2008-12-17
Hazugságok Hálója
Amerika tanulófélben
Ridley Scott nagy név, nagy rendező, aki mostanában azért tett néhány rossz fát a tűzre. A Szárnyas Fejvadász és Thelma és Louise kultfilmek készítője olyan produkciókat is rendezett, mint a Bor, Mámor, Provance, vagy a Mennyei Királyság. A legújabb filmje szintén nem a legsikerültebb Scott-filmek közül való.
Azt nagyon jól tette, hogy Leonardo DiCaprio-t találta meg a főszerepre, a kihagyhatatlan Russell Crowe mellett, aki a Gladiátor óta nem maradhat ki Ridley Scott-filmből. 
Russell Crowe a Gladiátorral és a Bennfentessel tényleg bebizonyította, hogy nagy színész, viszont ebben a filmben nem volt túl nagy helye, igazából elég erőltetett karakterként mozgott a filmben. Ő a cinikus és elhízott washingtoni CIA-s fickó, aki irányítja a közel-keleti térségben az amerikai jelenlétet és a titkos akciókat. Nagyon izgi, ez az irányítás úgy néz ki, hogy Crowe ide-oda mászkál a városban, hozza-viszi a gyerekeit, és közben folyton headsettel kommunikál a beépített embereivel, például DiCaprio-val, aki a legfőbb és legprofibb ügynöke a térségben. Szóval miután Crowe meglehetősen nehezen mozog a nagy testével (a szerep kedvéért felszedett pár, kb. 10 kilót), DiCaprio-t nézzük az időnk nagy részében, az ő pontosan kitalált és értelmesen levezett akcióit, amikbe mindig becsúszik valamilyen nagy hiba, és amit nem minden ismerőse él túl.
Ha tömören akarnánk belőni a filmet, akkor kb. az USA és az arab világ viszonyát említnénk, a Bush-kormányzat iraki és afganisztáni politikája utáni amerikai lelkiismeretfurdalást, illetve Ridley Scott azon igyekezetét,
hogy "komoly", fajsúlyos témákat dolgozzon fel a filmjeiben, amiket végülis egy akciófilm köntösében fog eladni. Itt Irakból indul a cselekmény, DiCaprio eredeti "arab szakállal" van felruházva (ami rajta kívül minden Hollywood-i színészen nevetségesen néz ki, ... leszámítva Hector Elizondo-t ... és Oded Fehr-t:)). Látjuk őt a nagyon kemény, életveszélyes bevetéseken, de közben nem tudunk szabadulni az érzéstől, hogy ez egy Hollywood-i fejekben kiötlött akciósorozat, amit melesleg a végsőkig feltupíroztak, lásd DiCaprio tökéletesen beszél arabul, ismeri a helyi szokásokat, és nem fél a lehetséges golyózáportól, a barátjával pedig minden nap azt mondogatják egymásnak bevetés előtt, hogy sebesülés esetén azonnal lője le a másik, etc. A nézőknek lövése sincs róla, mit történik napjainkban is Irakban, hogy hogy néz ki arrafelé egy amerikai bevetés, de ahogy Ridley Scott tálalja ezt az egészet, az felületesnek és ál-bennfentes stílusúnak tűnik.
Az egészet egyedül és kizárólag DiCaprio viszi el a vállán,
már nem először, az ő fantasztikus tehetsége és komoly jelenléte a filmekben itt is életmentő lesz, csakis miatta bírjuk végignézni rendesen a filmet. A történetről kissé lazázva azt mondhatnánk, hogy "kavarások" története, egy hírhedt terrorista után való kutatás mentén, és úgy, hogy a film közepétől már hajlamosak vagyunk totál elveszíteni a fonalat, Crowe mit akar, ki mibe szól bele, ki kit árul el, ilyesmik.
A címben szereplő "hazugság" szó leginkább egy szereplővel és DiCaprio-val kapcsolatban merül fel (DiCaprio-t a filmben hihetetlen módon Roger-nek nevezték el, vicc), egy libanoni védelmi vezetővel, aki valami miatt "dear"-nek, magyar fordításban kedvesnek nevezi DiCaprio-t, vagyis úgy sejtjük, meleg karakter. Ő kéri DiCaprio-tól, hogy sohase hazudjon neki, ami persze ebben a politika
i csataterepen nem jön össze, de azért így is hangsúlyos egy kérés. Tulajdonképpen ennyi az össz-hazugság vonalunk a filmben, a többi nem annyira érdekes.
Mint ahogy összességében maga a film sem az. Talán nem véletlen, hogy az amerikai nézők távol tartották magukat tőle (mindössze 39 millió dollárt hozott a szülőföldjén), és az USA-n túli területeken nézték meg többen (58 millió dollár értékben). A kettő összege sem ad ki annyi pénzt, hogy azt mondhassuk, legalább anyagilag megérte elkészíteni a filmet, mert amúgy például az élvezeti értéke nem túl nagy.
Ridley Scott a saját maga által bejáratott terepen mozgott ezúttal is, egy nem túl érdekes, nehezen követhető történettel felszerelkezve, közben pedig csakis zseniális fiatal színészének, DiCaprio-nak
a tehetségére és mindent-vivő játékára hagyatkozhatott a film eladhatósága szempontjából. Ha ő nincs, egy fokkal még kevesebben lennének kiváncsiak az iraki, jordániai és Dubai-beli terrorista-üldözésre, egy rutinos amerikai rendező szemszögéből.
Nem jó, ha egy politikai filmet akciófilm köntösben próbálnak meg eladni, némi krimi körítéssel, már ami a hazugságok, politikai szintű becsapások elemét illeti. Kezdünk egyre kevésbé beindulni a Ridley Scott-filmekre, sajnos...
Russell Crowe a Gladiátorral és a Bennfentessel tényleg bebizonyította, hogy nagy színész, viszont ebben a filmben nem volt túl nagy helye, igazából elég erőltetett karakterként mozgott a filmben. Ő a cinikus és elhízott washingtoni CIA-s fickó, aki irányítja a közel-keleti térségben az amerikai jelenlétet és a titkos akciókat. Nagyon izgi, ez az irányítás úgy néz ki, hogy Crowe ide-oda mászkál a városban, hozza-viszi a gyerekeit, és közben folyton headsettel kommunikál a beépített embereivel, például DiCaprio-val, aki a legfőbb és legprofibb ügynöke a térségben. Szóval miután Crowe meglehetősen nehezen mozog a nagy testével (a szerep kedvéért felszedett pár, kb. 10 kilót), DiCaprio-t nézzük az időnk nagy részében, az ő pontosan kitalált és értelmesen levezett akcióit, amikbe mindig becsúszik valamilyen nagy hiba, és amit nem minden ismerőse él túl.
Ha tömören akarnánk belőni a filmet, akkor kb. az USA és az arab világ viszonyát említnénk, a Bush-kormányzat iraki és afganisztáni politikája utáni amerikai lelkiismeretfurdalást, illetve Ridley Scott azon igyekezetét,
hogy "komoly", fajsúlyos témákat dolgozzon fel a filmjeiben, amiket végülis egy akciófilm köntösében fog eladni. Itt Irakból indul a cselekmény, DiCaprio eredeti "arab szakállal" van felruházva (ami rajta kívül minden Hollywood-i színészen nevetségesen néz ki, ... leszámítva Hector Elizondo-t ... és Oded Fehr-t:)). Látjuk őt a nagyon kemény, életveszélyes bevetéseken, de közben nem tudunk szabadulni az érzéstől, hogy ez egy Hollywood-i fejekben kiötlött akciósorozat, amit melesleg a végsőkig feltupíroztak, lásd DiCaprio tökéletesen beszél arabul, ismeri a helyi szokásokat, és nem fél a lehetséges golyózáportól, a barátjával pedig minden nap azt mondogatják egymásnak bevetés előtt, hogy sebesülés esetén azonnal lője le a másik, etc. A nézőknek lövése sincs róla, mit történik napjainkban is Irakban, hogy hogy néz ki arrafelé egy amerikai bevetés, de ahogy Ridley Scott tálalja ezt az egészet, az felületesnek és ál-bennfentes stílusúnak tűnik.
Az egészet egyedül és kizárólag DiCaprio viszi el a vállán,
már nem először, az ő fantasztikus tehetsége és komoly jelenléte a filmekben itt is életmentő lesz, csakis miatta bírjuk végignézni rendesen a filmet. A történetről kissé lazázva azt mondhatnánk, hogy "kavarások" története, egy hírhedt terrorista után való kutatás mentén, és úgy, hogy a film közepétől már hajlamosak vagyunk totál elveszíteni a fonalat, Crowe mit akar, ki mibe szól bele, ki kit árul el, ilyesmik.
A címben szereplő "hazugság" szó leginkább egy szereplővel és DiCaprio-val kapcsolatban merül fel (DiCaprio-t a filmben hihetetlen módon Roger-nek nevezték el, vicc), egy libanoni védelmi vezetővel, aki valami miatt "dear"-nek, magyar fordításban kedvesnek nevezi DiCaprio-t, vagyis úgy sejtjük, meleg karakter. Ő kéri DiCaprio-tól, hogy sohase hazudjon neki, ami persze ebben a politika
i csataterepen nem jön össze, de azért így is hangsúlyos egy kérés. Tulajdonképpen ennyi az össz-hazugság vonalunk a filmben, a többi nem annyira érdekes.
Mint ahogy összességében maga a film sem az. Talán nem véletlen, hogy az amerikai nézők távol tartották magukat tőle (mindössze 39 millió dollárt hozott a szülőföldjén), és az USA-n túli területeken nézték meg többen (58 millió dollár értékben). A kettő összege sem ad ki annyi pénzt, hogy azt mondhassuk, legalább anyagilag megérte elkészíteni a filmet, mert amúgy például az élvezeti értéke nem túl nagy.
Ridley Scott a saját maga által bejáratott terepen mozgott ezúttal is, egy nem túl érdekes, nehezen követhető történettel felszerelkezve, közben pedig csakis zseniális fiatal színészének, DiCaprio-nak
a tehetségére és mindent-vivő játékára hagyatkozhatott a film eladhatósága szempontjából. Ha ő nincs, egy fokkal még kevesebben lennének kiváncsiak az iraki, jordániai és Dubai-beli terrorista-üldözésre, egy rutinos amerikai rendező szemszögéből.
Nem jó, ha egy politikai filmet akciófilm köntösben próbálnak meg eladni, némi krimi körítéssel, már ami a hazugságok, politikai szintű becsapások elemét illeti. Kezdünk egyre kevésbé beindulni a Ridley Scott-filmekre, sajnos...
-olasz-
2008-12-17