2007-07-02
Harmadik Shrek
Családi vonalak
Shrek nemcsak egy film(sorozat), hanem egy jelenség is. A hatalmas zöld ogre (ami remek fordítás, akármit is fedjen ez a szó) eléggé szórakoztatónak bizonyult az első filmben is, amikor még a saját kis mocsarában dagonyázott boldogan, majd a második filmben is, amikor már együtt nyomult élete szerelmével, Fionával. Most ott tartunk, hogy egy nagy lépést tesznek előre Shrek-ék a családalapítás mezején, miközben mi ugyanúgy pompásan szórakozunk, mint tettük annak idején a Shrek 1-2-n.
Továbbra is meg vagyunk róla győződve, hogy bár ez egy igazán remek családi film, a humorokat és vicces utalásokat csak a felnõttek értik meg, vagyis a gyerekeknek lehet, hogy nem ez lesz a kedvenc filmjük. (A vetítésen mellettem ülõ kisfiú végig nem mocorgott, figyelmesen nézte végig a filmet, de a kisugárzásából azt éreztem, szívesebben focizna kint a haverokkal). A nagykorúak viszont igazán élvezhetik a Shrek 3-at, mert úgy tûnik, ennek a filmsorozatnak sikerült az, ami eddig még kevés sorozatnak, éspedig hogy a harmadik film is ugyanolyan jó lett, mint az elsõ kettõ.
Ez tényleg nagyon ritka, az utóbbi idõkben csak a Men In Black-nél fordult az elõ, hogy az elsõ film szintjét elérte a második film (gondoljunk csak a MIB II-beli csomagmegõrzõben élõ kis népre, és a buligép kukacokra), itt viszont már egy trilógia méretével kell megküzdenie az alkotóknak, úgyhogy tök ügyesek, hogy ez összejött nekik.
A Shrek leginkább a jó humorával hódít, már ami a filmet, és nem az ogrét illeti. A fõ konfliktusokon nem kellett sokat töprengenie a 3 film íróinak, mivel itt nem az számít, hogy Shrek-nek és Fiona-nak milyen nehézségekkel kell megküzdeniük (azok után, amin az elsõ filmben végigmentek, most már minden ellenük szõtt cselszövés kicsinek tûnik), hanem az, hogy menet közben milyen humoros helyzetekben találják magukat, illetve mennyire ismerõs, ahogy kezelik a Túl az Operencián-beli bajokat. Míg az elsõ két film fõleg Shrek és Fiona szerelmével volt leakadva, most a továbbra is erõs szerelmük mellé belépett egy új elem: egy születendõ kisbaba.
Egyszerre szimpatikus és mulatságos, ahogy az ogre-család mûködik, ahogy - hasonlóan nõ-társaihoz- Fiona kicsit félve vallja be Shrek-nek az örömhírt, vagy ahogy Shrek elsõ nekifutásra megijed az ogre-bébi gondolatától. Köszönhetõen a jól megírt forgatókönyvnek, a cselekmény és az események könnyedén gördülnek, nincs idõnk unatkozni, vagy elmerengeni, mert folyton történik valami a királyságban, ami érdekes, izgalmas és/vagy vicces. Jó az új karakterünk, Artie is, bár az õ pályájából többet is ki lehetett volna hozni. De a legjobban az a magától értetõdõ természetesség mûködik a filmben, ahogy a mesebeli figurákat belehelyezik az (amerikai, azon belül kaliforniai, sõt, Hollywood-i) valóságba, és azok ott is pompásan feltalálják magukat.
Hófehérke, Csipkerózsika, Hamupipõke és egy általunk nem ismert szõke hercegnõ, Rapunzel egy adott pillanatban úgy viselkednek, mint az átlag elkényeztetett gazdag kaliforniai lányok szoktak, aztán pedig hirtelen a sarkukra állnak, és Fiona vezetésével ″öntudatukra ébrednek″. Fiona anyja általában olyan, mint egy jófej mama, aki kedveli a furcsa vejét is, Shrek, Szamár és Csizmás Kandúr úgy tartanak össze, mint 3 igazi jó barát, a Szõke herceg pedig, akit a filmben nemes egyszerûséggel csak ″Szõkének″ hívnak, létezõ pszichológiai problémára appellál, amikor a számûzött rossz oldalon álló mesehõsöket akarja Shrek-ék ellen felbújtani. Minden ismerõs tehát valahonnan (talán a többi amerikai filmbõl?), de ez nem zavaró, sõt, tetszik nekünk ez az új mesevilág, az Óperencián Túl birodalma, ahol mindenkinek követhetõ magánélete van, még a Sárkánynak is.
A magyar szinkron kivételesen nagyon jó, még Gesztesi Károly-jal együtt is, akinek amúgy nem bírjuk a szinkronhangját, de itt, Shrek-ként egészen jól beválik. Fiona Für Anikó, ami szintén jó ötlet, és nemcsak azért, mert az eredeti Fiona hang Cameron Diaz-é, és õ is szõke-légies jelenség, mint Für Anikó, hanem mert a magyar színésznõ mindig csodás hangot kölcsönzött a karaktereinek, leginkább Sandra Bullock-nak, pl. a remek Aludj Csak, Én Álmodom-ban. De az összes szereplõnek pompás magyar hangja van, plusz még a nyelvi humorok magyarba való átültetése is jól sikerült, egy beszólást kivéve.
Mindent egybevéve igazán elégedettek lehetünk a Shrek 3-mal, hiszen ez a film aztán egy tõrõl fakadt az elõzõ kettõvel, ugyanolyan vicces és ötletes, mint társai, és mellesleg ugyanolyan remekül lehet rajta szórakozni, mint az elsõ két filmen. Ezek után tuti, hogy lesz negyedik rész is, amiben már Shrek kisfia, a Szamár és Kandúr egy-egy gyereke fog összeszövetkezni az Óperenciás béke ellen - legalábis így képzeljük...
Ez tényleg nagyon ritka, az utóbbi idõkben csak a Men In Black-nél fordult az elõ, hogy az elsõ film szintjét elérte a második film (gondoljunk csak a MIB II-beli csomagmegõrzõben élõ kis népre, és a buligép kukacokra), itt viszont már egy trilógia méretével kell megküzdenie az alkotóknak, úgyhogy tök ügyesek, hogy ez összejött nekik.
A Shrek leginkább a jó humorával hódít, már ami a filmet, és nem az ogrét illeti. A fõ konfliktusokon nem kellett sokat töprengenie a 3 film íróinak, mivel itt nem az számít, hogy Shrek-nek és Fiona-nak milyen nehézségekkel kell megküzdeniük (azok után, amin az elsõ filmben végigmentek, most már minden ellenük szõtt cselszövés kicsinek tûnik), hanem az, hogy menet közben milyen humoros helyzetekben találják magukat, illetve mennyire ismerõs, ahogy kezelik a Túl az Operencián-beli bajokat. Míg az elsõ két film fõleg Shrek és Fiona szerelmével volt leakadva, most a továbbra is erõs szerelmük mellé belépett egy új elem: egy születendõ kisbaba.
Egyszerre szimpatikus és mulatságos, ahogy az ogre-család mûködik, ahogy - hasonlóan nõ-társaihoz- Fiona kicsit félve vallja be Shrek-nek az örömhírt, vagy ahogy Shrek elsõ nekifutásra megijed az ogre-bébi gondolatától. Köszönhetõen a jól megírt forgatókönyvnek, a cselekmény és az események könnyedén gördülnek, nincs idõnk unatkozni, vagy elmerengeni, mert folyton történik valami a királyságban, ami érdekes, izgalmas és/vagy vicces. Jó az új karakterünk, Artie is, bár az õ pályájából többet is ki lehetett volna hozni. De a legjobban az a magától értetõdõ természetesség mûködik a filmben, ahogy a mesebeli figurákat belehelyezik az (amerikai, azon belül kaliforniai, sõt, Hollywood-i) valóságba, és azok ott is pompásan feltalálják magukat.
Hófehérke, Csipkerózsika, Hamupipõke és egy általunk nem ismert szõke hercegnõ, Rapunzel egy adott pillanatban úgy viselkednek, mint az átlag elkényeztetett gazdag kaliforniai lányok szoktak, aztán pedig hirtelen a sarkukra állnak, és Fiona vezetésével ″öntudatukra ébrednek″. Fiona anyja általában olyan, mint egy jófej mama, aki kedveli a furcsa vejét is, Shrek, Szamár és Csizmás Kandúr úgy tartanak össze, mint 3 igazi jó barát, a Szõke herceg pedig, akit a filmben nemes egyszerûséggel csak ″Szõkének″ hívnak, létezõ pszichológiai problémára appellál, amikor a számûzött rossz oldalon álló mesehõsöket akarja Shrek-ék ellen felbújtani. Minden ismerõs tehát valahonnan (talán a többi amerikai filmbõl?), de ez nem zavaró, sõt, tetszik nekünk ez az új mesevilág, az Óperencián Túl birodalma, ahol mindenkinek követhetõ magánélete van, még a Sárkánynak is.
A magyar szinkron kivételesen nagyon jó, még Gesztesi Károly-jal együtt is, akinek amúgy nem bírjuk a szinkronhangját, de itt, Shrek-ként egészen jól beválik. Fiona Für Anikó, ami szintén jó ötlet, és nemcsak azért, mert az eredeti Fiona hang Cameron Diaz-é, és õ is szõke-légies jelenség, mint Für Anikó, hanem mert a magyar színésznõ mindig csodás hangot kölcsönzött a karaktereinek, leginkább Sandra Bullock-nak, pl. a remek Aludj Csak, Én Álmodom-ban. De az összes szereplõnek pompás magyar hangja van, plusz még a nyelvi humorok magyarba való átültetése is jól sikerült, egy beszólást kivéve.
Mindent egybevéve igazán elégedettek lehetünk a Shrek 3-mal, hiszen ez a film aztán egy tõrõl fakadt az elõzõ kettõvel, ugyanolyan vicces és ötletes, mint társai, és mellesleg ugyanolyan remekül lehet rajta szórakozni, mint az elsõ két filmen. Ezek után tuti, hogy lesz negyedik rész is, amiben már Shrek kisfia, a Szamár és Kandúr egy-egy gyereke fog összeszövetkezni az Óperenciás béke ellen - legalábis így képzeljük...
-lido-
2007-07-02