2007-12-20
A Nemzet Aranya - Titkok Könyve
Kincskeresős rejtvényjáték
A Nemzet Aranya első része érdekes film volt, valahogy más, mint a többi, ám az, hogy mennyiben más, hogy ez a másság miben valósul meg, elsőre még nem volt annyira nyilvánvaló, mint most: a Nemzet Aranya sokkal inkább egy kincskeresős rejtvényjáték, mint mozifilm.
Elsőre (az első részben) a bennünk élő gyermek számára felszabadító volt a sok kaland, ahogyan egyik helyszínről a másikra rohantak, a nyomok, a jelek, a rejtvények bűvöletében, folyamatosan pörgetve az agyukat, hogy megtalálják az elrejtett - de jelek segítségével mégiscsak publikus, a térképen is jelzett kincset. Izgalmas volt, ahogy egyik helyéről a másikra vetődtek hőseink, ekkor még nem tűnt fel, hogy ez az értelmes 8-18 éves gyerekek világa, akik tanulmányi versenyeken szeretnek részt venni, meg ilyenek. Elsőre üdítő volt, hogy egy Indiana Jones filmet kapunk - Indie nélkül, sivatag és kalap nélkül, napjainkban, civilizált nagyvárosok központjaiban.
Most, a második részt nézve teljesen nyilvánvaló, hogy ez egy rejtvény-megoldós-kincskeresős játék, ami tulajdonképpen pozitívum, mármint ha eltekintünk attól, hogy filmnek nem az igazi. Ettől azonban simán eltekinthetünk, hiszen ha véletlenül családi mozizást akarunk, akkor ez a film jó a gyerekeknek, nincs benne szex, meg erőszak, így a szülőknek nem kell kínosan érezniük magukat, és még érdekes is, utána lesz miről beszélni az étteremben. Azt mondjuk tehát, hogy bár mint film nem igazán értékelhető, szórakozásként azonban teljesen elfogadható, sőt, éppenséggel, ha tényleg családban gondolkodunk, könnyű szerrel a lehetséges filmek listájának élére kerül - maga mögé utasítva a többi karácsonyi filmet (!!!).
A Nemzet Aranya egy roppant jó marketing konstrukció tehát - gondoljunk bele, most, amikor 70 000 film jön ki arra gyúrva, hogy hasít egy jó nagy szeletet magának a karácsonyi "tortából", ráadásul ezek a filmek majdnem mind nézhetetlenek, vagy legalábbis zsákbamacskák, hiszen könnyen lehet, hogy egy gusztustalan filmet kapunk ki a "vígjáték" címke leple alatt. A Nemzet Aranya ehhez képest egy garantáltan kulturált szórakozás - az egész családnak (értsd: 3-4 db mozijegy).
Emellett az is igaz, hogy a filmfüggőket, a filmek szerelmeseit a Nemzet Aranya 2 már kifejezetten untatni fogja, mert filmnek nem az igazi. Átlátszó, hogy senkivel semmi nem fog történni, még ha az elején a kedves Ed Harris-ből pisztollyal lövöldöző, autóval üldöző gengsztert is csinálnak, persze csak a trailer kedvéért, és miközben a film egészét tekintve nem igazán komoly ez a beállítás. Az egész egy családi kalandfilm, olyan, mint amit a Spektrumon lehetett látni, hogy városról városra kell utazni, és egyik rejtély megfejtése nyomán eljutni a következő helyszínre, és így tovább, és végül van egy cél, plusz az egész időre megy - és verseny. A Spektrumos játék egy fokkal izgalmasabb a Nemzet Aranya 2-nél, bár mozifilmként ugyanúgy nem értelmezhető.
A változatosság gyönyörködtet - és a magas költségvetésű film ebben jó - egyik jelenet után mindig kicsit meglepi, hogy hova kell kirándulni tovább, hogy mi lesz a következő állomás (a Spektrumos játék-sorozat azonban e téren simán lekörözi). Szórakozásnak nem rossz, családdal, nagy családdal meg kifejezetten jó. Kábé itt nyilvánul meg a különbség a "mozi" és a "film" között - a mozi szórakoztató látványosság - a film izgalmas élmény, történet, művészet. A Nemzet Aranya 2 - barátságos látványosság családosoknak, Karácsony környékén.
Most, a második részt nézve teljesen nyilvánvaló, hogy ez egy rejtvény-megoldós-kincskeresős játék, ami tulajdonképpen pozitívum, mármint ha eltekintünk attól, hogy filmnek nem az igazi. Ettől azonban simán eltekinthetünk, hiszen ha véletlenül családi mozizást akarunk, akkor ez a film jó a gyerekeknek, nincs benne szex, meg erőszak, így a szülőknek nem kell kínosan érezniük magukat, és még érdekes is, utána lesz miről beszélni az étteremben. Azt mondjuk tehát, hogy bár mint film nem igazán értékelhető, szórakozásként azonban teljesen elfogadható, sőt, éppenséggel, ha tényleg családban gondolkodunk, könnyű szerrel a lehetséges filmek listájának élére kerül - maga mögé utasítva a többi karácsonyi filmet (!!!).
A Nemzet Aranya egy roppant jó marketing konstrukció tehát - gondoljunk bele, most, amikor 70 000 film jön ki arra gyúrva, hogy hasít egy jó nagy szeletet magának a karácsonyi "tortából", ráadásul ezek a filmek majdnem mind nézhetetlenek, vagy legalábbis zsákbamacskák, hiszen könnyen lehet, hogy egy gusztustalan filmet kapunk ki a "vígjáték" címke leple alatt. A Nemzet Aranya ehhez képest egy garantáltan kulturált szórakozás - az egész családnak (értsd: 3-4 db mozijegy).
Emellett az is igaz, hogy a filmfüggőket, a filmek szerelmeseit a Nemzet Aranya 2 már kifejezetten untatni fogja, mert filmnek nem az igazi. Átlátszó, hogy senkivel semmi nem fog történni, még ha az elején a kedves Ed Harris-ből pisztollyal lövöldöző, autóval üldöző gengsztert is csinálnak, persze csak a trailer kedvéért, és miközben a film egészét tekintve nem igazán komoly ez a beállítás. Az egész egy családi kalandfilm, olyan, mint amit a Spektrumon lehetett látni, hogy városról városra kell utazni, és egyik rejtély megfejtése nyomán eljutni a következő helyszínre, és így tovább, és végül van egy cél, plusz az egész időre megy - és verseny. A Spektrumos játék egy fokkal izgalmasabb a Nemzet Aranya 2-nél, bár mozifilmként ugyanúgy nem értelmezhető.
A változatosság gyönyörködtet - és a magas költségvetésű film ebben jó - egyik jelenet után mindig kicsit meglepi, hogy hova kell kirándulni tovább, hogy mi lesz a következő állomás (a Spektrumos játék-sorozat azonban e téren simán lekörözi). Szórakozásnak nem rossz, családdal, nagy családdal meg kifejezetten jó. Kábé itt nyilvánul meg a különbség a "mozi" és a "film" között - a mozi szórakoztató látványosság - a film izgalmas élmény, történet, művészet. A Nemzet Aranya 2 - barátságos látványosság családosoknak, Karácsony környékén.
-fülöp-
2007-12-20