2009-04-15
Príma Primavera
Ellentétek vonzásában
Hihetetlen, hogy mennyi fenntartással tudunk beülni egy "új magyar filmre", és mennyi előítéletünk aktivizálódik, ahogy megjelenik a főcím és a többi. A Primánál épp ez volt, és jól meg is bántuk.
Lukáts Andor egy szellemileg
kissé lelassult 60-as fickót (Gábor) játszik, aki a mamájával él, és vele működteti a biztonságosan berendezett életét. Aztán egyik nap egy bankrablás során Gábor mamája meghal, és ezzel az autista tüneteket mutató férfi egy vadiúj életre kényszerül. Társul egy fiatal lánnyal, a bankrablók sofőrjével, és együtt kezdenek el menekülni határokon keresztül.
Két ennyire ellentétes karaktert nehéz is lenne összehozni, a lassú értelmű idősebb fickó (Lukáts Andor zseniális, nincs mese) és az élénk fiatal lány (Vesela Kazakova, remek bolgár színésznő-producer) együtt jó hatást tesznek, ráadásul a lánynak olyan kedves akcentusa van, hogy már az kitöltené a filmet, hogy megpróbáljuk kitalálni, mit is mond éppen. A kettejük története hamar egy road-movie-ba hajlik, a lány magassarkúban, a férfi egy csillárral a vállán indul el Szerbiába, pontosabban a Vajdaságba, a férfi nagymamájához (bár mint magunk is kitalálhatjuk, a 60 körüli Gábornak már nem él a nagymamája).
Idilli zenékkel aláfestve láthatjuk a kettejük felhőtlen hétköznapjait a nyári időszakban, egy
ütt dolgoznak és szórakoznak, mindenki boldog és elégedett, amit a zene is aláfest. Az elmaradhatatlan főgonoszt ezúttal egy szőkehajú holland fickó adja (a Die Hard 2 stílusában), aki a bankrablás kiötlője, és a gyilkosság elkövetője volt, mégis megússza az elszámoltatást, a kedvező európai stílusának és angol beszédének köszönhetően, míg a magyar nyomozó hatóságokat nem más, mint a duci Börcsök Enikő alakítja.
Tulajdonképpen nem sok minden történik a filmvásznon, a párosunk tesz-vesz, éli a nyári napjait, de közben nem túl sok fordulat adódik a cselekményben. Nem baj, mert Lukáts Andor egymaga képes kitölteni a vásznat, és a partnernője is annyira bájos és eredeti, hogy élvezet őt nézni.
Egy visszafogott filmmel
állunk szemben, ami nem akar sokat mondani, új dolgokkal előállni, csupán az egy Lukáts Andor-karaktert szeretné minél élesebbé tenni, és ez sikerül is neki. Látjuk, milyen jól működik a alap-szimpátia, ami első látásra alakul ki emberek között, és milyen jó együtt utazni valakivel, akiben megbízunk.
Minden szinten mérsékelt a film, nem akar sokat nyújtani, nem is teszi ezt, de végül egy kifejezetten kellemes élményként vonul be a filmnézési történelmünkbe.
Vesela Kazakova egy kellemes felfedezés, a helyes bolgár
színészlány pompásan végezte el a feladatát, és ezután szívesen látnánk más magyar szerepekben is.
Lukáts Andort méltattuk már, jogosan, és a többi szereplő is rendesen elvégezte a feladatát.
A Príma Primavera kb. Azt jelenti, hogy "szuperjó", a film pedig egy majdnem elsőfilmes rendező visszafogott története, amit szívvel és érzékenységgel vitt vászonra, és ami megérdemli, hogy mozijegyet váltsunk rá. "Szevasz, Tavasz!"
kissé lelassult 60-as fickót (Gábor) játszik, aki a mamájával él, és vele működteti a biztonságosan berendezett életét. Aztán egyik nap egy bankrablás során Gábor mamája meghal, és ezzel az autista tüneteket mutató férfi egy vadiúj életre kényszerül. Társul egy fiatal lánnyal, a bankrablók sofőrjével, és együtt kezdenek el menekülni határokon keresztül.
Két ennyire ellentétes karaktert nehéz is lenne összehozni, a lassú értelmű idősebb fickó (Lukáts Andor zseniális, nincs mese) és az élénk fiatal lány (Vesela Kazakova, remek bolgár színésznő-producer) együtt jó hatást tesznek, ráadásul a lánynak olyan kedves akcentusa van, hogy már az kitöltené a filmet, hogy megpróbáljuk kitalálni, mit is mond éppen. A kettejük története hamar egy road-movie-ba hajlik, a lány magassarkúban, a férfi egy csillárral a vállán indul el Szerbiába, pontosabban a Vajdaságba, a férfi nagymamájához (bár mint magunk is kitalálhatjuk, a 60 körüli Gábornak már nem él a nagymamája).
Idilli zenékkel aláfestve láthatjuk a kettejük felhőtlen hétköznapjait a nyári időszakban, egy
ütt dolgoznak és szórakoznak, mindenki boldog és elégedett, amit a zene is aláfest. Az elmaradhatatlan főgonoszt ezúttal egy szőkehajú holland fickó adja (a Die Hard 2 stílusában), aki a bankrablás kiötlője, és a gyilkosság elkövetője volt, mégis megússza az elszámoltatást, a kedvező európai stílusának és angol beszédének köszönhetően, míg a magyar nyomozó hatóságokat nem más, mint a duci Börcsök Enikő alakítja.
Tulajdonképpen nem sok minden történik a filmvásznon, a párosunk tesz-vesz, éli a nyári napjait, de közben nem túl sok fordulat adódik a cselekményben. Nem baj, mert Lukáts Andor egymaga képes kitölteni a vásznat, és a partnernője is annyira bájos és eredeti, hogy élvezet őt nézni.
Egy visszafogott filmmel
állunk szemben, ami nem akar sokat mondani, új dolgokkal előállni, csupán az egy Lukáts Andor-karaktert szeretné minél élesebbé tenni, és ez sikerül is neki. Látjuk, milyen jól működik a alap-szimpátia, ami első látásra alakul ki emberek között, és milyen jó együtt utazni valakivel, akiben megbízunk.
Minden szinten mérsékelt a film, nem akar sokat nyújtani, nem is teszi ezt, de végül egy kifejezetten kellemes élményként vonul be a filmnézési történelmünkbe.
Vesela Kazakova egy kellemes felfedezés, a helyes bolgár
színészlány pompásan végezte el a feladatát, és ezután szívesen látnánk más magyar szerepekben is.
Lukáts Andort méltattuk már, jogosan, és a többi szereplő is rendesen elvégezte a feladatát.
A Príma Primavera kb. Azt jelenti, hogy "szuperjó", a film pedig egy majdnem elsőfilmes rendező visszafogott története, amit szívvel és érzékenységgel vitt vászonra, és ami megérdemli, hogy mozijegyet váltsunk rá. "Szevasz, Tavasz!"
-lido-
2009-04-15