microcspv    "time is not money"
logo Marilyn



2009-11-12

Bezárt a Kossuth mozi

Moziszituáció 2009


November 5-én bezárt "ideiglenesen" a budapesti Kossuth mozi, ami már a 80-as évektől élénk színfoltja volt a budapesti mozihálózatnak. A Kossuth további sorsáról csak annyit tudunk, hogy a tulajdonos Palace mozihálózat gondolkodik a további hasznosításán, esetleg eladásán, és addig is rendezvényekre, filmes eseményekre adják bérbe.

A Kossuth mozi már a 80-as években is működött, design-ja az 1984-es Skála Metró és a felüljáró modern, "nyugatias" fekete-plexi stílusára rímel. Konkrét emlékeink a 90-es évek végéről adódnak vele kapcsolatban, az ottani remek hangulatú, őszi Titanic fesztivál vetítésekről (amikre a szomszédos cukrászdából, vagy a mellette levő éjjel-nappaliból lehetett finomságokat beszerezni, például túrórudi vagy krémesek és egyéb izgis sütik).

A Kossuth a "sima" mozizások alkalmával is kedvelt célpont volt, csomószor volt, hogy éppen a Kossuth vetített szuper filmeket, az Ötödik Elemet is ott láttuk először. A modernitás örök bájával rendelkező Kossuth mozi több szinten konfrontálódott az új időkkel. Először is bejöttek a multiplexek, lásd Duna Plaza "DP" 1996-ban, ugyanebben az évben a kissé kültelki Corvin moziból Corvin Budapest Filmpalota lesz Rajk László "művészet és forradalom" stílusú enteriőrjével - egy új multiplex. 1999-ben, éppenséggel éppen ma 10 éve nyílt meg aztán a Westend, ami nemcsak egy új versenyző megjelenését jelentette a mozi-piacon, de a Kossuth mozi szó szerint egy kis mozivá vált a hatalmas mozi tőszomszédságában, a korlátozott túlélési esélyekkel, pont, ahogyan a '98-as Szerelem Hálójában c. filmben történt ez a kis könyvesbolttal. A Kossuth ekkor már művész mozivá kellett volna, hogy alakuljon, de bár minden adottsága megvolt ehhez, nem volt ekkora szerencséje.

A Flamex nevű filmforgalmazó cég, amely a 90-es években üzemeltette a mozit, 2003-ban megvált tőle, és egy másik filmforgalmazó, az Intercom vette át. Ekkor lett Kossuth 4, és párszor fel is újították (összesen 4 termet alakítottak ki), legutóbb egy-két éve újították fel, amikor még kényelmesebb székeket raktak a nagyterembe is, és így kevésbé lett furcsa a széksorok közti óriási nagy hely. A sötét plexi design azonban mindvégig kitartott :) 2006-ban az Intercomtól a Palace mozihálózat vásárolta meg, akiké a szomszédos Westend is, csakúgy, mint a Mom. Az intercom az egész Hollywood Multiplex mozihálózatot eladta a Palace Cinemas-nak, így a Kossuth-tal egyetemben Palace mozi lett a Duna Plaza, a Lurdy, a Pólus, a Campona Palace mozija is.


A Kossuth elvileg egy "normál-mozi" volt, vagyis nem volt tagja az Art mozihálózatnak, valójában azonban mégis artmoziként funkcionált, kisebb-nagyobb mértékben. A maga módján "art moziként" funkcionált már a '80-as években is, az Art-mozi hálózat előtti időkben, amikor voltak a kommersz filmeket vetítő nép-mozik, és olyanok, ahova inkább az értelmiség váltott jegyet. Amikor a '90-es években a Titanic vetítéseit ide rakták, akkor is "art mozi" volt - az Idióták vagy az Amélie is itt futott be Magyarországra, sőt, ez utóbbi Titanic díszvetítése is itt történt. A Kossuth mozi még az Intercom, sőt, a Palace idején is megőrzött egy kis különállást a többi Intercom-mozi, vagy Palace-mozi műsorához képest. Természetesen az adott hálózat filmjeit játszották, de közben szabadabban műsoron tarthattak már kifutottnak számító filmeket, kevés bevételt valószínűsítő filmeket, vagy valamennyire kulttá váló, de még DVD-n nem-megjelent filmeket.



A Kossuth egy "eltévedt artmozi", aminek a műsora hétről-hétre okozhatott meglepetéseket, és ami pl. pár hete még az egyetlen mozi volt, ahol a Hülyeség Kora c. klímavédelmi GREEN propaganda dokumentumfilmet vetítették (amit a mozi bezárása óta sehol sem játszanak). Ez a mainstream-től eltérő stílust nagy tömegekben nem értékelhették a nézők, mert már egy-két hónapja úgy vettük észre, hogy nem megy jól a Kossuth-nak.

Akármikor betévedtünk, kevés néző csellengett, megszűnt a külön jegypénztár, és csak a büfében lehetett már jegyet (is) venni, plusz a mozi vezetése egy darab premierfilmet sem vett fel a műsorra, és a program fő gerincét simán a pár hónapja megjelent filmek adták. Bár olcsóbb volt, mint a Palace-társai (az átlag jegyár 800 ft. körül volt), annyira nem volt olcsó, hogy éppen a Kossuth-ot válasszák a nézők egy-egy adott filmnél, ha mondjuk egy kedvezményes szerdai napon bármelyik másik Palace moziban is megnézhették ugyanazt hasonló áron.



2005-ben már tapintható volt egy válság a mozikban. E válságra azt vártuk volna, hogy a mozik egyfajta "forgalom-élénkítő" válságkezelésbe kezdenek, de nem így történt, és helyette mindenki az áremelés hiperventilációs csapdájába szaladt bele. Amit egy jó mozitól elvárunk, az az, hogy barátságos árakon vetítsen barátságos filmeket, és hogy a film előtt/közben/után jó hangulat uralkodjon a helyen. Miközben a mozikban egy adott héten játszott filmek száma a régebbi kb.250-ről kb. 140-re csökkent, a vetítések jelentős részét ma már önmagában a Cinema City Aréna produkálja a maga 17+5+1 IMAX termével, a jegyárak pedig évről-évre kitartóan emelkednek.

A 2005-ben kezdődött moziválság hatására az emberek kevesebbet járnak moziba, viszont leggyakrabban az 1450 ft-os jegyárakkal operáló mozikat veszik igénybe, vagyis a Cinema City Arénát és a Palace-hálózat mozijait (nem is beszélve a népszerű 3D-s vetítésekről, amik még drágábbak, de mivel trendik, és bizonyos családi filmek, akciófilmek direkt 3D-re lettek kitalálva, a leendő nézők habozás nélkül kifizetik a nagyon drága jegyárakat, és közben hanyagolják a hagyományos, vagy csak semmi különös mozikat, mint amilyen pl. a Kossuth volt. Budapest utcáin rengeteg dzsip, rengeteg méregdrága autó mászkál, erre a bázisra pedig simán lehet marketinget építeni. Régebben, a '90-es években, illetve még a 2000-es évek elején is Budapest egy moziparadicsom volt, ahol sok filmet vetített sok mozi, szerte a városban, mostanra mindez beszűkült. A nézők a bevásárlóközpontokban levő multikat (multiplexeket) választják, és az olyan "független", nem art mozik, mint amilyen a Kossuth, vagy a Corvin, süllyedésre vannak ítélve.



A Skála Metró szomszédságában lévő Kossuth bezárásával egy időben nyílt meg a régi Skála, a budai Skála helyén nyílt Allee bevásárlóközpont, benne egy új Cinema City mozikomplexummal (az új és sikeres versenyző a hazai mozipiacon, az Aréna-béli sikeres Cinema City tulajdonosa, a VIP, és az IMAX szolgáltatások bevezetője.

Ráadásul nemcsak a "mainstream", hanem az art mozik is folyamatosan emelik az áraikat (figyelmen kívül hagyva pl. a gazdasági válságot, meg az amúgy is rossz helyzetet), és így lassan ugyanakkora beruházás lesz megnézni egy művészfilmet (a Művész mozi és a Puskin egyaránt 1150 ft-os jegyárral dolgozik, míg a Cinema City Arénában egy sima, nem digitális, nem IMAX-film 1450-be kerül), mint egy Hollywood-i romantikus vígjátékot, ami szintén nem a rendes mozi-helyzet felé mutat, hanem a további egyszerűsödés irányába.

Akármi is lesz a Kossuth sorsa (végleg bezárják, eladják, átalakítják, másképp megint megnyitják, stb...) szükség lenne Budapesten olyan jó stílusú mozikra még, mint amilyen pl. az Odeon Lloyd, ami bár csak egy terme van, de jó árakon vetítenek sokféle filmet, és maga a mozi is egy eszméletlen jó hely. Az ortodox művészfilmek és a 3D-s családi filmek közötti nem túl keskeny mezsgyén nyilván lenne keresnivalója egy-egy barátságos mozinak is, mint amilyen a Kossuth volt, egy sor olyan "normálfilm" jön be hozzánk, amire simán fókuszálhatnának ezek a mozik, szóval reméljük, a Kossuth is feltámad még...
-lido-
2009-11-12

Címkék: kossuth mozi, palace, cinema city, westend, corvin mozi, mozihálózat