Angyalok és Démonok

E második részen látszik, hogy alkotóik tanultak az első rész hibáiból - kezdve Tom Hanks idióta orosz stílusú hajával. Itt már nem is az a cél, hogy "az egyházat" megtámadják és imázsát kikezdjék, satöbbi, itt az egyház ugyanolyan főszereplő, mint más filmekben az USA, itt a pápa csak olyan személy, mint más filmekben az USA elnöke. Természetesen eszünk ágában sincs "az egyházat" (ne feledjük, van jó néhány egyház), mármint a katolikus egyházat védeni történelmi bűneik miatt, sőt, akár csak a jelenben elkövetett legapróbb hibáik, nem szimpatikus húzásaik miatt sem, hogy az olyan ügyeiket, mint a Keresztapa 4-ben az Immobiliare manőver és a pápa-gyilkosság ne is említsük:) dehogy. Amit védünk, az csupán az emberek vallása általában - mert nem szép dolog bárki vallásával szenyózni. Ez a film azonban szerencsére egyáltalán nem "anti-katolikus", szóval süti.





A film a svájci részecskegyorsítóval kezdődik, melynek kapcsán a modern fizika olyan gondolatait is felemlegetik, mint az anyag tömege - amelytől a hullámtermészet egy köpésre van (ha pontosan nem ugyanaz a gondolatkör). Izgalmasan kezdődik tehát, ráadásul annak idején e részecskegyorsítóval kapcsolatban tényleg felmerültek aggályok, hogy terroristák támadhatják meg, meg ilyesmi. Jó tehát a kezdés, s szerencsére Tautou-t is lecserélték, ami nem a remek színésznő miatt szerencse, csupáncsak a karaktere miatt - kicsit hülye érzés ugyanis egy olyan filmet nézni, amiben valaki Krisztus ükunokáját alakítja.





A felállás klasszikus, egy terrorista csoport bejelenti, hogy felrobbantanak valamit (ezúttal a Vatikánt), az óra ketyeg, a jófiúknak pedig meg kell oldaniuk a helyzetet. A film első számú hibája itt jelentkezik: túl durva. Egy normál Die Hard-filmben lenne az elején egy demonstráció, amikor a terroristák demonstrálják, hogy milyen kegyetlenek, de aztán a film túlnyomó részében viszonylagos békében hagynák az ártatlan embereket. A demó megvolt, onnantól megvan a feszültség, nincs szükség vérre (kulturált szórakozáshoz biztos nincs). A Da Vinci 2-ben azonban más törvény érvényesül. Itt óránként kinyírnak, éspedig totál-brutál módon egy-egy idős bácsit, az ötödik pedig nem lesz más, mint a nagy bumm.

A nagy bumm nem az egyetlen, amit a zseniális Ötödik Elemtől kölcsönvettek. Itt is végig 4+1 elemben gondolkodnak - bár ez igazándiból nem zavaró, teljesen rendben van a dolog. A gondot a négy idős bácsi brutális meggyilkolása jelenti.

A filmben így a gyerekek láthatnak durva látványt nyújtó holttestet, brutálisan meggyilkolt ember holttestét, úgy, hogy patkányok csócsálják, láthatnak embert meggyújtva meghalni, és egy durva fulladásos jelenet is bejön a képbe. Az, hogy egy ízben mesterséges légzést adnak egy haldoklónak, és amikor a nő belefúj a bácsi szájába, a mellkasából egy adag vér fröccsen Tom Hanks arcára, már apróság. Kicsit lehetett volna kevesebb a vér és a brutalitás - és lehetett volna rejtélyesebb a krimi vonal.

A Da Vinci 2 tipikusan olyan film, hogy ha nem Tom Hanks megy oda nyomozni, hanem Bruce Willis mint John McClane, akkor az első percben megmondta volna, hogy mi a szitu. McClane nem hülye nyomokat követett volna, hanem egyszerűen megoldotta volna az ügyet.

Tom Hanks egyébként tényleg gyatrán végezte a munkáját, mert a forgatókönyv kedvéért azt is elkövette, hogy két rendőrt magával hívott egy várható gyilkosság helyszínére, ahol is hagyta, hogy a két gyanútlan olasz odasétáljon igazoltatni a vérengző gyilkost - pedig Tom Hanks az előző jelenetben már látta, hogy mire képes, szóval azt kellett volna mondania, amit McClane mondott volna: ne menjetek oda, azonnal hívjatok erősítést (lást a Nakatomi toronyház ostroma szokásos 4x4-es formációban).



Mindegy. Ami megtörtént, megtörtént. Az Angyalok és Démonok sokkal jobb, mint az első rész - bár még így is bőven lehetne fokozni - talán majd a következő részben :)