Kaméleon

Az a helyzet, hogy a Kaméleon nem egy élvezetes film. Persze simán meg lehet nézni, és a végén az sem egyértelmű, hogy csalódottan távozunk a moziból, de azért a film 102 perce elég nehezen telik el. Ez azért lehet, mert a forgatókönyv nem százas, a főhősünk nem túl szimpatikus, és a vígjátéki felütéstől lassan sodródunk a kemény dráma felé, amivel önmagában még nem lenne baj, csak itt mintha menet közben dőlt volna el, hogy mégsem viccesre, hanem inkább véresen komolyra vesszük a figurát, ami nem jó.

A film trailerében azok az elemek sorakoznak, amik a vicces verziót erősítenék, a főszereplő szélhámos, Nagy Ervin mindenféle álcában vesz rá nőket, hogy osszák meg vele a pénzüket. Ha csak a trailert látnánk, meg lennénk róla győződve, hogy ez egy vígjáték, amiben a rosszfej főhős jól megkapja a magáét a végén, egy elegendően nagy kaliberű csajtól. Nos, nem így van, ez a film csöppet sem vígjáték, hanem inkább egy dráma, de abból sem az igazi. Úgy tűnik, mintha az alkotó-lányok (a már említett Divinyi Réka forgatókönyvíró, és az angol-amerikai iskolákban edződött, amerikai filmes gondolkodású Goda Krisztina rendező) nem kaptak volna elég pontos visszajelzéseket a készülő filmükről, vagy még annak idején a forgatókönyvről, mert akár jó is lehetett volna ez a film, ha nem csúszik el a műfaja, stílusa, hangulata és tartalma egy adott ponton, amit a két lány valószínűleg nem vett észre, nem érzékelt, vagy nem vett komolyan.

Biztosan örültek, hogy egy ilyen jó ötlet pattant ki a fejükből, egy fiatal srácról, aki sorra vágja át gátlástalanul a nőket, mígnem nem találkozik a leendő nagy szerelmével, aki miatt le kell állnia. Ez egyébként tényleg nem egy rossz sztori, bár az azért túlzás, hogy erre egy új műfajt alapítva "szélhámosfilmként" emlegessék a végeredményt.

A film hamar lerendezi Gábor "előző" átveréseinek bemutatását, és gyorsan rátérünk a "nagy bevetésre", vagyis Hanna (Hámori Gabriella) meghódítására. Hámori Gabi tényleg nagy falatnak van feltüntetve a többi nőhöz képest (ami biztosan nem esett jól a többi lányt alakító színésznőknek..)), amit leginkább úgy ér el, hogy nyugodt, tagolt hanghordozásban beszél, és olyan érdekes motívumok a sajátjai, minthogy balerinaként a szaftos kolbászok a kedvencei, és bárkinek nyíltan a szemébe mondja a véleményét. Divinyiék tehát megint jól eltalált női főszereplőt kanyarítottak, mint a Csak Szex-ben is, kár, hogy a többi karakter és az azok közti viszonyok már nem annyira jól eltaláltak. Gábor eleinte teszi a dolgát, és igyekszik behálózni a lányt, de aztán persze rendes érzelmek bukkannak fel nála, és a pénz vonzása háttérbe szorul. Itt már kezd összezavarodni a forgatókönyv, vagyis a motivációk, ami a homoszexuális vonalra is érvényes.



Gábor egy híres ortopéd sebészt cserkész be, hogy a balerina Hanna lábát megműthesse, és mindenki boldog legyen. Ez persze nem megy ilyen egyszerűen, kiderül, hogy a sebész (Kulka János) meleg, és hogy össze akar jönni Gáborral. És miközben tudjuk jól, hogy a filmnek ez a része arról szól, hogy a bevált szélhámos világát több oldalról támadják (a borzasztó Trill Zsolt, mint a volt intézeti haverja, akivel együtt dolgozik, az egyetlen humoros mellékszereplő Csányi Sándor, mint egy szép autó és lakás tulajdonosa, amit Gábor le akar nyúlni, illetve a nyomulós meleg doki), mégsem működik jól ez a filmidő, és a végkifejlet még az általunk elképzeltnél is durvábban alakul.

Gábor karaktere annyira keményen homofób lesz, amit csak egy rosszabb stílusú vígjáték szokott megengedni magának, nem pedig egy amerikai filmes vonalon haladó alkotóstáb. Van egy jelenet, ami a homoszexualitást a legutálatosabb fénybe helyezi, és ez valóban meglepő.

Ok, tudjuk, hogy egy drámában sok mindennek helye lehet, de ez a megoldás tényleg nem jó, nem szimpatikus és a film élvezhetőségét is jól visszaveszi. Az egészre utólag is rányomja a bélyegét ez a homofób hangulat, és emiatt még kevésbé kedveljük meg a filmet.



A Kaméleon egy alapvetően jó ötletre épült, de kár, hogy végül nem vígjátékban gondolkodtak az alkotók, hanem egy igen kemény drámában. Egy ennyire durván alakuló történetben szinte kioltódik a romantika, eltűnik a szerelem-vonal, ami pedig a Csak Szex-et is annyira jó filmmé tette.

Ebből a filmből csak a túl hosszú hajjal mozgó Nagy Ervin marad meg bennünk, aki egy pár jelenetben eléggé erőltetetten viselkedett, Trill Zsolt, akinek alapban modoros és idegesítő volt a játéka, az igazából teljesen rendben levő Hámori Gabi, aki felüdülést jelentett a jelenlétével (bár a film végefelé szó nélkül kitűnik a képből, és később már nem is tér vissza, ami rossz), illetve a sok sztereotíp férfi-karakter, amit reklámfilm-stílusban adott elő Nagy Ervin.

Ennél a filmnél sokkal többet tud Divinyi Réka is és a rendezőnő Goda Krisztina is, és valószínűleg Nagy Ervin is. Sajnos a Kaméleon nem lett a kedvencünk, mert keveseljük benne az érzelmeket és a rendes motivációkat, és mert nem jó a meleg-vonal kezelése a filmben, hogy finoman fogalmazzunk. Ez a Goda-film biztosan kevésbé lesz zajos siker, mint a Csak Szex volt, lévén, hogy egy kemény dráma, szinte nulla homorossággal, de a fentiek alapján az is igaz, hogy ez a film csak "egy-fordulós" (mint Ben Stiller a Zoolanderben), hiszen ismerve a történet alakulását, kevesen akarják majd még egyszer megnézni, akár moziban, akár később DVD-n.