microcspv    "time is not money"
logo Marilyn



2007-09-19

MusicTelevision -> music, television / 1.

Yahoo Music - az új éra


Bizony káprázatos dolog, ahogy a technika fejlődik, az ember elámul, hogy a robotok már fociznak, jéghokiznak, az autók meg sofőr nélkül vezetnek haza, meg minden. Mégis, milliószor izgibb, amikor nem a gépek, technológiák mennek keresztül látványos fejlődésen, hanem az emberek, illetve a kultúra. Ezekben a percekben a Music Television nézés, illetve a Music Television jelenség, amit mostanáig egyszerűen az MTV-vel azonosíthattunk, megy keresztül olyan ugrásszerű változáson, amire nem lehet nem odafigyelni.

Az MTV, a Music Television a 20. század kultúrájának legforradalmibb médiuma, illetve ma már a legfontosabb, legmeghatározóbb hagyomány. Maga a tradíció. Tradíció, amely forradalomként indult, ami akkoriban megrázta a világot, és évtizedeken keresztül mozgásban tartotta. A globalizáció nem mindenkinek rossz, a bazi nagy cégeknek például nem. A kulturális globalizáció sem mindenkinek rossz, a közönségnek gyakran baromira jól jön, hogy úgy élhet, hogy egy M-betűs tévéképernyő ablakot nyit neki a világra, és azokat a zenéket, műveket hallgathatja, nézheti, amiket mások is világszerte - ez azért nem semmi :)

A kulturális globalizáció egyébként csodálatos módon nem is a technika fejlődésének köszönhetően indult be annak idején, hanem (talán, egyebek közt) a filmforgalmazás globálissá válása révén, ami miatt bármely két ország fiai-lányai tudtak miről beszélgetni, amikor összetalálkoztak, lásd annak idején: Down By Law, később pedig a Clerks. Ugyanilyen fontos elem volt a sok-sok amerikai fiatal, akik (egyebek közt) a Kelet-Európai változások miatt kirajzottak, ellepték Kelet és Nyugat-Európát, és persze közben megfordultak Ázsiában is. Az amerikai fiatalok döbbenetes forradalmat hajtottak végre a turizmus terén. Feltalálták a Lonely Planet-stílust, lásd. élj úgy, ahogy az ottaniak, és utasítsd vissza, hogy turistának degradáljanak. Az 50-es 60-as évek hidegháborús, kispolgári turizmusának, hogy menjünk, nézzük meg, hogy élnek Tarzanék odalent, vége lett. Az emberek elkezdtek egymással beszélgetni, közösen élvezték a zenéket, filmeket, no és a videoklipeket - az MTV képernyőjén.

Az, hogy McDonald's minden városban volt, egy elhanyagolható körülmény (lévén, hogy a Lonely Planet-stílust követve nem igazán volt trendi oda járni) ahhoz képest, hogy a '90-es évek elején már szinte minden szórakozóhelyen volt egy MTV, amely nonstop ment. A Music Television az egész '90-es éveket beragyogta, mint valami világítótorony, fénye átszivárgott a 2000-es évek elejére is. Az egész egy csodálatos találmányon alapult, a videoklip találmányán, amire az MTV alapítói zseniális módon csaptak le, mondván nem minden infantilizmus nélkül, egyfajta fiatalos önközpontúság és öntörvényűség jegyében, hogy jól lenne egy olyan tévé csatorna, amin csak videoklipek mennek. És lőn! - emberek százmilliói lettek vevők és váltak függővé a globális kultúra-dealer iránt. És ne feledjük, a videoklipek reklámok, amikkel a zenéket adják el, szóval az MTV tényleg zseniális találmány.

A '90-es évek végére, ill. a 2000-es évek elejére aztán a globalizáció átcsapott glokalizációba, az USA-ban amerikai MTV-t lehetett nézni, Európában európait, Indiában indiait, stb. Ennek megfelelően aztán leosztották a reklám-zónákat is, régiókra. Egy-egy régióban olyan reklámok futottak, amiket a régióban érdekelt hirdetők jelentettek meg. Kezdetben még örültünk a magyar nyelvű reklámok megjelenésének, ez azonban nem azt jelentette, hogy felhívhattuk volna az egyik haverunkat Londonban, hogy figyuzz, most megy egy magyar reklám, nála más ment volna - ez a glokalizáció lényege - globális cég helyieknek helyi cuccot ad. Az MTV tradicionálisan élvezhető korszakának végét végül (bár ez szubjektív) az izraeli reklámok tömeges elterjedése (a tiniket döbbenetes módon primitív stílusban megszólító reklámok) fémjelezte. A reklámok bedurvulása miatt a jó anyag / rossz anyag - arány csúnyán eltolódott a rossz irányba, és az ember elkezdte lehalkítva nézni - miközben a Napsterrel és annak utódaival szolgálta ki magát zenével - fülön keresztül. Ezzel párhuzamosan az MTV műsorstruktúrája kezdett drasztikusan megváltozni, a tinik már nem elsősorban MTV-t akartak, hanem TV-t, ezért egyre-másra gyártották az élő műsorokat, aminek persze az volt a fő oka, hogy a zenei kiadók elkezdtek pénzt kérni azért, hogy az MTV lejátssza a klipjeiket (a zenék, a termékek reklámjait !!). Fanyar fordulat volt ez az MTV, a globális kultúra elosztó-központ fejlődésének történelmében.

Ám a fejlődés közben sem állt meg, és ez az internetre többszörösen is igaz volt - és igaz ebben a percben is. Az, hogy az internet duzzad, mint valami gomba, csak egy dolog, az azonban már valami, hogy az előfizetők száma is rohamosan nő (kivéve Magyarországot), ami miatt a szolgáltatók rengeteg haszonra tesznek szert, ami lehetővé teszi számukra a fejlesztéseket - amelynek eredményeként például az utóbbi 1 év során egy 9000 forintos előfizetés és a hozzá tartozó 1500 Mbit/s sebesség 6000 forintra változott, a sebesség pedig 4500Mbit/s - még hazánkban is. Hogy miről beszélünk? Arról, hogy az idő megérett arra, hogy az internetet tömegesen videó nézésre, közlésre, terjesztésre használjuk. 2006 október 10-én a Google megveszi a YouTube-ot, ez a legnagyobb kilométerkő a Google életében - és az internetes videózás történelmében is. Egy kilométerkő, amely azt jelzi, hogy megtettünk egy újabb kilométert, azt jelzi, hogy a világ megváltozott, a technika és az emberek szokásai új szintre léptek, és itt már kicsit másképp működnek a dolgok.

Nemcsak az MTV, de általában a televíziózás is drasztikusan megváltozott, amely változás csupán a belépő-korszak magához a nagy változáshoz. A televízió eszméletlen mértékben behatolt az emberek éltébe (penetration), gyökeresen átformálva a kultúrát (a fogyasztói, kultúra-fogyasztói szokásokat) kezdve azzal, hogy az emberek a mozibajárás helyett elkezdték túlnyomó részt preferálni a filmek otthoni megtekintését, legyen az egy letöltött film silány minőségben, egy piacon vásárolt kalóz-másolat (amely az amúgy is virágzó magyar gazdaság helyett a maffiát támogatja, és amely a filmek élvezetét a gagyi szintjére süllyeszti), vagy egy éjjel nappal nyitvatartó könyvesboltból éjszakára hazacipelt film DVD-n, ami aztán egy szép este emlékével átitatva a polcra kerül, vagy legyen az egy tékás film 500-ért, vagy egy kábelszolgáltató által kínált nonlineáris, digitális "tv"-szolgáltatás, vagy sima kábeltévé, vagy amit adnak a kábelen keresztül, ideértve a csodás HBO-t, amely mellesleg nem is tévé:)

Megváltozott a televíziózás, mert a fogyasztók elkezdtek spontán lázadni, kábé, mint a géprombolás idején. A lázadás abban áll, az amúgy birkákként terelhető fogyasztók részéről (beleértve saját magukat és a jelenlévőket is:)), hogy a reklámokat elkezdték átugrani. Jelenleg a tévéből történő műsor-kinyerésnek a leg-coolabb módszere a VHS kazettára történő felvétel, és a műsor felvételről történő megtekintése. Ez azért "coolabb" a merevlemezes dvd-felvevőknél, mert olcsóbb & egyszerűbb, és nem tereli a felhasználót újabb technikák megvásárlásának irányába - mint nagyobb teljesítményű PC, stb. Ezel együtt a manapság 60 ezer körül megvásárolható merevlemezes "dvd-k", amiknek legkevesebb közük a dvd-hez van, már valóban megérik a VHS-ről való áttérést, leszámítva, hogy nem kis élmény VHS-t használni, addig, ameddig még lehet. A VHS egyébként körülbelül abból az időből származik, amikor az MTV is született (bár ennek semmi jelentősége).

A lényeg, hogy a fogyasztók kihagyják a reklámokat, a tévé csatornák meg hiába nyomják fel a hangerőt tövig a reklámok idején, a fogyasztók nemcsak lehalkítják, de dühösen káromkodnak is - aminek, ha a megrendelők látnák, nem örülnének (de sosem fogják látni, legalábbis az AGB jóvoltából biztos nem). Szóval már ma nyugodtan úgy vehetjük: ugrottak a reklámok. Egy döbbenetes változás előszele, illetve lökéshulláma ez.

Ha azonban e változásokat egymás mellé rakjuk, döbbenetes képet kapunk. Rossz ugye a tévéknek, mert a fránya fogyasztók nevetve "szünetnek" nevezik a reklámokat, lehalkítják, átugorják, meg minden. És rossz a fogyasztóknak, mert amint azt az MTV-vel kapcsolatban részleteztük, a reklámok miatt (egyebek közt) túl sok gagyi és kellemetlen anyagot kell lenyelnie annak, aki folyamatosan akarja nézni az adott csatornát. Túl sokat ahhoz, hogy megérje. Látható, hogy mindkét fél tök rosszul érzi magát. Hol van már a 20-as, 30-as évek rádiózása, az, hogy valaki egy csatornára rákapcsolt, és ott finoman áramlott felé a program, ami szórakoztatta, csatolta őt a közösséghez, és még élményeket is adott neki? Hol van már az az idő, amikor a Garbage két alapító tagja úgy fedezte fel az énekeslányt, Shirley Manson-t, hogy megpillantották az MTV képernyőjén, amely nonstop be volt kapcsolva náluk? Hol van már a '90-es évek, amikor bármely helyen és helységben vibráló MTV képernyő mágnesként vonzotta mindeki tekintetét? Hol van már, amikor a nonstop MTV nézés egy nonstop zenei és fim-élményt jelentett (mint annak idején a rádióhallgatás)? Amikor lehetett várni, hogy az aktuális kedvenc számod újra megjelenjen? Nézzünk szembe a tényekkel: mindez a múlté.

Ám minden korszak vége egy új kezdete (az tök ritkán fordul elő, hogy egy időszakról kiderül, hogy nem is volt korszak:)). Ablakunk a világra, a pozitív értelemben vett globális kultúrára ha nem is eltömődött, de baromi zűrössé vált, ám van jó hír is, mégpedig az, hogy a fogyasztói szokások (internetezés) alakulása révén a technika (internet) megugrott egy kicsit, ami miatt a fogyasztói szokások (internetezés) új szintre léphettek. A jó hír úgy hangzik, hogy "yahoo music".

Képzeljük el, hogy kiléptünk a televíziózás korábbi keretei közül, levetettük, mint valami porhüvelyt, ami már minden irányból csak nehézkes és kényelmetlen volt. Képzeljük el, hogy megkaphatjuk a mi kis "music television" élményünket gagyi reklámok nélkül is. Képzeljük el, hogy mindezt nem is kell elképzelnünk, mert máris abszolút létezik, s a neve "yahoo music".

A Yahoo Music minimum olyan mértékben forradalmi jelenség, mint annak idején az Music Television volt, és minimum annyira felszabadító, és annyira forradalmasítja zenei és videoklipes kultúra-fogyasztásunkat.

Először is abszolút megadja a tradicionális tévé élményt, hiszen a "line up", a lejátszási lista (ami az MTV esetén a központilag beállított sugárzási program), automatikusan is benépesül a számodra klipekkel, és ha nem akarsz, nem kell semmit sem tenned, csak hátradőlsz, és hagyod, hogy a "line-up", a sugárzási lista, az adás-progam valamilyen módon magától frissüljön. Az adás-lista, adás-program jelenleg 8 módon népesülhet be automatikusan, köztük pl. a "top 100 videoklip" módján, aminek a címe magáért beszél. Természetesen, miközben nézed az adott videót, díjazhatod mind a művészt, mind az adott videót, ami tkp. real-time-ban befolyásolja a top 100-at is (bár a top 100 -féle listák a legkevésbé érdekesek).

Gondoltál már arra, hogy belenyúlj a tévédbe, és eltérítsd az adást? A Hackers c. filmben látunk ilyet, ami különösen izgalmas, hiszen ott az automatikus adásbonyolítást még kazettákról végezték robotok (lásd ehhez kapcsolódó korábbi mini-cikkünk). Szóval ha el akarod téríteni az adást, hát az csupáncsak egy mozdulatodba kerül. Újra játszhatod az előző klipet, előrehozhatsz más klipeket. Közben kereshetsz (per pillanat is már 2 millió klip között), és amit találtál, bedobhatod a listába (hozzáadhatod a lin-up-hoz).

Ha ez még nem volna elég, létrehozhatsz kedvenceket és saját play-listákat is. Ha ez sem volna elég, te magad is egy adóvá, egy csatornává válhatsz - igen, mások rácsatlakozhatnak a te adásodra és viszont. Mindeközben vásárolhatsz is zenéket - vagyis a dolog biznisz része eddig soha nem látott módon klappol. Itt a zenék, a klipek sugárzása (tkp. a reklám) és a termék (a megvásárolható zene) egy kattintásra vannak egymás mellett. Ilyenről talán még Verne sem álmodott.

Maga a weboldal 2 elemből tevődik össze, van egyrészt egy hagyományos webes oldal, és van a zenei lejátszó, a yahoo player, ahol az adás történik. A weboldalon teljesen normális módon jelenhetnek meg reklámok - a videók lejátszásakor pedig 1 millió módja van, hogy reklámok jelenjenek meg - pl. a klipek előtt, bár ezek e reklámok nem félpercesek. Egy szó, mint száz, a lehetőségek végtelen, illetve, ami még fontosabb, végtelenül komplex kombinációkat kínáló tárháza jelent most meg.

További biznisz-szolúsön, a "Yahoo Music Unlimited", amely havi 8 dollárért (éves előfizu esetén havi 6) korlátlan zene és videó lementéseket tesz lehetővé számodra. Amikor az előfizetésed felmondod, a gépedre mentett klipek lejátszhatatlanná válnak, ez benne a legnagyobb biznisz (a kegyes hazugság, hiszen mégis van benne limit). A Yahoo Music Unlimited jelen pillanatban csak az USA területén élő és mozgó emberek számára elérhető, vagyis számunkra aztán végképp duplán limitált. De a sima Yahoo Music elérhető, és ingyen, szóval üdv az új korszakban.

Az MTV-t természetesen senki sem írta le, az ő weboldalukon is lehet klipeket nézni, bár jelen pillanatban ők még a hagyományos tévézésben utaznak, ráadásul annak ellenére, hogy a videoklipek reklámok, az sem az USA, sem a UK oldalon nem engedik, hogy Magyarországról megtekints egy videót, amire mondjuk kerestél (dübörög a glokalizáció, és az EU határai sem szentek). De ha már itt vagyunk, jegyezzük meg, hogy jön-jön-jön Magyarországra is az MTV, lesz MTV-Magyarország - magyar műsorvezetőkkel, magyar előadókkal (a külföldiek mellett, ahogy ez lenni szokott). Mindenesetre bízunk benne, hogy ebben az új non-lineáris, többdimenziós korszakban az MTV ugyanúgy megtalálja majd a helyét, mint ahogyan a Yahoo Music megtalálta. Cikkünk lényege elsőssorban az volt,. Hogy erre az új korszakra felhívjuk a figyelmet - a non-lineáris televíziózás korszakára, a nagybetűs Non-Lineáris korszakra, aminek a Yahoo Music az egyik legelső és legpregnánsabb tünete.
-jepe-
2007-09-19

Címkék: