nem vagy belépve:
microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


::: cikkek -> filmekről
    

2007-04-12

T4XI

A veszélyes belga

Bár Gérard Krawczyk rendező azt mondta, a Taxi-filmeknél soha nem látták előre, hogy lesz-e még folytatás, vagyis lesz-e még egy következő film, mi azért több ezer többi mozinézővel egyetemben jól tudtuk, hogy a Taxi 3-mal még nem ért véget ez a menet. Nem is, most egy, az összes eddiginél gyorsabb, rövidebbnek tűnő, és valljuk be, tök szimpla 4-ik részt kaptunk ki.

Listaszerűen le lehet írni, milyen elemek miatt bírták az emberek a Taxi-filmeket, az elsőtől (1998) kezdve a harmadikig (2003). Először is egy akció-vígjátékról van szó, ami ha jól sikerül, a szórakoztatás netovábbja tud lenni (lsd. Bad Boys 1), hiszen jó esetben izgalmas, látványos és mulatságos egyszerre. A Taxi-k ízét egyrészt a jófajta francia-arab vonal (az ehhez kapcsolódó dögös zenékkel) adja meg, amit leginkább az egyik főhősünk, Daniel képvisel, illetve a francia rendőrség bugyutaságának vicces bemutatása, amit a Luis de Funes-filmek honosítottak meg még az 50-es, 60-as években.

A sokszínűség nagyon fontos, még az ilyen, könnyednek nevezett vígjáték esetében is, és ez az, amit például az első Taxi-film egészen jól teljesített. Van egy talpraesett és jó beszólásokkal operáló srác, Daniel, akivel a mozinéző srácok ezrei tudnak egy pillanat alatt azonosulni (szimpatizálni), hiszen éles az esze, imádja a sebességet és a ″spéci″ autóját (amit kb. ebben az időben -'98- kezdtek el széles körben verdának hívni), plusz odavan a csajáért is, vagyis összességében egy teljesen rendben levő csávó, akit nehéz nem megkedvelni. Aztán ott van egy béna rendőr-nyomozó (Emilien), aki a mamája kedvence, fizikailag képtelen megtanulni vezetni, és bár nem egy észlény, azért szeretnivaló fickó.

Ők ketten már egy elég jó párost alkotnak, akik a köztük levő éles különbségekkel is tarolnak, de a humoros-fiús vonalhoz csatlakozik a csajos szál is, Emilien oldaláról Petra, a magas szőke bombázó nyomozólány, aki mindenben lekörözi leendő/meglevő pasiját, Daniel oldaláról pedig Lilly, az ugyancsak gyönyörű és jó stílusú lány (Marion Cotillard), akinek éles nyelvét, kedves arckifejezéseit és csábító beszólásait jól megjegyzi magának az ember. Ezek után már szinte felesleges megemlítenünk a rendőrfőnök karakterét, aki minden idők legszórakozottabb és butább rendőri vezetője, de aki ezzel együtt egy családias hangulatot hoz a filmbe, illetve a marseille-i rendőrőrsre.

Ezekkel az alaptagokkal az első film sikere után már könnyen lehetett operálni, el is készült immár a 3 db folytatás, bár például a második film olybá tűnt, mintha elfelejtették volna befejezni. Az ismert felállásban nem kellett sokat töprengeni a forgatókönyvírónak, milyen kalandokba sodorja hőseinket, hiszen szinte bármilyen konfliktus megfelelt, a bevált humor-, érzelem és izgalomforrások mellett.



Nos, ezt a rendet a negyedik film csöppet megborította. Azzal kezdődik a borulás, hogy Lilly karaktere kitűnt a képből, amit bár eléggé hihetően megindokolt a film rendezője (Cotillard éppen a Taxi 4 forgatási ideje alatt forgatta a La Mome c. filmet, amiben a főszerepet, Edith Piaf-ot játszotta), azért mi mégis hajlunk arra a véleményre, hogy egy 1 napos forgatással is meg lehetett volna oldani, illetve menteni a helyzetet, mert Lilly nélkül teljesen más egy Taxi-film, mint vele. Marion Cotillard a hihetetlenül bájos francia lányok prototípusa, aki amellett még tehetséges színésznő is, és már az első filmben nagyon sokat tett hozzá a Taxi-hangulathoz a bombázó-vicces pincérlány stílusával. Ebben a filmben elvileg már anyát kellett volna játszania (hiszen a két főhős magánélete párhuzamosan alakul, és kb. egy időben lettek szerelmesek, házasok és apák), de ez sajnos nem jött össze, amit a filmen kívül mi, nézők bánunk a legjobban.



Cotillard hiányában a csaj-vonal eléggé legyengült a filmben, Petra egymagában nem annyira érdekes (még ″fedett″ nyomozóként sem), hogy el tudja vinni ezt a lényeges szálat. Ezzel egy időben viszont meglepetésszerűen Gibert főfelügyelő ugrott elő kvázi főszereplővé, annyira, hogy még Daniel és Emilien részvételét is elhomályosította hangsúlyos jelenlétével. Az világos, hogy Gibert a kezdetektől fő humorforrásként működött (amit a remek magyar szinkronhangja is segített), de eddig mindig megmaradt vicces mellékszereplői státuszban, akire mindig lehet számítani, ha keresztül kell húzni egy-egy akció tervét. Most Gibert viszi a prímet, a szokásos stílusában, és nem az ő, hanem a forgatókönyv hibája, hogy ez ezúttal elég kevés. Persze most is nevetünk a megmozdulásain, de az egész történet nem működik annyira megbízhatóan, hogy ott megfelelő helye lenne Gibert poénjainak. A mostani fő ellenség egy vérszomjas belga sorozatgyilkos, akit a marseille-ieknek kell továbbszállítaniuk, és akit a véres gyilkos mivoltához képest eléggé humorosan ábrázol a film.

Tulajdonképpen egyetlen nagyobb akció fut a filmben, és az eddig többnyire jól működő mellékszálak (kivéve a második filmet) most gyengélkednek, amitől szépen beszűkül a cselekmény vonala. Egy furfangos bankrablás már nem elég egy Taxi-filmhez, főként, hogy ezúttal nincsenek nagy autós üldözések Marseille utcáin (amikben Daniel és fehér csodajárgánya kellően érvényesülni tudna), Daniel nem menti meg folyton Emilien bőrét és állását, nincsenek türelmetlen (Lilly) vagy elnéző (Petra) csajok, akik alig várják, hogy vége legyen Danielék aktuális nyomozásának, helyette csak az egy Petra van, aki tovább nyomja a hibátlan zsarulány vonalát. Plusz felbukkan két kisfiú is, Daniel és Emilien gyerekei, akik viszont nem jelentenek humoros, vagy érzelmi töltetet, egyszerűen csak ott vannak, mivel a történet már ott tart, hogy a főhősök apák lettek.



Ami az izgalmat jelenti, az minimális szinten van, még az eddigieknél is kisebb mértékben van lehetőségünk izgulni a dolgok menetén, tekintve, hogy főhőseink nem nagyon kerülnek veszélyes helyzetekbe, sőt, valójában szinte semmilyen helyzetbe nem kerülnek. Nem véletlen, hogy menet közben úgy érezzük, nagyon rövid lett ez a Taxi-film, és az sem, hogy a megnézését követő nap már csak nagy erőfeszítések árán tudjuk felidézni a cselekményét és fordulatait. Sajnos, ez a rész átment az igazán egyszer-használatos szórakoztatásba, bár az első három film is a könnyedség és mulattatás mentén haladt, most ez kizárólagossá vált. A mellékszálak eltörpülésével, a két főhős ritkább szerepeltetésével, a magánéleti vonal csupán a gyerekekre való leegyszerűsítésével (és Lilly elfelejtésével), Gibert karakterének túlerőltetésével ez egy egyszerű film lett, ami a Taxi-vonalon halad, de közben már nem mutatja a sorozat főbb jegyeit.

Nincs kétségünk afelől, hogy ez még nem az utolsó Taxi-film, hiszen nincs rá ok, hogy ne folytatódjon a történet (ez a film is kasszasiker-gyanús), és végülis a nézők kíváncsiak rá, hogy alakul Daniel és Emilien sorsa, amikor már nem 7-8, hanem 15-16 évesek a gyerekeik, miközben ők továbbra is nyomozók és taxisofőrök...
-olasz-
2007-04-12

Címkék:



:::::::
  LÁSD: T4XI info-file
:::::::  (Taxi 4 2007.)