nem vagy belépve:
microcspv    "peace is precious"
logo Marilyn


::: szocio -> társadalom, média, nők, demokrácia
    

2016-03-31

Ismered Bernie Sanders-t?

"a future to believe in"

Az, hogy mit vagy kit ismersz, és hogy mi a képed valakiről, szinte kizárólag attól függ, melyik média-csatorna „előfizetője” (követője) vagy. Bár Bernie Sanders Obama felbukkanása óta messze a legjelentékenyebb politikus, nem valószínű, hogy képben lennél vele kapcsolatban, hiszen a média a kezdetektől fogva egyöntetűen Hillary Clinton-ra osztja az esélyes demokrata párti elnökjelölt szerepét, akihez képest mindenki más csak statiszta... De lássuk…


Előválasztás van az USA-ban,
ami nem egy tét nélküli esemény (sőt), hiszen most dől el, hogy a demokrata párt kit indít majd a választáson. A kétpártrendszerben, amit az USA-ban (is) kialakult, lényegében ez az egyetlen alkalom, amikor a társadalom beleszólhat a… történelem menetébe, a választásokba – hiszen onnantól, hogy felállt a két oldal, már csak az elsődleges preferencia dönt, az, hogy valaki inkább demokrata-e vagy konzervatív.

 

Bernie Sanders nem egyszerűen csak egy „másik demokrata jelölt”.

Bernie egy párhuzamos valóság Hillary-hez képest. Valaki, aki valódi, s aki tényleg az, akinek mutatja magát, valaki, aki tisztán és pontosan leírja, hogy milyen politikát akar megvalósítani – amely politikai történetesen szöges ellentétben áll azzal, amit Hillary Clinton képvisel…
Mielőtt továbbmennénk, fontos megjegyezni, hogy minket, mondjuk európai progresszívokat, nem úgy érdekel az USA előválasztása, mint valami külpolitikai esemény, amiről a politikailag művelt emberek szívesen csevegnek, hanem ahogyan 1848-ban érdekelte a budapestieket Párizs és Bécs, vagy 68-ban Prága, Párizs, és az USA, egyszóval az emberiség s a történelmi fejlődés ügyének fontossága miatt.

Bernie Sanders nyíltan és konkrétan szociáldemokrata – mondhatni szocialista – politikát képvisel (ami véletlenül sincs fedésben mondjuk a Magyar Szocialista Párt politikájával, amely tradicionálisan liberál-kapitalista). Dániára úgy utal, mint szocialista országra – amely megközelítéssel megint csak megelőzi a korát, illetve meghaladja azt a stádiumot, amelyben a média tartja a köztudatot. Dánia vonzó példa – nagyon is. A szocializmus azonban mumus – köszönhetően több évtizednyi korrupt, totalitárius kelet-európai „kommunizmusnak”, és az USA több évtizedes antikommunista hadviselésének. Az amerikai társadalom azonban vevő Sanders szocializmusára. Nem lehet őket sem sarló-kalapácsos mémekkel, sem vörösözéssel eltántorítani.

Hillary vs. Bernie – a rendszer védekezik

Az eltántorításnak persze vannak egyéb módozatai is. Például az elhiteltelenítés. A média-szakértők, a reklám- és kommunikáció-pszichológusok ma már mindent tudnak az emberi elme működéséről. Pontosan tudják, hogyan lehet megnyerni egy vitát a választók fejében, stratégiáikat pedig tesztelni is tudják pszichológia laborjaikban (ahol vitatkozó alanyokat figyelnek meg).

A Bernie Sanders elleni offenzíva azzal indult, hogy Bernie nem az, akinek mutatja magát, értsd: ő is csak politikusból van. Megjelent például egy cikk a Time magazinban, amelyben felvetik, hogy egy bizonyos fotón az talán nem is Bernie Sanders, és hogy talán ő nem is vett részt a polgárjogi mozgalmakban (noha ezt a hamis állítást korábban 2x is rövid úton cáfolták). A cikk nyomán a fotós, Danny Lions nyomban előjött, és elmondta, hogy az ott bizony Bernie Sanders a képen, és még mutatott csomó más fotót is, amin Sanders ugyancsak rajta volt. Az ügy ezzel azonban még nem ért véget, mert a… kereskedelmi média más képviselői, például a Washington Post, szépen átvették a Time állítását, anélkül, hogy a fotós cáfolatáról említést tettek volna.

 

Később is láthattunk összehangolt támadást Sanders ellen a for-profit média részéről. Rendszeresen nem került be például a híradásokba a Bernie Sanders támogatók tömegei által megtöltött csarnokok képe, ami eléggé nagy kontrasztban állt mind Hillary Clinton, mind Donald Trump híveinek létszámával.

Nemrégiben viszont már nem pusztán a for-profit média, hanem maga Hillary Clinton intézett támadást Sanders ellen, hasonlóan… „sportszerűtlen” módon, amikor gúnyos kuncogással előadta, hogy ha Sanders ma ilyen nagy reformista, akkor hol volt 1994-ben, amikor ő, Hillary az egészségügyi reformjával kampányolt? A megsemmisítő(nek szánt) kérdésre Sanders kampánystábjának sürgősségi válaszok részlegnek vezetője reagált szélsebesen, a válasz pedig úgy hangzott: „pont mögötted” (right behind you). És akkor mutatták a videófelvételt, amin a kampányoló Hillary mögött, bizony, ott állt Sanders a pulpituson, pont mögötte. Erre fel Hillary azt reagálta, hogy bocs, nem emlékszik mindenre és mindenkire – amire a Sanders stáb gyorsan előszedett egy fotót, amin Hillary és Bernie láthatóak egy szobában, s az volt aláírva kézzel, hogy „köszönet, hogy mellettem álltál, Bernie Sanders, azért, hogy minden amerikai állampolgár egészségügyi ellátást kaphasson, (aláírás:) Hillary Clinton”.

a NO-Trump  hadviselés

A Hillary vs. Bernie kampány-háború legfontosabb csatamezeje, ezzel együtt, a Donald Trump elleni kampány volt. Az eszement Donald Trump az egész világ közvéleményének fejébe befúrhatta magát – a média jóvoltából. Mindenkiből a legerősebb reakciókat váltotta ki, hiszen történelmi szinten példátlan módon uszít a más bőrszínűek, és persze a bevándorlók ellen. Kvázi egy új Hitlert lehet látni benne, illetve látnak benne sokan – még Noam Chomsky is felhívta a figyelmet, hogy Trump óriási veszélyt jelent.

A kampány lényege persze az, hogy miközben a média egyik kezével Trump-ra mutogat, a másikkal Hillary Clintont jelöli meg a lehetséges megmentőként. Egész médiumok, ideértve a VOX magazin főszerkesztőjét, Ezra Klein-t, borultak le Hillary lába előtt indirekt gesztussal, azzal, ahogy meghirdették, Donald Trump legyőzése mindenek felett, csak ez az, ami számít. Értsd: Hillary Clinton-ra kell szavazni, tetszik, nem tetszik, senki sem tökéletes, most ez van, ő a legjobb megoldás.

Ezzel párhuzamosan a Bernie Sanders mozgalom újabb és újabb lendületet kapott, és annak ellenére, hogy a média és a hatalom elkönyvelte, hogy Sanders nem nyerhet (és még ha nyerne is, akkor is ott van az idén bevezetett „szuper-delegáltak” intézménye, ami lehetővé teszi a demokrata párt számára, hogy bár mondjuk Sanders nyeri meg az előválasztásokat, mégis Hillary-t indítsák az elnökségért), egyre népszerűbb az a hozzáállás, hogy én akkor is Bernie Sanders-re szavazok, ha nem lesz rajta a szavazólapon, majd én ráírom kézzel.

"a future to believe in"

Ami világos: a Bernie Sanders által képviselt mozgalom megállíthatatlan. Akár ő lesz az elnök-jelölt, akár nem, amit képvisel, mozgalommá vált. Követelései az amerikai nép követeléseivé eszkalálódtak. Ezt visszafordítani nem lehetséges. Ez nyilvánvalóan ugyanannak a progresszív forradalmiságnak egy új kitörése, amit a 60-as években láthattunk az USA-ban (is).

Az előválasztás során óriási utat tett meg az amerikai társadalom a tudatosság felfelé ívelő lejtőjén. Megértették, hogy Hillary Clinton, bár demokrata, a legtöbb tekintetben ugyanúgy konzervatív, mint a konzervatívok („the democrats are the new republicans”), és a legeslegtöbb kérdésben nem a társadalom, hanem a tőkések érdekét képviseli. Megértették, illetve leleplezték, és az egész világ számára megvilágították, hogy a kapitalizmusnak, amit mindenki ismer (liberális kapitalizmus) van alternatívája, van másik politika, amit alkalmazni lehetne és kellene, ha az amerikai társadalom érdekét tartja valaki szem előtt. Bernie Sanders azt is világossá tette, hogy az un. skandináv modell, az északi kapitalizmus a pálya, illetve a szociáldemokrácia, és hogy a társadalmak és a tőkések, bazi nagy corporation-ök között kibékíthetetlen az érdekellentét.

 

Óriási tanulsága van hát ennek a háborúnak, ami a Bernie Sanders mozgalma és a tradicionális kapitalizmus mögött álló hatalom közt zajlik, és amit a közvélemény csak úgy kísér figyelemmel, mint a „Hillary vs. Bernie meccset” (aminek Hillary eleve a győztese, hisz ő még nő is). Az amerikaiak napról napra profin végzik el a házi feladataikat, hiába a most már nyílt színi választási... csalások akadályok sorozata (Washington DC-ben úgy nézett ki, hogy a demokrata párt hibájából Sanders neve nem kerülhet rá a szavazólapra, hogy a pár napja Arizonában történteket ne is említsük, amivel kapcsolatban már az Anonymus is vizsgálatot indít), megpillantottak valamit a lehetséges jövő képéből, és most már nem engedik el. Valami visszafordíthatatlanul beindult náluk, amire Portland-ben még egy kis madár is az áldását adta egyfajta égi jelként :) Kérdés, hogy mi európaiak, s ezen belül magyarok, vajon mit kamatoztatunk mindebből…?

 

-jepe-
2016-03-31

Címkék: Bernie Sanders, Hillary Clinton