféle nyelvőrség felállításáról beszélünk :))) Inkább egy nyelv-játszótérről, ahol a nyelv magától kénytelen tisztulni .. Jó volna például, ha az oktatásban, óvodák, iskolák, gimik külön foglalkoznának a nyelvvel, mint az írás/olvasás művészetével, és majd persze mint a közlések gondolati vázlatainak értelmezésével, gondolati struktúrákkal is ....

-jepe-
2012-03-21

Címkék: központozás, nyelv, szintaxis