Interjú Szőke Lászlóval, a Budapest Gyógyfürdői Zrt. vezérigazgatójával
SZ.L.: Luxusfürdők alatt mit ért? A Széchenyit?
Cspv: Igen, meg a Gellértet, a Rudast..
Sz.L.: Értem a kérdést. Először felvázolnám a belső helyzetet. A Gyógyfürdő az elmúlt évben több, mint 700 millió forint üzemeltetési szintű veszteséget termelt. Ez az előző években végig így volt. Amikor nyereségünk keletkezett, mint pl.a 2007-es évben, akkor eladtunk egy ingatlant. Számomra ez nem egy elfogadható modell, hogy termeljük üzemi szinten a veszteséget, aztán amikor eladunk egy ingatlant, akkor pozitív évünk lesz. Én azt vállaltam, és azt hiszem, ezt meg is tudjuk csinálni, hogy üzemeltetési szinten pozitív nullára hozzuk ki az egyenleget. (Nem értem bele a felújítási költségeket). Megpróbáljuk csökkenteni a veszteségeinket, növelni a bevételeinket. A veszteségeinkkel kapcsolatban van 3 nagy tétel: az első az energia költség. Ez a költség az elmúlt években folyamatosan csökkent.
Cspv: Miért csökkent, engedményeket kaptak az energiaszolgáltatóktól?
Sz.L.: Részben igen, részben meg beépítésre kerültek olyan berendezések, amik energia-megtakarítást tettek lehetővé. A másik nagy kiadás a bér, ez az, amin nem kívánok megtakarítást eszközölni. (Főleg a fizikai állománynak nagyon alacsony a fizetése, ezt nem csökkentjük).
A harmadik tétel a fürdők számára rossz, előnytelen szerződések megléte. Itt a cél a hátrányos szerződések megszüntetése, megváltoztatása. Ilyen pl. az Opero-val kötött üzemeltetési szerződés felbontása, amivel éves szinten közel félmilliárdos megtakarítást nyerünk (saját dolgozóinkkal végeztetjük el a munkát, amit eddig bérbe adtak külsős cégnek). Egyébként a kiszervezést nem vetjük el alapjaiban (pl. a biztonsági szolgálatnál), de csak akkor, ha az eredmény ugyanolyan, vagy jobb színvonalú, mintha mi csinálnánk, és természetesen olcsóbb is. Tehát ez a 3 fő tétel szerepel az egyik oldalon, a bevétel-növelési oldalon pedig ott van a jegyár bevételek növelése, a promóciós alkalmak, mint pl. most volt a Fürdők Éjszakája, ami jól sikerült, illetve van olyan tervünk, hogy tematizálni kívánjuk a fürdőket. Minden egyes fürdőnek a már meglevő profilját kívánjuk erősíteni.
Ilyen bevétel-növelő akció a bérlet eladások, amivel, noha jó néhány bérlet árát csökkentettük, mégis el tudtuk érni az előző év bázis időszakának számait. Tehát, a fentiek alapján én úgy látom, két év alatt, vagyis 2012-re egy pozitív nullszaldós eredményt tudjunk hozni.
Ami a luxusfürdőket illeti, én ezt így nem tudom elfogadni. Értem, hogy mire gondol, de én azt mondanám, hogy ezek a nagy fürdőink (a Széchenyi, a Lukács, a Gellért és a Rudas). Ez a 4 műemlékvédelmi épületben található, és ez a 4 fürdő az, ami nyereséges, az összes többi veszteséges. Valóban, az elmúlt években, évtizedben elsősorban ezek felújítására költött a Gyógyfürdő pénzt, ezek a felújítások egyébként már lassan befejeződnek. Most szeretnék a kisebb fürdőket is felújítani, idén 5 nagy pályázatot készítünk elő. Ebből kettő gépészeti, ezeken kívül szerepel a Rudasnál egy bővítés, a volt palackozó üzemet (ami ha szemben állunk a fürdővel, balra található) építenénk át fürdő-egységgé. Erről már folynak a tárgyalások, és ha sikerül, ezt az 1000 négyzetméternyi területet építenénk be medencékkel, plusz masszírozó helységekkel. Gyakorlatilag egy élményfürdővel bővítenénk. A negyedik és az ötödik projekt két kisfürdő felújítása lenne, a Dandáré és a Királyé. A Király is egy műemléki fürdő, nagyon-nagyon lerobbant állapotban van, és ez elmondható a Dandárról is. Mindkettőnek kiváló a víze (a Király a Lukács vízét kapja), és mindkettőnél nagy felújítást tervezünk. A Dandár kapna még 2-3 medencét a meglevő 3 mellé, és ez lenne a kisgyerekes fürdő. A Dandárban is kétszíntű jegyrendszert vezetnénk be. Ez azt jelenti, hogy lenne egy alapszíntű szolgáltatás a földszinten, viszonylag alacsony árfekvésű jeggyel, és fent pedig lenne egy un. „szauna-világ”, egy plusz, kiegészítő jeggyel. A Lukácsnál is ebben a kétszíntű jegyrendszerben gondolkodunk. Ez úgy gondolom, tovább növelné a látogatottságot a fürfőkben, és szélesebb rétegek számára tenné megfizethetővé a gyógyfürdő szolgáltatásokat.
Cspv: Igen, mert most, mint tudjuk, válság van, és ezt mindenki megérzi, azok a budapestiek, akik korábban el tudtak járni, mondjuk a Széchenyibe, most már nem nagyon tudnak.
Sz.L.: A Széchenyiben most csak az inflációval megegyező áremelés volt, ezzel nem tudunk mit tenni, az OEP a 2006-os árszinten finanszírozza a gyógyfürdő szolgáltatásokat.
Cspv.: Van valami, amit megtartana az előző vezetés újításaiból, mondjuk a strandváró, vagy a fürdőváró napokat? (Ezek arról szólnak, hogy hét közben egy-egy fürdő, vagy a nyári szezonban egy-egy strand féláron kínálja a belépőjegyeit – a szerk.)
Sz.L.: Persze, persze. Bár ezt a fürdőváró napokat több fürdőben megszüntettük. Egyszerűen azért, mert nem jött be annyival több vendég. Gondolkodunk azon is, hogy a Rudasban megszüntessük éppen ezért a tisztán női napot (ezen a napon feleakkora bevétel van, mint máskor). A Fürdők Éjszakája programot például megtartjuk, ez jól működik.
Cspv: És a strandváró napokkal mi a helyzet?
Sz.L.: Ezt még most vizsgáljuk. Egyébként megjegyezném, hogy a fürdőkben a normál belépőknél most január közepén volt egy jegyáremelés, de csak max. az inflációval megegyező mértékben (4.9%). Ami viszont nagy eltérés az előző vezetéssel szemben, az az, hogy a vállalat vezetését megpróbálom decentralizálni. Sokkal nagyobb önállóságot, döntési hatáskört adok az egyes fürdővezetőknek. Én ebben nagyon hiszek, ha valamit decentralizálunk, akkor az emberi kezdeményező képesség be tud indulni, szerintem. Korábban, amikor egyébként még üzemvezetőnek hívták őket, szinte semmi joga nem volt a fürdővezetőknek, úgy adták ki bérbe a helységeket, hogy fogalma sem volt róla, kinek adják ki, úgy újították fel a fürdőket, hogy nem volt ott az átadás-átvételnél, stb...
Cspv: Nem gondolkodtak egyfajta kártya-rendszerben, ami kedvezményeket adhatna a budapestieknek? Olyasfélére gondolok, mint pl. egy Budapest Kártya lehetne, amivel olcsóbban fürödhetnének a helyiek?
Sz.L.: Ezt én nem zárom ki. Voltak már erre kezdeményezések a Demszky-érában, de nem sültek el jól. Gondolkodunk ilyenen, a Budapest Touristtal beszélünk erről, de csak a fürdő szolgáltatás kevés ehhez, boltokra, utazásra, múzeumokra, éttermekre is érvényes kellene, hogy legyen. Igen, szívesen benne volnánk egy ilyenben. Egyébként ha megnézi, a vidéki városokban a helyiek legtöbbször sokkal olcsóbban használhatják a fürdőket, mint a turisták.
Cspv.: Igen, épp ezért gondoltuk felvetni ezt a kérdést...
Sz.L.: Tehát a válasz igen, én nagyon támogatnám, hogy hogyan, mi módon, ezt a számok ismeretében tudnánk eldönteni...
Cspv: Hogyan szeretné látni a budapest gyógyfürdőket néhány év múlva?
Sz.L.: Hogy mi a vízióm erről? Amit én szeretnék, az az, hogy a mostani 13 fürdő és strandból 15 fürdő/strand legyen. Ezt a pesterzsébeti Erzsébet Fürdő és a Rácfürdő megnyitása jelentené. Szeretném, ha a fürdőink a jövőben tematizáltak lennének. Szeretném, ha a Fürdőváró programok folytatódnának, ami újabb és újabb vendégeket vonzhatnak. Plusz azt szeretném, ha műszakilag olyan szinten üzemeltethetnénk a fürdőket, ami európai szinvonalat jelentene, vagyis ne menjünk messzire, ha egy felújított magyaországi fürdő szinvonalát elérné az összes létesítményünk. Ha ezeket elérem, akkor elégedett leszek, azt hiszem...
Cspv: Köszönjük szépen, sok sikert kívánunk!
Szőke László életrajza
1954-ben született Békéscsabán. 1968 és 72 között a budapesti Eötvös József Gimnázium tanulója.
1972 és 78 között a budapest Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának hallgatója, vízépítő szakon.
Az egyetem után építésvezetőként, illetve csoport-építésvezetőként dolgozott a Vízügyi Építő Vállalatnál.
1983 és 84 között Algériában egy oktatási központ építésénél projektvezető.
1990 és 94 között az MDF kormány Honvédelmi Minisztériumában főtanácsos, főosztályvezető. 1994 és 96 között a Magyar Önkormányzatok Szövetségének igazgatója. 1996 és 98 között az MDF pártigazgatója, és fővárosi önkormányzati képviselő.
1998 és 2002 között a IX. kerületi önkormányzat alpolgármestere. 2002 és 2006 között a fővárosi önkormányzati képviselője és frakcióvezetője. 2007 és 2009 között a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. projektvezetője és igazgatója. 2010-ben, októberig a Duna Aszfalt kft fővállalkozási igazgatója.
2010 októberétől a Budapest Gyógyfürdői Zrt. vezérigazgatója.