2007-04-26
A Tíz Csapás
Izmos sátánizmus
Napjainkban az abszurd korát éljük, ki van írva, hogy cápa-veszély, de ahelyett, hogy nagy ívben elkerülnénk a helyet, inkább azt kérdezzük, oké, és mi a trükk, hogy lehet kivédeni? Később ugyanerre majd úgy emlékszünk vissza, hogy kissé meggondolatlanok voltunk:) Mindezt teljesen átvitt értelemben értjük, hiszen kb. így vagyunk e filmmel is, amely sátánista horror, mégis adunk neki egy esélyt, hátha jó lesz :)
Az igazság az, hogy eredetileg nem is tudtuk, hogy 
sátánista horrorról van szó, inkább csak egy "bibliai témájú" thrillerre számítottunk. A thriller és a horror közti különbségen most elsősorban nem is a brutalitás képi megjelenítésének extenzitását értjük, hanem leginkább azt, hogy a történet, amit végül is kapunk, az mennyire egy tompa-buta massza, vagy mennyire egy normális, emészthető történet. Egy szó, mint száz, arra számítottunk, hogy ennek a filmnek igenis lesz története, és hogy bár párszor tényleg a szemünk elé kapjuk a kezünket, összességében, mint egy szellemvasút, élvezetes lesz az, amit látunk. Ehhez képest eléggé nagyon kellett csalódnunk.
A film primitív voltát elsősorban a történet elhanyagoltságának köszönheti. Egyszerű hatásvadászatra mentek rá, ami nem tett jót sem a filmnek - sem a nézőknek. Már az elején vannak árulkodó jelek, pl. az, hogy Hilary Swank túlságosan is bevállalós. Mit csinál az ember lánya, ha egy ismeretlen pestis-féleség sújt egy települést, ő pedig, nyomozás közben egy, a csatorna-rendszerbe vezető nyíláshoz ér? Bemászik, teljes lendülettel.
Másodpercek alatt tiszta lesz a kép: ez a lány direkt keresi magának a bajt. Ezt a belemenős stílusát később sem vetkőzi le, és amikor éjszaka, egy átok sújtotta (másik) településen alszik, és felcsapódnak az ajtók, ablakok, odakint pedig egy ismeretlen személy mászkál, naná, hogy fogja magát, és ő is kimegy, hogy közelebbről is megszemlélje, ki az ott.
Nem az van, hogy jól bezárja az ablakot, átszól a szomszéd szobában alvó kigyúrt férfiaknak, hogy nézzék meg ők, hogy mi a szösz folyik odakint, hanem fogja magát, és az alvós cuccában, úgy, ahogy van, kisétál az éjszakába - a mocsár menti vidék úgyis barátságos ilyenkor. A nézők egyébként ekkor már átlátnak a film szándékos hatáskeltési próbálkozásain (mondjuk ki: ijesztgetésein), és valahányszor Hilary a racionalitással szemben hoz döntést, tettét a széksorok közt harsány kacaj díjazza. A film alkotói is érezhették, hogy az átlátszóság vékony jegén lavíroznak, ezért lehetett, hogy Hilary-re alvós cuccnak egy adekvát trikó + bugyi összeállítás helyett hosszú szoknyát adtak - hogy amit látunk, ne emlékeztessen túlságosan a Scary Movie vicces jeleneteire.
Azon már meg sem lepődünk, hogy az elátkozott faluba kihívott szakértő csapat (2 fő) a mintáit postán kell, hogy elküldje egy távoli laborba - a városba, ahonnan
idejöttek. Fel sem tesszük már a kérdést, hogy ehhez minek kellett idejönniük, az Isten háta mögé, hogy ők maguk vegyenek mintát az átkozott folyóból, amelyben állítólag vér folyik? Hogy miért ne küldhették volna el a mintát a helyiek a maguk erejéből a járványügyieknek, vagy valami? Természetesen az is érdekes, hogy hogy lehet szerves mintákat postán feladni - de hát ilyen ez a film. Később aztán, amikor a városból a laborosok visszaküldik az eredményt (nyilván ezt is postai úton), és kiderül, hogy ez emberi vér, nem is tudjuk, mitől vagyunk annyira ledöbbenve, attól-e, hogy "úristen, vér!", vagy attól, hogy "de hiszen ez a 10 csapás egyike" vagy attól, hogy senkinek nem jut eszébe értesíteni a vöröskeresztet, hogy rengeteg vért találtak, egy egész folyónyit, siessenek, mielőtt megalvad.
Ez az egész 10 csapás-dolog is, amit
a Biblia egyik történetéből emeltek át, ugyancsak kamu, azaz egy meglehetős igénytelenséggel kezelt motívum. Először még komolyan veszik, és ámulnak, hogy a történelem ismétli önmagát, illetve a Bibliát. Azt is elmondják a nézőknek, hogy a 10 csapás azért szokott létrejönni, mert valamely uralkodó nem akarja elengedni valamely nép fiait, hogy önrendelkező módon folytassák életüket, szóval ez a "let my people go" - szitu. Később kiderül, hogy ennek az egésznek a filmben semmilyen jelentősége nincs. A vége felé már azt a tájékoztatást kapjuk, hogy ezeket a csapásokat Lucifer veti be - megtévesztésből (!!!). Kész szerencse, hogy nem a szomszéd falu lakói, akik Luciferre akarják terelni a gyanút, hogy a nagy kavarodásban jól meganalizálhassák a falu teheneit. Eléggé nevetséges, hogy itt van egy film, aminek a főmotívumát a bibliai 10 csapás alkotja, közben meg annyit sem bírtak kitalálni, hogy egyáltalán milyen apropóból jelennek meg ezek a csapások a filmben. Úgy tűnik, egyszerűen azért döntöttek e csapások szerepeltetése mellett, mert jól néznek ki a vásznon.
És valóban, amikor például sáskák támadják meg az embereket (mert ezek nem vegák), vagy amikor hőseink egy vörösre festett vizű folyóban eveznek, tényleg jól néz ki - bár a sáskák uncsik. Tény az is, hogy a 10 csapásból csak 2 az, ami fotogén, a többi szinte szóra sem érdemes.
De mindegy is, mert
a film vége felé már csakis és kizárólag arra megy ki a játék, hogy vajon a kislány (akit folyamatosan úgy mutatnak, hogy menstruál, és ezért a bal combján lefelé folyik a vér) tényleg a sátán gyermeke-e, és tényleg meg kell-e ölni őt egy brutális, bestiális sátánista rítus keretein belül, vagy mégsem, mert éppenséggel ő a jó arc.
Érdekes dilemma, de úgy vagyunk vele, hogy a film túl messzire ment - nem tudjuk követni, és nincs is kedvünk, mert egyszerűen nem érdekes, hogy vajon a menstruáló kislány vére festette-e meg a folyót, vagy mégsem, hogy vajon a sátán gyermeke-e, vagy mégsem. Érdektelen, hogy végül a filmstúdió melyik verzió mellett dönt. Érdektelen, mint az egész film. Szemétség, hogy Hilary Swank ilyen filmet elvállalt, Halle Berry primitív macskás filmje ehhez képest kutya füle. Nagyon nem volt szép dolog.
sátánista horrorról van szó, inkább csak egy "bibliai témájú" thrillerre számítottunk. A thriller és a horror közti különbségen most elsősorban nem is a brutalitás képi megjelenítésének extenzitását értjük, hanem leginkább azt, hogy a történet, amit végül is kapunk, az mennyire egy tompa-buta massza, vagy mennyire egy normális, emészthető történet. Egy szó, mint száz, arra számítottunk, hogy ennek a filmnek igenis lesz története, és hogy bár párszor tényleg a szemünk elé kapjuk a kezünket, összességében, mint egy szellemvasút, élvezetes lesz az, amit látunk. Ehhez képest eléggé nagyon kellett csalódnunk.
A film primitív voltát elsősorban a történet elhanyagoltságának köszönheti. Egyszerű hatásvadászatra mentek rá, ami nem tett jót sem a filmnek - sem a nézőknek. Már az elején vannak árulkodó jelek, pl. az, hogy Hilary Swank túlságosan is bevállalós. Mit csinál az ember lánya, ha egy ismeretlen pestis-féleség sújt egy települést, ő pedig, nyomozás közben egy, a csatorna-rendszerbe vezető nyíláshoz ér? Bemászik, teljes lendülettel.
Másodpercek alatt tiszta lesz a kép: ez a lány direkt keresi magának a bajt. Ezt a belemenős stílusát később sem vetkőzi le, és amikor éjszaka, egy átok sújtotta (másik) településen alszik, és felcsapódnak az ajtók, ablakok, odakint pedig egy ismeretlen személy mászkál, naná, hogy fogja magát, és ő is kimegy, hogy közelebbről is megszemlélje, ki az ott.
Nem az van, hogy jól bezárja az ablakot, átszól a szomszéd szobában alvó kigyúrt férfiaknak, hogy nézzék meg ők, hogy mi a szösz folyik odakint, hanem fogja magát, és az alvós cuccában, úgy, ahogy van, kisétál az éjszakába - a mocsár menti vidék úgyis barátságos ilyenkor. A nézők egyébként ekkor már átlátnak a film szándékos hatáskeltési próbálkozásain (mondjuk ki: ijesztgetésein), és valahányszor Hilary a racionalitással szemben hoz döntést, tettét a széksorok közt harsány kacaj díjazza. A film alkotói is érezhették, hogy az átlátszóság vékony jegén lavíroznak, ezért lehetett, hogy Hilary-re alvós cuccnak egy adekvát trikó + bugyi összeállítás helyett hosszú szoknyát adtak - hogy amit látunk, ne emlékeztessen túlságosan a Scary Movie vicces jeleneteire.
Azon már meg sem lepődünk, hogy az elátkozott faluba kihívott szakértő csapat (2 fő) a mintáit postán kell, hogy elküldje egy távoli laborba - a városba, ahonnan
idejöttek. Fel sem tesszük már a kérdést, hogy ehhez minek kellett idejönniük, az Isten háta mögé, hogy ők maguk vegyenek mintát az átkozott folyóból, amelyben állítólag vér folyik? Hogy miért ne küldhették volna el a mintát a helyiek a maguk erejéből a járványügyieknek, vagy valami? Természetesen az is érdekes, hogy hogy lehet szerves mintákat postán feladni - de hát ilyen ez a film. Később aztán, amikor a városból a laborosok visszaküldik az eredményt (nyilván ezt is postai úton), és kiderül, hogy ez emberi vér, nem is tudjuk, mitől vagyunk annyira ledöbbenve, attól-e, hogy "úristen, vér!", vagy attól, hogy "de hiszen ez a 10 csapás egyike" vagy attól, hogy senkinek nem jut eszébe értesíteni a vöröskeresztet, hogy rengeteg vért találtak, egy egész folyónyit, siessenek, mielőtt megalvad.
Ez az egész 10 csapás-dolog is, amit
a Biblia egyik történetéből emeltek át, ugyancsak kamu, azaz egy meglehetős igénytelenséggel kezelt motívum. Először még komolyan veszik, és ámulnak, hogy a történelem ismétli önmagát, illetve a Bibliát. Azt is elmondják a nézőknek, hogy a 10 csapás azért szokott létrejönni, mert valamely uralkodó nem akarja elengedni valamely nép fiait, hogy önrendelkező módon folytassák életüket, szóval ez a "let my people go" - szitu. Később kiderül, hogy ennek az egésznek a filmben semmilyen jelentősége nincs. A vége felé már azt a tájékoztatást kapjuk, hogy ezeket a csapásokat Lucifer veti be - megtévesztésből (!!!). Kész szerencse, hogy nem a szomszéd falu lakói, akik Luciferre akarják terelni a gyanút, hogy a nagy kavarodásban jól meganalizálhassák a falu teheneit. Eléggé nevetséges, hogy itt van egy film, aminek a főmotívumát a bibliai 10 csapás alkotja, közben meg annyit sem bírtak kitalálni, hogy egyáltalán milyen apropóból jelennek meg ezek a csapások a filmben. Úgy tűnik, egyszerűen azért döntöttek e csapások szerepeltetése mellett, mert jól néznek ki a vásznon.
És valóban, amikor például sáskák támadják meg az embereket (mert ezek nem vegák), vagy amikor hőseink egy vörösre festett vizű folyóban eveznek, tényleg jól néz ki - bár a sáskák uncsik. Tény az is, hogy a 10 csapásból csak 2 az, ami fotogén, a többi szinte szóra sem érdemes.
De mindegy is, mert
a film vége felé már csakis és kizárólag arra megy ki a játék, hogy vajon a kislány (akit folyamatosan úgy mutatnak, hogy menstruál, és ezért a bal combján lefelé folyik a vér) tényleg a sátán gyermeke-e, és tényleg meg kell-e ölni őt egy brutális, bestiális sátánista rítus keretein belül, vagy mégsem, mert éppenséggel ő a jó arc.
Érdekes dilemma, de úgy vagyunk vele, hogy a film túl messzire ment - nem tudjuk követni, és nincs is kedvünk, mert egyszerűen nem érdekes, hogy vajon a menstruáló kislány vére festette-e meg a folyót, vagy mégsem, hogy vajon a sátán gyermeke-e, vagy mégsem. Érdektelen, hogy végül a filmstúdió melyik verzió mellett dönt. Érdektelen, mint az egész film. Szemétség, hogy Hilary Swank ilyen filmet elvállalt, Halle Berry primitív macskás filmje ehhez képest kutya füle. Nagyon nem volt szép dolog.
-jepe-
2007-04-26