2008-11-24
Katasztrófafilm
Agy-zsibbasztó nagyüzem
A filmforgalmazás útjai néha kiszámíthatatlanok: miközben igazán jó filmek elkerülik hazánkat, és néha még DVD-formában sem jutnak el hozzánk (pl. Tom DiCillo Delirious c. filmje), addig olyan művek is megkapaszkodnak a mozi-vetítőtermek ajtaján, mint a mindennél rosszabb Katasztrófafilm.
Jason Friedberg és Aaron Seltzer két jó barát, akik egy darabig csak forgatókönyvíró-társként működtek közre filmekben, aztán egy idő után magukra vállalták nemcsak az írás, hanem

Az alkotók nem tettek mást, mint un. "noname" színészeket béreltek fel borzasztó szerepekre, amik között akad olyan is, amelynek keretében valaki hosszú percekig egy kutyaszart törölget az arcáról nagy igyekezettel. Ezen a szinten igazából fel sem merül a forgatókönyv jelenléte, vagy éppen hiánya, a két jóbarát nem sokat filózott azon, mivel töltsék ki a filmidejüket: a színészeik egyik 2007-es film paródiájából mentek át a másikba, bár hozzá kell tennünk, ezek nem igazi paródiák, csupán ötlettelen és vicctelen utalások az eredetikre, minden gondolkodás nélkül.
A jó paródiák olyanok, hogy mire rájövünk, melyik filmre, vagy filmszereplőre való utalást láttunk éppen, már szinte túl is vagyunk a nevetésen, a dolgok (mint például a szórakoztatás) észrevétlenül, gördülékenyen történnek, és az sem számít, mennyire volt jelentős az eredeti film, ha a paródia jól meg tudja fogni a lényegét, röviden, pontosan, és legesleginkább humorosan.
Amikor Leslie Nielsen és társai a Nagyon Különleges Ügyosztályban

Az, hogy egy ilyen film meg tud jelenni a mozik műsorán, a nemzetközi filmforgalmazás egy sötét foltját jelenti, egy olyan gyenge pontot, ami normál esetben kiszűrésre kerül, egy olyan hibát, ami szinte bántja a nézők szemét.
Ha valaki bekeveredik egy olyan moziterembe, ahol éppen a

-olasz-
2008-11-24