információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A Föld háborúba indul, méghozzá Steven Spielberg és Tom Cruise új szuperprodukciójában, a Világok harcában. A film H. G. Wells klasszikus fantasztikus regényének modern feldolgozása. Az emberiséget földön kívüli lények támadják meg, hogy teljesen elpusztítsák. A túlélésért vívott elkeseredett küzdelmet a film egy amerikai család szemszögébõl mutatja be.
Tom Cruise Ray Ferriert alakítja: ez az átlagos dokkmunkás az átlagosnál tökéletlenebb apa, aminek õ maga is tudatában van. Azt azonban nem sejti, mekkora katasztrófa közeleg. Nem sokkal azután, hogy Ray exneje (Miranda Otto) és új férje áthozzák kamaszfiát, Robbie-t (Justin Chatwin) és kislányát (Dakota Fanning) egy ritka "apukás hétvégére", hatalmas erejû villám csap le az égbõl a ház közelében.
A következõ percekben Ray olyan rendkívüli eseményeknek lesz szemtanúja, amelyek mindörökre megváltoztatják az életét. Egy hatalmas, háromlábú harci gép emelkedik ki a föld alól, és nekilát, hogy mindent módszeresen elhamvasszon maga körül. Egy unalmas hétvégi nap így változik az emberiség történelmének fordulópontjává - megkezdõdött a földön kívüliek könyörtelen támadása.
Ray menekülni kezd gyermekeivel a Tripodok hadserege elõl, csakúgy, mint sok ezer más amerikai. Úgy tûnik, helyzetük reménytelen, mert nincsen számukra menekvés - hacsak Ray legyõzhetetlen akarata nem jelenthet kiutat a katasztrófából....
A könyörtelen idegenek támadása
H. G. Wells ma már klasszikus regénye, a Világok harca 1898-ban jelent meg elõször. Több mint száz évvel késõbb egy hozzá fogható jelentõségû mester, Steven Spielberg látott hozzá a történet elmesélésének: mi történik, ha az idegenek úgy söprik le az embereket a Föld színérõl, mint mi a hangyákat egy faágról. A rendezõ számára különösen érdekesnek tûnt az a lehetõség, hogy õ, aki eddig rokonszenves és bumfordi ûrlényeket álmodott a vászonra, most gonosz földön kívülieket szabadíthat rá az emberiségre.
- Ezúttal a vérszomjas E.T-k napja virradt fel - magyarázza Tom Cruise. - E film láttán egyetlen nézõnek sem fordul majd meg a fejében, milyen jó lenne, ha hozzá is betoppannának ilyen hívatlan látogatók.
Kathleen Kennedy producer Spielberg régi munkatársa, így pontosan tudja, mit jelent ez a film a rendezõnek. - Steven számára eljött annak az ideje, hogy feltárja a harmadik típusú találkozások végzetes aspektusait - vélekedik a producer. - Amikor annak idején elõször láttunk hozzá, hogy megírjuk E.T. történetét, sokkal komorabbnak indult a történet, de az események menet közben szelíd, mondhatni, gyermekien naiv irányt vettek. Szerintem Steven mindig is el akarta mesélni azt az eredeti baljós történetet, ami akkor félbemaradt - és erre éppen most került sor.
Ez a film a húsz évvel ezelõtti E.T.-s sztorinak pontosan a fonákja - folytatja Rick Carter látványtervezõ. - Akkor egy nagyon kedves idegen lényt mutattunk be, akirõl kiderült, hogy egyáltalán nem kell félnünk tõle, sõt inkább neki kell tartania tõlünk. Ezt a bennünk lakó gyermek pontosan értette. De Steven ma már más ember, és a világ is nagyon megváltozott, ezért eljött számára a pillanat, hogy az idegeneket más oldalukról ismerjük meg.
A Világok harcában nem mutatják a Pentagont vagy az elnök Ovális Irodáját, a történet az élet teljesen hétköznapi színterein zajlik. - Ez nagyon egyszerû történet - mutat rá Spielberg. - A túlélésrõl szól, arról, hogy egy apa hogyan próbálja megmenteni a gyermekeit. A lehetõ legegyszerûbb a felállás: az emberi természet felveszi a küzdelmet a teljesen embertelen betolakodókkal.
Cruise számára nagyon fontos volt, hogy Spielberg már a kezdetek kezdetén felhívta a figyelmét: a történetnek a szubjektív, és nem az objektív vonatkozásaira kell koncentrálni. - Az egész világ lángokban áll, de mindezt egyetlen ember szemével látjuk - magyarázza Cruise. - Ray Ferrier pedig nagyon ért az élet nagyobb és apró dolgaihoz, Steven mindig éppen ennek révén hozza közel hõseit a nézõkhöz. Tökéletesen azonosulni tudunk ezzel a hõssel, és azonnal azt érezzük, hogy ha õ valamit borzalmasnak talál, akkor az tényleg borzalmas.
- Ray teljesen átlagos ember, mert azt akartam, hogy mindannyiunkat képviseljen - veszi át a szót a rendezõ. - Õ és a családja a mi félelmeinket élik át, de ugyanakkor a mi képességeink és találékonyságunk birtokában vannak.
Akárcsak H. G. Wells, Spielberg is mai történetet akart elmesélni, hogy az idegenek az általunk ismert világban jelenjenek meg. - A történet fantasztikus, de hiperrealista módon adjuk elé - szögezi le Kennedy. - Steven mindig is azt mutatja meg, mi történik, amikor valami nagyon szokatlan jelenik meg a mi kis megszokott környezetünkben, és most is pontosan ez történt.
David Koepp és Josh Friedman forgatókönyvírók azt a feladatot kapták, hogy akárcsak H. G. Wells, személyes nézõpontból közelítsék meg az egész emberiség sorsát érintõ történetet. - Ettõl olyan nagyszerû a forgatókönyv! - folytatja Kennedy. - Akárcsak H. G. Wellsnél, a fõhõs és a családja személyes sorsán keresztül tudjuk átérezni, mi is történik.
Koepp, aki korábban abban segített Spielbergnek, hogy a dinoszauroszok betörjenek hétköznapi világunkba (Jurassic Park, Elveszett világ - Jurassic Park 2.), fontos momentumnak tartja, hogy úgy kellett gombolyítani a cselekmény fonalát, hogy a történet mindvégig egyszerû maradjon. - Úgy találtuk, arra úgyis képtelenek lennénk, hogy az egész Föld elözönlését a maga monumentalitásában bemutassuk - mondja Koepp. - Ezért egyetlen családra, pontosabban a három fõ karakterre összpontosítottunk. Tudtuk, hogy minél közelebbrõl és érzékletesebben mutatjuk be a sorsukat, az eredmény annál személyesebb és borzalmasabb lesz.
- Stevennel meg is beszéltük, hogy talán ez a legnagyobb szabású "kamaradráma", ami valaha is készült - mosolyog Cruise. - Hatalmas lendülettel dübörög elõre a történet, de valójában egy családról szól nagyon is bensõségesen. Azt hiszem, ez a film leginkább azt mutatja be, hogy egy szeretõ szülõ gyakorlatilag bármit megtenne a gyermekeiért.
Wells története olyan nagy hatással volt egész kultúránkra, hogy ma már el sem tudjuk képzelni: az ûrbéli látogatók ötlete az író korában hatalmas újdonságnak számított. A Világok harca egész mûfajt teremtett, a könyv megjelenése óta egyre-másra születnek az ûrinváziós regények, filmek, tévésorozatok, sõt még egy musical is készült.
- A regény reneszánszát éli, valahányszor Amerika úgy érzi, hogy valamilyen értelemben ismeretlen veszély fenyegeti - vélekedik H. G. Wells dédunokája, Dr. Martin Wells zoológus, aki családjával látogatást tett a forgatáson. - Mindig oka van annak, hogy ezt az alaptörténetet éppen akkor veszik elõ, amikor, legyen szó filmrõl vagy regényrõl.
Spielberg a lehetõ leghûbb akart maradni Wells regényéhez, és mindenképpen szerette volna kihagyni a filmes mûfaji kliséket. - Összeállítottunk egy listát arról, mi nem lehet benne a filmben - meséli Koepp. - Nem pusztítunk el ismert épületeket vagy természeti alakzatokat, nem robban apró darabokra Manhattan, a tábornokok nem állják körbe a terepasztalt, hogy pálcával tologassák rajta a kis hajókat, és a tévéstábok sem forgatnak rendületlenül a végpusztulás közepette.
- És marslakók sincsenek a filmben! - teszi hozzá Spielberg. - Hiszen már jártunk a Marson, és tudjuk, hogy lakatlan.
Ami végül megmaradt, az a könyv lényege - folytatja Koepp. - Vagyis egy szemtanú tapasztalatai az idegenek támadásáról.
Ray Ferrier figurája köszönõ viszonyban sincs azokkal a nemes lelkû vagy ördögi karakterekkel, amelyet Tom Cruise az utóbbi idõben játszott.
- Rögtön a munka elején azt mondtam Tomnak, hogy ne vegye hõsiesre a figurát, hiszen Ferrier egyfolytában menekül a támadók elõl - magyarázza Spielberg. - Ray célja nem az, hogy szembeszálljon az ellenséggel, hanem hogy megmentse a gyerekeit. Tomnak nagyon tetszett az ötlet, hogy õ most csak a családja biztonságáért folytat háborút.
- A történet fõhõse erõsen tökéletlen ember - veszi át a szót Koepp. - Nem állja meg a helyét apaként, sõt nem is foglalkozik ezzel, mert egyszer már eldöntötte, hogy õ nem való családfõnek, és ehhez tartja magát. A gyerekei emiatt nem is szeretik, és érthetõen nem repesnek az örömtõl, ha az anyjuk hétvégére átviszi õket hozzá.
- Én nem olyan apa vagyok, mint Ray - mondja Cruise. - Õ nem érti a gyerekeit, csakis magával foglalkozik. Amikor kitör a balhé, tõlük várja a megoldást. Õ sokkal inkább gyerek, mint a saját lánya meg a fia.
A történet középpontjában az az érzelmi utazás áll, amelyet Ray és gyermekei tesznek meg menekülés közben. - Ez a legfontosabb dolog, ami a filmet megkülönbözteti a mûfaj többi darabjától - veszi át a szót Kennedy. - A karakterek fejlõdése viszi elõre a cselekményt.
Amint a világ szó szerint összeomlik körülöttük, a feszültség meredeken emelkedni kezd a családban. Percek alatt minden megváltozik, és Ray választás elõtt áll: vagy felnõ végre az apai feladathoz, vagy a gyerekei meghalnak. - Ebben a filmben a legrettenetesebb dolog történik, ami egy szülõvel csak elõfordulhat - magyarázza Cruise. - Ray kénytelen más apává válni, mint eddig volt, ha túl akarják élni a katasztrófát.
- Amint eldöntöttem, hogy megcsinálom ezt a filmet, azonnal Dakota Fanningra akartam bízni Ray kislányának szerepét - árulja el Spielberg. - Az õ korában nincs még egy gyerek, aki ennyire érezné, milyen az emberi természet. Nagyon bölcs kis teremtés, olyan, mintha már lett volna hét-nyolc elõzõ élete, és ebben az életében hasznosítaná az összes tapasztalatát.
Rachel bátyját, Robbie-t a viszonylag ismeretlen ifjú színész, Justin Chatwin játssza. Justin abban az áldott és átkozott életkorban van, amikor egy kamasz egyszerre küzd önmaga elfogadtatásáért és a szabadságért, és éppen ez tette tökéletesen alkalmassá arra, hogy eljátssza az apjával heves érzelmi küzdelmet folytató Robbie figuráját.
- Justin egy egész nemzedék érzéseit fejezi ki - magyarázza Spielberg. - Azokat a kamaszokat képviseli, akik képtelenek elfogadni, amit a felnõttek tesznek, és még azt a ruhát is utálják, ami rajtuk van.
Fivér és nõvér szoros kapcsolata pótolja mindazt a hiányt, amelyet a gyerekek a széthullott családban kénytelenek elszenvedni. - A történet hátterében az áll, hogyan küzdenek a boldogságért egy diszfunkcionális család tagjai - mondja Justin Chatwin. - Apa és fia képtelenek szót érteni egymással. Apa és lánya a süketek párbeszédét folytatja. Ezért a fiú és kishúga csakis egymásra számíthat.
Az ausztrál Miranda Otto éppen akkor kapta a felkérést a szerepre, amikor rövid látogatást tett Los Angelesben. A színésznõ azonban kezdetben attól tartott, hogy a nagy lehetõség nem a legjobbkor jött. - Amikor Steven Spielberg felhívott, rögtön mondtam neki, hogy nem vagyok biztos magamban, mert éppen terhes vagyok - idézi fel a történteket a színésznõ. - De Steven azt mondta, pont ez kell neki, mert érdekesebbé teszi a volt feleség és a volt férj közötti kapcsolatot.
- Ez a két ember nem utálja egymást - veszi át a szót Kennedy. - Továbbra is odafigyelnek arra, mi történik a másikkal, és gondoskodnak közös gyermekeikrõl. Azért kellett elválniuk, mert a kapcsolatuk nem mûködött. Miranda terhessége pedig, amelyet kifejezetten hangsúlyozunk a filmben, azt fejezi ki, hogy a karakter új életet kezdett.
- Érdekes társadalmi szakadék tátong Ray és Mary Ann között - folytatja Spielberg, aki úgy képzelte el a párt, hogy fiatalon házasodtak össze, de az együtt töltött évek alatt képtelenek voltak megoldani azokat a problémákat, amelyek a családi hátterük különbözõségébõl fakadnak. - Ray egyszerû melós, aki a kikötõben hatalmas konténereket pakol ki a hajókról, és a lelke mélyén örök gyerek maradt. Mary Ann viszont tipikus connecticuti úrilány. Meglátott valamit ebben a szexi srácban - végül is Tom Cruise-ról van szó! -, és beleszeretett. Született két gyerekük, de a származásuk és ebbõl fakadóan a jellemük annyira különbözõ, hogy sok dologban képtelenek voltak közös nevezõre jutni.
A film egyik fontos szereplõje nem családtag, sõt, fenyegetést jelent a történet hõsei számára. A cselekmény egyik csúcspontján, amikor javában folyik a harc a marslakók és az emberek között, Ray és kislánya egy különös idegennel együtt egy farmház pincéjében keresnek menedéket. A történet drámai fordulatot vesz, amikor kiderül, hogy a menekülõknek nem csak a marslakóktól van félnivalójuk.
A férfi, aki a pincébe vezeti Rayt és kislányát, megtört ember. Ogilvyt az Oscar®-díjas Tim Robbins alakítja. - Ogilvy elvesztette az egész családját, ahogyan sokan mások is - magyarázza Spielberg. - Emiatt megzavarodott, és beteges dolgokat forgat a fejében. Ezt részben meg lehet neki bocsátani, hiszen hatalmas traumát élt át, de ettõl még ugyanakkora veszélyt jelent Rayre és szeretteire, mint maguk a marslakók.
- Roppant érdekesnek találtam, hogy egy fantasztikus akciófilm kellõs közepén beüt egy ilyen súlyos lélektani dráma - világít rá szerepének jelentõségére Robbins. - Ogilvy elmebaja ráadásul nem hajánál fogva elõrángatott valami, hanem annak a katasztrófának a következménye, amely az egész emberiséget sújtja.
Ogilvy figurájának megfelelõje az eredeti Wells-regényben is szerepel, ezért a rajongók bizonyára örömmel fogják üdvözölni. - Ogilvyt a regényben szereplõ Káplánról mintáztuk, akivel a fõhõs kénytelen egy nagyon szûk odút megosztani - jegyzi meg Spielberg. - Ez a regénynek borzasztóan kellemetlen epizódja. Én pedig azt akartam, hogy a filmnek is legyen egy ugyanilyen borzasztóan kellemetlen jelenete!
Maga a film tulajdonképpen egy odüsszeia - összegzi a lényeget a rendezõ. - Olyan utazás, amelynek résztvevõit a zsigeri ösztön vezérli. New Jerseyben kezdõdik, és Bostonban ér véget - ez nagyon rövid távolság ahhoz képest, hogy a támadók milyen messzirõl érkeztek. Ugyanakkor ez az utazás örökké tart.
Amikor jönnek a Tripodok
A film egyik leglátványosabb jelenete az, amelyben Ray elõször találkozik a Tripodok egyikével. Spielberg már korábbi filmjeiben is sok trükköt használt, de ez az elsõ munkája, ahol a látványt teljes mértékben a számítógép segítségével tervezte meg. Hogy elmélyedhessen a részletekben, régi jó barátjától, George Lucastól kért segítséget. - Megkaptam tõle az összes trükkmestert, aki az új Csillagok háborúja-trilógián dolgozott - meséli a rendezõ. - Ahogy befejezték a harmadik epizódot, már pakoltak is, és jöttek hozzám, hogy megcsinálják a Világok harcát.
- Fantasztikus volt ez a munka - számol be tapasztalatairól Kathleen Kennedy producer. - Felkerestük az összes helyszínt, mindent rögzítettünk, aztán az egészet bevittük a számítógépbe, amely megépítette a helyszínek digitális mását. Steven szinte összeköltözött azokkal a srácokkal, akik a számítógépekkel dolgoztak.
- A munka minden egyes fázisa egy-egy mondaton alapult - magyarázza Dan Gregoire, aki a previzualizációs szakasz trükkmestereinek fõnöke volt. - Vegyük például ezt: "Egy Tripod kibújik a föld alól New Jerseyben". Fogtuk magunkat, és a számítógépben összeraktuk a szóban forgó útkeresztezõdés 3D-s képét. Megépítettük a Tripodot, felszakítottuk a földet, hogy elõbújhasson, aztán mindent jól felrobbantottunk. Ezt a jelenetet lejátszották az eredeti helyszínen, amikor forgattak, és mindenki megértette, hogy Steven hogyan képzeli el a szóban forgó részt.
- A previzualizáció óriási segítséget jelentett - veszi át a szót Spielberg. - A színészeknek mindig meg tudtam mutatni, mikor mi történik, honnan jönnek a Tripodok, és hogyan kell reagálniuk a mozgásukra. Bárcsak a Harmadik típusú találkozások készítésekor is lett volna ilyen technikám! A színészeimnek akkor teljesen a képzeletükre kellett hagyatkozniuk, ráadásul nekem sem volt pontos fogalmam arról, hogyan festenek a repülõ csészealjak. Olyan instrukciókat adtam, hogy "figyu, most jön ez a tányér a levegõben, és marha nagy"...
"time is not money"
