Magyar Film - a Mammutok eleste

Napjainkban, amikor az ún. privatizáció hétköznapjaink meglehetősen intenzív része, amikor szinte már oda sem figyelünk, valahányszor átcímkéznek egy MATÁV-ot vagy egy MALÉV-et, egy ilyen apró változás szinte nem is tűnik említésre méltónak. Pedig, ha belegondolunk, hasonló léptékű változás ez, mint az, hogy amióta valakik átrendezték a légifolyosókat, Budapest belvárosa fölött olyan sűrűségben közlekednek utasszállító gépek, mint más városokban a reptérhez közel eső, külvárosi zónákban. Lehet, hogy a személyes, esti szórakozásunkat nem érinti különösebben a Mammut mozik tulajdonos-váltása, a jegyár még olcsóbb is lett egy százassal (így 1190), de egy másik dimenzióban e változás annál nagyobb hullámokat kelt, mégpedig a magyar film sorsa, ügye az, ami valószínűleg érzékenyen fog sérülni e csere folytán.

A Mammutok szinte szó szerint a magyar film fellegvárai voltak. Valószínűleg kevesen vitatnák, hogy a Budapest Film a Mammut mozijai révén válhatott a magyar filmek leghatékonyabb forgalmazójává. Persze, ezeket a mozikat nem ajándékba kapták, hanem maguk találták ki, hogy beruháznak egy-két multiplexre (amiket annak idején, 2000 júniusában és 2001 szeptemberében, a Mammut 1 és 2 megnyitásakor következetesen nem multiplexnek, hanem moziközpontnak, több mozinak tituláltak). A Budapest Film terve egyáltalán nem volt sületlenség, ráadásul meglehetősen ízlésesen is sikerült kivitelezniük az új multiplexeket. Egészen komoly felvirágzás indult meg. A budai közönség megkapta az "elit" besorolást, legalábbis filmforgalmazás terén így gondoltak rájuk, és meg is lett a hatása, rekord nézettségű filmszemlék, viszonylagosan nagy nézettségű magyar filmek követték egymást. Az egyetlen árnyék, ami rávetődött erre a kis idillre, mindössze annyi volt, hogy a Mammut mozijegy árai a legeslegdrágábbak voltak Budapesten, a 2005 október végén 1290-be került 1 jegy (csoda, hogy az emberek inkább megvárják a DVD-megjelenést 500-ért, vagy megveszik a piacon 800-ért, vagy letöltik ingyen a filmeket?).

Ez az árnyék, a magas jegyárak azonban csak a jéghegy csúcsát képezték, és odalent, a hideg víz alatt ugyanez a probléma már sokkal hatalmasabb volt, ugyanis nem másról volt itt szó, mint a magyar filmek piacképességéről, nézhetőségéről, eladhatóságáról, népszerűségéről, fogyaszthatóságáról. Ha ugyanis egy multiplexet, amilyen a Mammut 1 és 2, arra specializálnak, hogy egyebek közt magyar filmeket adjanak (el) bennük, más mozikhoz képest nagy százalékban, az nemcsak a magyar filmeknek tesz jót, de a mozinak is. Magyar filmeket vetíteni ugyanabban a moziban, ugyanolyan jegyár mellett sokkal jobb üzlet, mint külföldieket, mert a magyar filmek vetítési joga jóval olcsóbb.

A Mammut mozik, a Budapest Film és a magyar filmek együttjárása, románca egy virágzással kecsegtető szimbiózis volt, hiszen ha az elit budai nézők rászoknak a magyar filmekre a Mamutban, akkor azzal a magyar filmek és a Mammut is nagyon jól járnak. Az, hogy most a Budapest Film mégis megvált a multiplexeitől, nyilvánvalóan arról árulkodik, hogy ez az üzleti modell nem működött hibátlanul. Az is nyilvánvaló, hogy ennek a szimbiózisnak egyetlen gyenge pontja van, illetve volt, éspedig a magyar filmek. Ha ugyanis a rendezők és producerek egyre hetykébb nézőszám vállalásai és nézőszám garanciái ellenére (a teljesített nézőszámok végül persze mindig kiegészülnek egy-két fesztivál filmvetítéseinek ellenőrizhetetlen és számolatlan számadataival) a magyar közönség mégsem igazán elégedett a magyar filmekkel, akkor ez az egész, eredendően virágzásra ítélt rendszer felborul.

Ha a magyar filmek mégsem vívják ki a magyar közönség tetszését, akkor a Mammut mozik is ugyanúgy kénytelenek lesznek külföldi filmeket játszani, mint bármelyik más multiplex, és akkor máris oda az előny.

Egy biztos, a magyar filmnek volt néhány jó éve, volt egy fantasztikus lehetősége, amit nézetünk szerint nem a Budapest Film, és természetesen nem is a Palace Cinemas puskáztak el - hanem maguk a magyar filmek. Csak remélhetjük, hogy ez a válság (vagy legalább is egyfajta recesszió, visszaesés) nem gyűrűzik át például az Odeon Lloyd Mozira, a Budapest Film másik mozijára, amelytől eddig semmit sem vártak el anyagilag, csak azt, hogy működjön, és színvonalas szórakozást nyújtson a filmbarátok számára.