sziget 2005 | |
A 8. napon - rövid szünet után .. Tényleg nagyon jól kezdõdik idén a Sziget. A legelsõ kellemes meglepi az az, hogy a kapunál ezres sebességgel tudunk bejutni, ilyen gyorsan még életünkben nem kerültünk a Szigeten belülre, semmi tömeg-tolulás, semmi toporgás, csak megérkezünk, és nyí Amúgy mintha el sem telt volna egy év, a hangulat ugyanaz, a bejáratnál rekesz ásványvizek egymásra dobálva, bár a biztonságiak mintha elõzékenyebbek lennének, mint tavaly voltak. Szinte nem is gondolkozunk, a lépteink ösztönösen a Nagyszínpad felé visznek, de jó, megint itt vannak a szokásos bódék, a megszokott helyeken, és az emberek is ugyanúgy mozognak, mintha mondjuk a tavalyi Sziget 8-ik napján lennénk. A kellemes sodrásban eljutunk az alapértelmezett Nagyszínpadig, de elõtte még elhagyjuk a hamisan karaoke-zók színpadát, a szimpi Pöttyös szekciót, és a tavalyi kedvencünket, a Milli sátrat, ami viszont az est folyamán jó ki csalódást tartogat számunkra. Elõtte azért még elhelyezzük az idei Sziget közlekedési eszközünket, a biciklit, a teljesen jól mûködõ ingyenes canga-lerakó helyen. Azért nem csak kellemes ingerek érnek minket, a folyamatos deja-vu-nket olyan dolgok zökkentik ki, mint pl. a 320-as Dréher korsó, ami egyáltalán nem tûnik egy fesztivál-áras terméknek (a 270-es Arany Ászok korsó már sokkal inkább), és meg sem lepõdünk, amikor a sajtósátorban egyáltalán nem kapunk dobozos sört, az elsõ nap kora délutánján, mondván: épp most várjuk…. A másik érdekes felfedezésünk, az az, hogy nem találjuk a kajás helyeket, nem tudni, hova tûntek a tavaly bevált kaja-lelõhelyek, idén szinte mindig csak a hot-dogosokba szaladtunk bele. És ha már kaja: a Milli sátor tavaly tényleg nagyon jól beválhatott, mert szerintünk idén elröppentek: egy félig hideg sajtos-tejfölös tészta (nem spagettibõl) 390-be, egy kicsi adag sztrapacska pedig 490-be került. (Na mindegy, az eddig látott húsos pultok még durvább árakkal dolgoztak, a már kevésbé trendinek számító roston sült pulyka-roston sült zöldségek variációikkal.) A szerda a Szigeten már totál törzsvendégnek számító Morcheeba-val indul, legalábbis számunkra, mert elõtte még a Ska-P állítólag "a korai Sziget-koncertek legjobbikát nyomta le", ½ 5-tõl, amin mindenki szupervizesre ugrálta és táncolta magát. A Morcheeba viszont olyan so-so volt, többünk véleménye szerint, pedig az új énekesnõnek ugyanolyan hangja volt, mint az elõzõnek. Morcheeba után a szintén szokásos Quimby játszott, elég lendületesen. Sajnos nincs sok idõnk nagyon messzire eltávolodni a Nagyszínpadtól, hiszen Sean Paul már melegít, a közönség pedig izgatott, úgy tûnik, meglepõen sokan szeretik S.P-t. A koncert teljesen rendben van, lehet rajta táncolni, beindulni, vagy csak úgy hallgatni is. Aztán utána elkezdõdik a Sziget-rutin, a mászkálás, egyik helyszínrõl a másikra, egyik pulttól a másikig, és ez az, ami, valljuk be, az igazi Sziget hangulatot hordozza. Jól is mûködik, a HVG-sátornál jó a zene, remek a hangulat, a Cinetripnél detto, aminek külön örülünk, mert õs-kedvenc helyszínünk tavaly teljesen meghülyült, túl sokan voltak, nem lehetett beférni, és a zene sem volt a topon. Most: relatív kevés ember, éppen csak hogy szellõsen vagyunk, és csúcs zene. Éljen! Ez a Sziget-nap tök jó volt, laza és kellemes, úgyhogy örülünk, és várjuk a holnapot, vagyis az Underworld-öt! |
|