microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


::: cikkek -> filmekről
    

2008-12-10

Valami Amerika 2

a megasztár+megatánc próba


A Valami Amerika (mostantól Valami Amerika 1.) nem a világ legjobb filmje, de konkrétan jó film, és mint ilyen, egy különlegesen jó magyar film. Folytatását, második részét egyáltalán nem közömbösen vártuk, sőt, kifejezetten lelkesen ... bár abból mindig gond szokott lenni ... mint most is :(



Herendi Gábor egy szimpatikus rendező, producer, akinek megvan a tehetsége ahhoz, hogy filmet csináljon, hogy olyan jeleneteket vegyen fel, amik visszanézve teljesen jól működnek. Ezen kívül megvan a tehetsége ahhoz is, hogy jó vígjátékot készítsen (bár ezt a képességét jó ideje nem gyakorolta, sajnos). Oroszlán Szonja, a tehetséges komika az, aki annak idején elmagyarázta, milyen kényes műfaj egy vígjáték, hogy mennyire sokkal nehezebb, mint drámát készíteni, és hogy mennyire hajszálnyin múlik, hogy egy jelenet a vásznon működik-e, vagy a nevettetés szándéka hamarabb lepleződik le, mint a poén. Szeretjük Szabó Győzőt is, Ónodi Esztert nem kevésbé, Pindroch Csabát pedig különösen - egyrészt a Valami Amerika 1, másrészt Antal Nimród Biztosítás c. filmjében nyújtott totál emlékezetes szerepléséért. Adva van tehát egy szimpatikus és tehetséges stáb, plusz egy hazai viszonylatban különlegesen jó (és amúgy is teljesen korrekt) első rész, remek vígjátéki hagyományokkal.

Ez azonban még nem minden. Adva van még egy nagy adag várakozás, ami nagyon gyakran megöli a filmet, amire irányul, mert hacsak nem meglepően jó, csalódottan fogunk távozni. Ezzel együtt a Valami Amerika 2-vel nem nézői várakozásunk "végzett", legalábbis, saját megítélésünk szerint - hanem az, hogy egy egyenes vonalú, elbeszélhető, átélhető történet helyett egy mozaikokból rutinszerűen összerakott mix lett belőle, és végül a folyamatosan felbukkanó betétdalok miatt önmaga másfélórás trailerje lett. Mivel a film is elemeire esik szét (illetve nem is áll össsze), cikkünkben is részekre bontva tárgyaljuk - elemenként ...





a temetés - problem

A film sajnos megdöbbentően bénán kezdődik. Ez lehetne nyerő stratégia is, az idei Craig's Bond is így nyitott, egy őrült mód érdektelen jelenetsorral, who-da-fck üldözte who-da-fckot :) Itt azonban nem babra ment a játék, egy temetést láttunk, amely bizony Terka néninek szólt, körülbelül 1 másodperccel azután, hogy kiírták: Schütz Ila emlékének. Nos, ez az hommage jelenet tipikus rossz vígjáték-jelenet, amikor a nevettetés szándéka messze megelőzi a poént - ami jelen esetben meg sem érkezett. Gyakorlatilag ennél gázabb jelenetet kiagyalni sem lehetne könnyű. Egy temetés, amelyen két szappanopera karakter poénkodik, pisztollyal a kezében, először azt hiszed, szappan-opera (ez a rodrigezezés még senkinek sem jött be), aztán meg már nem tudsz mit hinni, mert úgy néz ki, ez egy valódi temetés, ahol egy sorozatot temetnek. A Schütz Ila emlékének való adózás csúnyán sült el, de a film erről a mínusz tízről legalább tud hova fejlődni - ha akar.





a Bűnös Város - problem

Következő állomás Pindroch Csaba filmje, a Bűnös Város, vagyis ennek a bemutatója. Nézőként itt kezdünk el nagyon aggódni a film miatt. A Bűnös Város egy meglehetősen ihletett motívum a Valami Amerika 1-ben. Egy fiatal ember filmje, "a film”-je. Itt, a VA2-ben e film elkészül, és a bemutatója az a csapás, amely miatt a 3 tesónak ismét pénzt kell szereznie - hogy túléljék a bukást. Az még rendben van, hogy a Bűnös Város rossz film, rosszul sikerül - semmi gond, sőt, ez nagyon is vicces lehet. Az viszont gáz, hogy az egyetlen jelenet, amelyet látunk, egy búzamezőn játszódik, ahol Kovács Lajos egy az Argo-ból ismert béna pisztollyal végez magával. Kedvenc stábunknak, úgy látszik, nem jutott érkezése megtekinteni a Mr. Bean Nyaral című alkotást, amelyből bőven lett volna mit tanulniuk, ahol a Willem Dafoe által alakított művészfilmes rendező filmje példaértékű volt. A Bűnös Várostól egyébként csak annyit vártunk volna, hogy legyen fekete-fehér, low-key világítású, és szerepeljen benne valami urbánus környezet, ami városra utal. Egy napsütötte búzamező .. nem az igazi, sőt. A gond ezzel nem az, hogy elszúrták, hanem hogy már itt megmutatkozott, a Valami Amerika 2 egy felületes stílusban készült film, amit nem megírtak, hanem összeraktak.





Hogy milyen egy felületes stílusú, összerakott film? Olyan, mint a madár, amely összelopkodta és magára öltötte az összes madár tollát, és azt hitte, baromi nagy sikert fog aratni überelhetetlen tollazatával - de tévedett. Egy felületes stílusú film olyan, hogy egy-egy jelenet párbeszédeit már meg sem írják, inkább csak alá tesznek egy kis zenét, a néző meg hagyatkozzon a fantáziájára, mintha reklámfilmet nézne.





az Alex Brubeck - problem

Következő csapás Alex Brubeck, alias Szervét Tibor, aki most szabadul a börtönből - az USA-ban. Már itt feltűnik, hogy az első rész Szervét Tiborja eltűnt, helyette valaki mást látunk, gyilkos ösztön, férfias magabiztosság, hamiskás vigyor - és leginkább a magabiztosság - nélkül. Nem tudjuk, mit csináltak Szervét Tiborral, de ez a Szervét Tibor nem ugyanaz, az fix. Természetesen nem a színészt, tehát Szervét Tibort hibáztatjuk, hanem a forgatókönyvet, amely úgy vonta ki belőle a mojo-t, mint szegény Austin Powers-ből Dr. Genya a második (?) rész elején. (Amúgy ejtsd: "modzso” és nem "moho” : )).

Szervét Tibor karaktere, Alex Brubeck az, akin az ostor csattan, aki megissza a levét annak, hogy ezt a filmet nem megírták, hanem összerakták, mint valami puzzle-t. Egy egészséges szociopatának kellene lennie, aki keresztül megy embereken, mindenen, hogy elérje, amit akar .. egy nagybetűs szélhámosnak ... tele vitalitással, aki amikor kijön a börtönből, ismét tettre kész, és alig várja, hogy belevesse magát az életbe ..

Ehelyett kijön, bezsákolják egy limóba, megverik, megfenyegetik és kidobják - ugyanott, a börtön előtt ... Illik így bánni egy karakterrel, aki az egész első részt mozgásban tartotta? Illik így elbánni vele? Ha valakit megvernek, az illető kénytelen azt visszaadni, máskülönben csorba esik a fényén - ez nemcsak a börtönökben érvényes törvény, de a filmekben is. Ott van Mel Gibson a Visszavágó-ban, megverik többször, mit csinál? Pénzt lop tőlük cserébe? Oké, azt is, de megadja nekik az azonos léptékű és természetű ellencsapást is. Travolta a Köpcös-ben. Nemcsak az eszével jár túl másokén, de mindenkinek kiosztja a "választ” a fizikai jellegű támadásokra is. Alex Brubeck-t mindenki lábtörlőként használja e filmben, még a három tesó is. Ez szarvashiba. Csoda, hogy tapasztalt forgatókönyvírók elkövetnek ilyet egyáltalán. Brubeck a maga helyzetében max egy vicces mellékszereplő lehetne, mint Leo Gets a Halálos Fegyverben - de humort sem adnak szegény karakter kezébe. Főszereplőnek kellene lennie a filmben - ehelyett azonban ő a legkevésbé érdekes figura. Szegény karakternek még az sem adatik meg, hogy eldöntse, jófej-e vagy rosszfej. Akkor lenne jófej, ha Ónodi Esztert, mint idősebb férfi, aki magát is ismeri, visszaterelné a szerelméhez, Pindroch Csabához. Ekkora szerencsénk nincs, szegény Brubeck egy liftzenés hátterű vörös tapétás hotel szoba-jelenetben megkísérli pezsgővel a kezében elcsábítani a lányt. Miért van ott a lány randi-ruciban, bőrönddel az egyik, pezsgővel a másik kezében? Ennyire megalapozatlan jelenetet max olyan szappanoperákban látni, amilyenekből a film elején kaptunk ízelítőt.





a New York-problem

A filmben van egy eléggé jó rész, amelyben a "Valami Amerika” című számot éneklik, kicsit Sinatra-sítva, és közben a három tesót látjuk New Yorkban. E betét elsöprő erejű, mert nagyon komoly second unit támogatást kapott (second unit, egy második stáb veszi fel azokat a snitteket, amelyben nem szerepelnek a film szereplői, tipikusan ilyenek a jelenetek közé bevágott városképek). A New York-os second unit felvételei annyira bombázóak, hogy meg kell jegyezni, ilyet még nem láttunk magyar fimben (persze, nem is lett volna értelme, ha a film nem New York-ban játszódik ...). E bombasztikus, helikopcsiról fényképezett felhőkarcolókat is magába foglaló New York-jelenetek azonban nem futnak kis sehova - csak egy olyan városszéli bárhoz, amely mondjuk a Big Tuna nevű faluban elképzelhető, de New York-ra totál nem jellemző (valószínűleg itthon vették fel, valahol Budapest és Kiskunfélegyháza között - ami önmagában nem lett volna baj).





a táncos/énekes lány - problem

A maffia vonal az, ami a filmben eredeti, ez adja a gerincét az egésznek. Itt több egyszerű sablont kevertek, remélve, hogy valahogy jól fog elsülni. A maffia-papa (Csuja Imre) nem akarja, hogy a színdarab sikeres legyen, és ezért a lányát erőszakkal a stáb nyakába varrja (remélve, hogy a lány tönkreteszi a darabot). Ez idáig még lehetne egy jó vígjáték alapja. De a maffia-papa azt is akarja, hogy a lány ne legyen színésznő. A darabot pedig azért akarja, hogy megbukjon, hogy 60 milliót tisztára mosson valahogy. Ez így már kicsit összetett - és bonyolult. Legalábbis nevetni nem nagyon lehet rajta. Mert vagy az van, hogy a lány béna, és végül kikupálódik, mert szerelmes lesz. Vagy az van, hogy béna, de a végén visszaadja a helyét egy főszereplőnek. Itt azonban minden elképzelhető dolog össze van hordva. A lány béna. Nem tud csókolózni sem. Nem tud beszélni sem. Nem érti, mi az, hogy színdarab. Aztán kiderül, hogy már tök jól tud zenét szerezni, gitározni, énekelni - tehát van egy rejtett művészi énje (ami miatt nem stimmel az ostoba lány a színpadon). Ezután arra megy ki a játék, hogy még szűz, és meg kell tanulnia csókolózni. Végül összejön ez is - de a srác (Hujber Ferenc) boldogan nézi, hogy a színpadon hatalmas nyelvmunkát ad elő a szerelme (amivel kioltja a szerelem-vonalat). Tetejébe mindennek a lány folyton előad egy olyan táncos számot, amiben obszcén szexuális pózok és szövegek szerepelnek. Ilyenkor mindig átvedlik dörzsölt vamp-ba, hogy aztán visszaváltozzon a szende szerelmes lányba, aki félve mutatta meg szerzeményét első szerelmének :)

Igen, eléggé zavaros a sztori. Klisé klisé hátán - össze-vissza. Azt sem döntötték el, hogy a lány inkább megasztárocska vagy megatáncoslány akar-e lenni ...





a színdarab - problem

Az egész filmben a legsúlyosabb az, hogy minden "a színdarab” előadása köré koncentrálódik. Így, bár az elején volt egy kis New York, volt egy kis Old Man's Pub, végül a filmünk egy raktárhelységben felállított színpadon játszódik. A sok körítés ellenére a világ legegyszerűbb szituját kapjuk ki a film fősztorijakként: össze kell hozni egy színdarabot, úgy, hogy közben adódnak magánéletbeli problémák, amiket le kel gyűrni :) Nem túl eredeti. Nem is túl szórakoztató. Ez azonban mind semmi ahhoz képest, hogy a színdarab egy kamu-színdarab, ami nem szól semmiről, és amit zenével és táncosnőkkel dobnak fel. A film középpontjában álló színdarab tehát kamu. Nem is tudjuk, miről szól, egy szocialista klisé rendőrökkel (East West), képzelj bele, amit akarsz. Ez a színdarab aztán végül 3 darab zenés-táncos revüben merül ki, valaki tetőtől talpig sminkben táncol és énekel a playbackre, és kész. Emiatt kell izgulnunk, hogy összejön-e, hogy siker-lesz-e, hogy a raktárhelységben felállított 10 soros nézőtéren a székeken feszengő szándékosan vegyes nézőközönség tapsol-e vagy sem :) Végül, hogy a káosz teljes legyen, a Flashdance-ből (és pl. a Streetdance Step Up 2-ből) idekopizták a vizes táncot, ami nyilván izgi lett volna itt is, ha egy táncoslány karrierjének sorsdöntő fellépését láthattuk volna, és nem egy csókolózni nem tudó zeneszerző színészlány fellépését egy színdarabban, ami nem is szól semmiről.





A Valami Amerika 2 sajnos nem rendes történet, inkább egy elemekből összetákolt konstrukció. Minden egyes elemről, pillérről igyekeztek a lehető legtöbb bőrt lehúzni, mint Szabó Győző karakterének ideiglenes impotenciájáról, vagy a Bűnös Város nézhetetlenségéről, vagy Schütz Ila karakterének megidézéséről, a maffiózó apuka Korda György iránti rajongásáról, a Lora c. film főszereplőjének flörtöléséről .. stb, stb. Ez a kitartó poénkodás-vetésforgó egy idő után nagyon unalmassá teszi a filmet. Amikor például az utolsó jelenetek egyikében még mindig előjön a Bűnös Város, hajlamosak lennénk megmarni magunkat ...





product placement - reklámok a filmben ...



A film az ötletelés-szerűen összerakott "történet” révén egy idő után követhetetlenné válik, az például, hogy Oroszlán Szonja miért nem táncolhatta el a részét a "színdarabban” - egyszerűen passz. Ráadásul csomó fölösleges jelenetet pazaroltak el arra is, hogy kivonják a forgalomból ... A végén megkönnyebbülést érzünk, és örülünk, hogy Herendi Gábornak sikerült legalább egy jó tulajdonságot adnia a filmnek - nevezetesen a product placement-ek egy új formáját találta fel, amire még eddig senki sem gondolt. Ezt az új reklám-betét elhelyezés módszert direkt vártuk, mert előre bejelentette, hogy van egy tök új megoldása erre ... A film végén ezzel az egyel legalább elégedettek voltunk, mert tényleg nagyon ízlésesen helyezték el az Oldman's, a Müpala, a Sony hd video-kamera, Korda György és a Tankcsapda reklámjait ... legalábbis azt hittük :)

Kár volt nagyon megörülni, mert a feliratok alatt jött a durva meglepetés: a product placement-eken még nem voltunk túl, sőt, éppenséggel a végére tartogatták, ekkor zúdították a nyakunkba, egy adagban az egészet ... A feliratok alatt a Jackie Chan által feltalált elrontott-jelenet bejátszás mintájára jeleneteket látunk, alattuk pedig egy-egy főtámogató logója. Ez azonban nem volt elég, a jelenetek önmaguk is reklámok. A film színészei adják elő az adott termék reklámját. Herendi Gábor most azt hiszi, hogy feltalált valamit. Majd nézze meg, mit fog szólni az ORTT, amikor tévében leadják a filmet. Egy film egy beépített reklámblokkal - könnyű labda lesz az ORTT jogászainak. Az sem kis dolog egyébként, hogy moziban meg tudta csinálni, mert a vetítőteremben futó reklámokért a mozit illeti a pénz, nem igaz?

Elgondolkodtató, vajon miért nem láttuk még Adam Sandler-t vagy Ben Stiller-t egy-egy vígjáték végén termékeket reklámozni? Talán az USA törvényei tiltják az ilyesmit? Elgondolkodtató, miért nem látunk olyat, hogy egy-egy filmben a szereplők tévét néznek, miközben épp reklámszünet van? Elgondolkodtató, egy-egy filmben miért nem beszélgetnek reklámokról, termékekről a szereplők?

A legnagyobb product placement ever a Mi Kell A Nőnek c. filmben van, a világ egyik legjobb reklámja szerepel benne, főszereplőként, ráadásul kimondottan a Nike reklámjaként. Nem kis dobás, de a reklámfilm a valóságban nem létező reklámfilm volt, és nem vonatkozott megnevezett termékre, és nem hangzott el benne a Nike egyetlen forgalomban lévő szlogenje sem - az pedig végképp nem, hogy "vásárolj egy pár Nike air-t - most ... ” :)) Nyilvánvaló, hogy a nyugati világban egy reklám lejátszása egy filmbe ágyazva tilos. Herendi találmánya sejtésünk szerint törvényekbe ütközik, legalábbis, feltételezzük, hogy törvényekbe kellene ütköznie (máskülönben már kellett volna látnunk ilyen agresszív reklámozást nyugati filmekben is). Herendi megoldása, sejtésünk szerint úgy még működhetett volna, hogy a jelenetek lejátszása alatt ki van téve a köszönetnyilvánító szöveg a szponzoroknak, és még a logó is (ez idáig nagy találmány, és még ízléses is). Az azonban, hogy ezalatt a színészek a jelenetben egy-egy konkrét reklámot adnak elő, termék szerepeltetésével, megnevezésével - nem tűnik jogilag elfogadhatónak.

Herendi, mint reklámfilmes, profi szakember, nyilván pontosan tisztában van vele, hogy miféle jogi hézagok tátonganak a magyar törvények között, és nyilván ezt lovagolta most meg, tehát ha fogadnunk kellene, végül arra tippelnénk, hogy simán megússza a film ezt a megoldást. Arra azonban nem vennénk mérget, hogy a nézők ugyanilyen elnézőek lesznek, amikor a végén azt veszik észre, hogy a filmnek vége, és már reklámokat néznek, és az is biztos, hogy a nézőket kellemetlen benyomással elengedni a moziból nem egy okos húzás. Más alkotók éppenséggel a film végére költenek a legtöbbet, egy-egy drága dal formájában például, hogy akármilyen volt is a film, a végső benyomás a legkellemesebb legyen, a Valami Amerika 2 ehhez képest épp, hogy nem egy konkrét tévéshop-ot zúdít nézőire ... Mit mondjunk, ízlés dolga ...

Mit mondjunk, ennek nem így kellett volna történnie. Az bőven benne volt a pakliban, hogy a folytatás inkább agyilag, mint élvezet szintjén lesz jó, és hogy végül is elhomályosul az első rész mellett - de minden esélye megvolt, hogy egy normális, kellemes, nézhető film legyen belőle. Egy szerény, de fényes ezüst érem, ezt kellett volna megszereznie - az első rész aranyához képest .. Lehangoló, hogy ennyire el lehet rontani valamit ... A stábbal továbra is szimpatizálunk, és drukkolunk a következő filmjükhöz, ezt azonban sajnáljuk, és mellesleg sokkal inkább a Magyar Vándor vagy/és a Lora folytatásaként tekintjük, mint a Valami Amerika 2-ként ..
-jepe-
2008-12-10

Címkék:



:::::::
  LÁSD: Valami Amerika 2 info-file
:::::::